Fót az új Baja?

Nem csak a szavazást, az egész választási eljárást meg kell ismételni Fóton a bíróság vasárnapi döntése után. Bár a területi választási bizottság kimondta, hogy nem volt kampánycsendsértés a sikátorpusztaiak állítólagós buszoztatása, a bíróságot ez nem érdekelte: szerintük bőven elég, hogy kampánycsendsértés történt, az nem számít, hogy az direkt volt-e, vagy véletlen, ahogy az sem, hogy a törvénysértés befolyásolta-e érdemben a végeredményt.

November 24-én tartották Fóton az időközi önkormányzati polgármester- és képviselőválasztást, amit az öt polgármesterjelölt közül az ellenzéki összefogás színeiben induló Takács István nyert, és így ő lett Fót új polgármestere. Nem örülhetett azonban sokáig új posztjának, mert a Budapest Környéki Törvényszék vasárnap úgy döntött: kampánycsendsértés miatt új választást kell tartani. A bíróság két határozatot hozott: az egyikben az áll, hogy csak a szavazást, míg a másikban az, hogy az egész eljárást meg kell ismételni. Koszta János szóvivő az Origónak azt mondta: két kérelmező, két külön döntéséről hoztak határozatot, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egész eljárást meg kell ismételni, elölről, egészen a jelöltállítástól.

Miért kell megismételni a fóti szavazást?

A bíróság által elfogadott panaszokat a Fót egyik külterületének számító sikátorpusztaiak buszoztatása miatt tették. Az ott élők még a választás előtt kérték az önkormányzattól: biztosítsanak nekik buszt a fótligeti szavazókörbe való eljutás megkönnyítésére, de kérésüket a képviselő-testület elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy egy közszolgáltató és a közeli hipermarket is üzemeltet ingyenes buszjáratot azon a környéken. Az MTI korábban azt írta, hogy a sikátorpusztaiak maguk szereztek kisbuszt, illetve szervezték meg saját utaztatásukat.

Fábry Béla, a fóti önkormányzat MSZP-s képviselő-testületi tagja az Origónak korábban azt mondta, miután a képviselő-testület nem szavazta meg a busz indítását, a sikátorpusztaiak és két másik külterület lakosai maguk kezdtek szervezkedni. "Lakossági kezdeményezés volt, plakátokat ragasztottak ki arról, hogy mikor és pontosan honnan indul majd a busz" – mondta Fábry, aki úgy tudja: összesen hatan vagy heten szálltak fel a buszra, köztük voltak olyanok is, akik nem is szavazni mentek, csak a csatlakozást akarták elérni egy buszra.

Csalt valaki vagy nem?

A buszoztatás ügyét először a helyi választási bizottság vizsgálta: ők megállapították, hogy kampánycsendsértés történt, és a Dunakeszi Járási Ügyészségen feljelentést is tettek ismeretlen tettes ellen. Pár nappal később egy beadvány érkezett a területi választási bizottsághoz, amiben azt kérték, hogy rendeljék el a szavazás megismétlését. A területi választási bizottság a fellebbezést elutasította, indoklásában többek között az állt, hogy a buszoztatásról szóló videóból nem állapítható meg, hogy valóban szervezett volt, nem látszik rajta, hogy pontosan hányan vannak a buszon, és az sem, hogy mi volt az úti cél. Ezek alapján nem egyértelmű, hogy tényleg kampánycsendsértés történt.

A bíróság végül úgy döntött: a helyi választási bizottságnak ad igazat, amelyik egyszer már jogerősen megállapította, hogy kampánycsendsértés történt, (bár a választás megismétlésére vonatkozó keresetet ők is elutasították), a területi választási bizottság pedig túllépte a hatáskörét, és szabálysértést követett el, amikor ezt felülbírálta. A bíróság indoklása szerint, nem azt kell vizsgálni, hogy szándékosan vagy gondatlanságból követték el a kampánysértést, hanem, hogy az megtörtént. Ha pedig megtörtént, meg kell ismételni a szavazást.

A bírósági döntés alapján tehát nem biztos, hogy tényleg csalt valaki, igaz, nem is kizárható.

