Kíváncsi az áfacsalás trükkjére? Megmutatjuk egyetlen ábrán

Hogy lehet az, hogy Magyarország sokkal több cukrot exportál, mint amennyit megtermel? Valószínűleg úgy, hogy az áru egy jelentős része csak papíron mozog, az utóbbi hetekben nagy figyelmet kapott áfacsalások részeként.

Az alábbi ábra egy nagyon egyszerű, de érdekes folyamatot mutat be. A narancssárga vonal a magyarországi cukortermelés alakulását mutatja be 2003 óta, a kék pedig azt, hogy mi lett a cukorexporttal ez idő alatt. Ahogy látszik, a termelés folyamatosan csökkent, az export azonban folyamatosan nőtt, és az elmúlt években már jócskán meghaladta a termelés mértékét.

Az áfacsalások problémájára Horváth András korábbi adóhivatali dolgozó színre lépésével irányult rá a figyelem, aki azt állította, hogy a visszaélések nagy része a sokszor csak papíron létező nemzetközi ügyletek révén történik meg. A módszer elterjedtségét az Origónak is megerősítette több adószakértő, valamint a közelmúlt általunk megvizsgált áfacsalási bűncselekményei is alátámasztották.

Az elmúlt három év áfacsalásait vizsgáló cikkünkből az derült ki, hogy többen is azzal buktak le, hogy fiktíven adtak el egy szlovák cégnek cukrot, amelyet aztán fantomcégeken keresztül később egy magyarországi cég vásárolt vissza, de a valóságban a cukor ugyanabban a raktárban hevert. Azért a cukorral csalnak a leginkább, mert az EU területéről áfamentesen lehet vásárolni, a szabály szerint ugyanis határon átnyúló tranzakciónál az áfát nem kell a vevő részére kifizetni, csak a saját állam felé bevallani.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az utóbbi évek egyik legnagyobb csalásaként jellemezte például azt a visszaélést, amelyet 2011-ben lepleztek le. A meggyanúsított vállalkozók a NAV szerint négymilliárd forint értékű adócsalást követtek el többek között azzal, hogy magyar cégektől vásároltak elvileg szlovák cégek számára árut, amely azonban nem hagyta el Magyarországot, hanem itt értékesítették.

A fenti ábrán látható exportbővülés annak ellenére következett be, hogy az EU-s csatlakozás óta folyamatosan zártak be a cukorgyárak Magyarországon. 2008 óta már csak egyetlen cukorgyár működik, a kaposvári Agrana, amely információink szerint a megtermelt cukor döntő többségét minden évben belföldön értékesíti. Bár elvileg az importált cukrot is tovább lehet adni külföldre, egy, az iparágat ismerő forrás szerint ez önmagában nem adhat magyarázatot az exportbővülésre.

Nemcsak Magyarországon vannak visszaélésekre utaló statisztikák. A SME szlovák lap múlt heti cikke szerint Szlovákiában is sokat trükköznek a cukorral, papíron kiviszik az országból, hogy az áfát így elkerüljék, de valójában belföldön értékesítik. A cikk szerint a cukrot fiktíven a leginkább Magyarországra és Csehországba szállítják, így jöhetett ki az, hogy a 2011–2012-es gazdasági évben a szlovák statisztikai hivatal szerint Szlovákia 634 ezer tonna cukrot exportált úgy, hogy csak 128 ezer tonnát termelt, és 350 ezer tonnát importált, ami ugye azt jelenti, hogy 155 ezer tonnával exportáltak többet, mint amennyijük egyáltalán volt (és a belső fogyasztás ebbe még nincs is beleszámolva).