A magyar kamaszoknak nem megy a matek

Átlag alatt teljesítettek a magyar diákok a nemzetközi PISA-teszten. Rosszabbul értik, amit olvasnak, mint három éve, de matekból és természettudományokból is rontottak. Tarolnak az ázsiaiak, jönnek fel a brazilok.

Romlott a magyar gyerekek szövegértési képessége 2009 óta, akárcsak a matematikai és a természettudományi műveltségük – derül ki a 2012-es nemzetközi oktatási vizsgálat, a PISA-felmérés eredményeiből. A felméréssorozatot – amelyben 65 ország diákjai vesznek részt – a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD azért indította el, hogy felmérjék az országok oktatási rendszereinek hatékonyságát.

A tesztet háromévente töltetik ki a 15 éves gyerekekkel, és arra kíváncsiak, hogy a diákok milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben. A fő mérési területek a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség és az alkalmazott természettudományi műveltség. A magyar diákok leginkább a matematikában estek vissza: míg 2009-ben 490, tavaly már csak 477 pontot értek el.

A három évvel ezelőttinél rosszabb eredmények azért meglepőek, mert hosszú idő után 2009-ben először tudtak javítani teljesítményükön a magyar diákok a szövegértési feladatokban. Akkor sikerült elérni az OECD-átlagot, de most megint becsúsztunk ez alá, összesen 488 pontot értünk el (a mostani átlag 496 pont).

A romló eredmény ellenére a jelentés Magyarországot is azon országok közé sorolja, amelyekben átlagban javult a diákok szövegértése az első PISA-felmérés óta. Az osztrák, a lett, a luxemburgi, a portugál és az izraeli diákok a magyar gyerekekhez hasonló eredményt értek a szövegértési feladatokban.

Nem jobb a helyzet a matematikai és a természettudományi műveltség területén sem: előbbiben 477 pontot, utóbbiban pedig 494 pontot értek el a magyar diákok, ami visszaesés a 2009-es eredményekhez és az OECD-átlaghoz képest is (matekban ez 494, természettudományokban pedig 501 pont).

A magyar gyerekek matematikai műveltsége a felmérés alapján nagyjából egy szinten van a litván, a svéd és horvát gyerekekével, míg a természettudományban a norvégok, a spanyolok és az olaszok szintjén állnak. A teszt matematikai részében a sanghaji diákok teljesítettek a legjobban: ők 613 pontot értek el, de a lista elején van Liechtenstein, Svájc és Hollandia is.

A brazil, a török és a lengyel gyerekek matematikai képességei folyamatosan javulnak. A résztvevő 65 országból mindössze 37-ben teljesítettek jobban a matematikai felmérésen a fiúk, mint a lányok, öt országban pedig a lányok múlták felül a fiúkat. Az olvasásban a sanghaji, hongkongi, szingapúri, japán és koreai gyerekek a legjobbak. A természettudomány területén is szinte ugyanezek az országok vezetnek, de itt bekerült a legjobbak közé Finnország is. A sanghaji diákok mind a három területen első helyen végeztek.

A köznevelési államtitkárság kedden kora délután „Szükség volt a megújulásra, ezt igazolja a PISA2012 jelentés is” címmel tartott sajtótájékoztatót a magyar eredményekről.

"Mindig voltak hullámvölgyek, de ez az első év, hogy mind a három mérési területen az átlag alatt végeztünk" - mondta Hoffmann Rózsa, közoktatásért felelős államtitkár. Szerinte a mostani rossz eredmények miatt nem lehetünk büszkék, de ezek is visszaigazolják, hogy a 2010 óta elindított oktatáspolitikai intézkedésekre szükség volt. A mostani rossz eredményekannak is köszönhetőek, hogy 2003-ban módosították a Nemzeti Alap Tantervet, amellyel gyengültek a követelmények, megszüntették alsóban az osztályozást és az évismétlést.

A felmérésből kiderült, hogy a lányok jobbak szövegértésből, a fiúk matekból, a természettudományi műveltségben nincs különbség. Magyarországon az iskolák között nagyobbak a különbségek az OECD átlag. Itthon a családi háttér is jobban befolyásolja a teljesítményt, mint máshol.

A mérés összefoglalójához kattintson a képre! Forrás: OECD