A 2009 januári polgármester-választás után is kampánycsendsértés gyanúja merült fel Fóton, de akkor nem kellett újra szavazást tartani, mert a Pest megyei bíróság szerint a kampánycsendsértés érdemben nem befolyásolta a választás végeredményét. Akkor nem szervezett buszoztatásról volt szó, hanem szavazók állítólagos megfélemlítéséről és az éjszaka közepén terjesztett, vagy éppen a postaládákból kilopott politikai szórólapokról. A bíróság döntésében hangsúlyozta, hogy a jelöltek között az első két helyezett közötti különbség pontosan 1600 szavazat volt, és a választási eredményre nem volt hatással annak a12 embernek az ügye, aki állításuk szerint politikai agitáció ért a kampány alatt. Ezért nem is tartották szükségesnek a szavazás megismétlését.

Miért nem szabad busszal menni a szavazásra?

Az előző törvény, amely a választásokat szabályozza (1997. évi C. törvény) kifejezetten nevesítette a szavazásra történő szervezett szállítást mint a választói akarat befolyásolásának egyik módját, és kampánycsendsértésnek minősítette azt. E szabályt kell még alkalmazni a 2014-es általános választásokig megtartandó időközi választásokon (ha tehát az ellenzéknek igaza van, akkor a bajai eset törvénysértő). Az új törvény (2013. évi XXXVI.) már nem használja ezt a fogalmat. Kampánynak minősíti a kampányeszközök felhasználását, valamint minden egyéb tevékenységet, ha annak célja a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése. Ezen tevékenységeket azonban nem sorolja fel nevesítetten. Mit nem szabad még a választáson csinálni? Itt elolvashatja.

Ez az új Baja?

Sem Baján, sem Fóton nem nevesítette se a választási bizottság, se a bíróság, hogy melyik jelölt vagy jelölő szervezet áll a kampánycsendsértés mögött. A két eset abban is nagyon hasonló, hogy a választáson induló pártok foggal-körömmel próbálták bebizonyítani, hogy ellenfeleik csaltak.

Dúró Dóra a Jobbik szóvivője múlt héten azt mondta, hogy az MSZP az érintett a fóti választási csalásban. A Jobbik szerint a szállításhoz használt kisbusz Ábri Ferenc, a szocialista dunakeszi helyi önkormányzati képviselő tulajdona. Ábri mindezt tagadta. Tóbiás József, MSZP-s képviselő szerint a bíróság mostani érvelésével az elmúlt húsz évben számos választást meg lehetett volna ismételni, miután annak a szavazókörnek az eredménye, ahol kampánycsendsértés történt, érdemileg nem befolyásolta a végeredményt.

Baján hasonló volt a forgatókönyv: az első szavazás után az Együtt-PM kérte, hogy változtassák meg a szavazatszámláló bizottság tagjait a 32-es szavazókörben, mert az egyik tag folyamatosan sms-ben és telefonon tájékoztatta főnökeit arról, hogy ki volt szavazni és ki nem.

Az Egyenlítő blogon felbukkant egy videó, az azon látottak és hallottak Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa szerint egyértelműen azt bizonyították, hogy a Fidesz Baján tűzifát adott a rá szavazóknak. A Fidesz szóvivője, Zsigó Róbert, erre azt reagálta: egyre szánalmasabb, ahogy a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy szövetség erőszakosan és hazug módon magyarázza a bajai vereségét, sőt már az előttük álló további választási vereségeket is előre próbálja magyarázni.

De arra is volt példa Baján, hogy a közös ellenség össze is hozta a szembenállókat: a Fidesz, valamint az MSZP-Együtt 2014-PM-Demokratikus Koalíció azért fordult a helyi választási bizottsághoz, mert az Összefogás Párt, amely nem állított jelöltet a választáson, a szavazókörrel szembeni közúton kampánygyűlést tartott.

Egy videó a hvg.hu-n is megjelent, ezen egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány bajai férfinak, és további pénzt, és tűzifát ígér nekik, ha ők és a családtagjaik is a Fideszre szavaznak az időközi választáson. A Fidesz feljelentést tett a videó miatt, amiről később kiderült, hogy manipulált, és az MSZP rendelte meg. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta: sem a pártnak, sem egyetlen politikusának nincs köze a videó elkészültéhez, a felvétellel a Fidesz provokál. Az MSZP kommunikációs igazgatója később beismerte, hogy ő adta át a hvg.hu munkatársainak a bajai videófelvételt, de erről senkinek sem szólt.