Ilona 2011 áprilisában hallotta meg először a szokatlanul hangos lövéseket a nappalijában. Ekkor még nem gondolta, hogy hosszú hónapokra hozzá kell szoknia a sűrű fegyverropogáshoz, és egy végeláthatatlan harc is elkezdődik ezzel. A Gyálon élő nőnek nem kellett keresnie, hol lövöldöznek: közvetlenül a háza mellett működik az ország egyik legjobban felszerelt lőtere, ahol a 2011-es felújítás után több tucat lőállásból gyakorolhattak a látogatók pisztolyokkal, puskákkal, sőt akár AK-47-es Izsmas Szajgával is.
A Gulyás család 2002 óta él Gyálon, a patak mellett. A családfőnek ezen az ipari területen volt a munkatelepe, és úgy döntöttek, ide költöznek. Felépítették a házukat, és még az sem zavarta őket, hogy egy sportlőtér működik mellettük, hiszen ott csak légpuskákkal lövöldöztek. 2011 tavaszán azonban minden megváltozott. A Gemini Team Kft. 2010-ben vette meg, majd újította fel teljesen a lőteret, ahol onnantól kezdve például a TEK és a NAV munkatársai is gyakorlatoztak komolyabb fegyverekkel és éles lőszerrel. Egy fedetlen pályát éppen Gulyásék háza mellett alakítottak ki, és a családot most is csupán egy földbucka és egy deszkafal választja el az ablakuktól nagyjából 15 méterre fekvő lőpályától.
"Csukott ablaknál főztem a konyhában, de így is beleremegtem minden lövésbe, a tévét a maximum hangerőn hallgattam, de így is csak a tátogást láttam. Úgy éreztem, szétlövik a fejemet" - emlékezik vissza az estébe nyúló lövöldözésekre Ilona, akinek egy idő után a nyugtatók sem segítettek. Mivel hétköznaponként férjével és két gyerekével szemben ő otthon volt egész nap, és a lövések a hétvégén sem szüneteltek, Ilona állapota egyre súlyosabb lett. "Megkattantam a lövésektől" - mondja, és ez annyira igaz, hogy tavaly novemberben a mentőket is ki kellett hívni hozzá, egy hónapra kórházba került az idegállapota miatt. A ház udvarán a lőtér felőli oldalon többször is ólmot és lövedékdarabokat sepert össze, így attól tartott, hogy visszapattanó lövedékek kijuthatnak a lőtérről, és eltalálhatják őt vagy a családtagjait.
Nemcsak Ilonáékat idegesítette az állandó lövöldözés, a gyáli önkormányzathoz több beadvány is érkezett a lőtér miatt. 2012-ben 157-en írták alá azt a petíciót, amely a lőtér elleni fellépést sürgette. Rozgonyi Erik, Gyál jegyzője azt mondta az Origónak, hogy a 2011-es beadvány után megtiltotta, hogy a lőtér szabad- és munkaszüneti napokon 18 órától másnap reggel 10 óráig nyitva legyen. A további panaszokat pedig az illetékes dabasi rendőrkapitányságra továbbította. A kapitánysághoz 2012-ben három beadvány érkezett, a rendőrök több ellenőrzést is tartottak, és megállapították, hogy a lőtér kiépítése, illetve üzemeltetése szabályos.
Ilonáéknak a jegyzői fellépés messze nem volt elég: 2011 novemberében pert indítottak a lőtér ellen, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a bíróság kötelezze a lőteret „a zavaró magatartás abbahagyására" - mondja Litresits András, Gulyásék ügyvédje. Nem pénzre, kártérítésre hajtanak, hanem azt szeretnék, hogy fedjék le és hangszigeteljék a pályákat, illetve korlátozzák a nagy kaliberű fegyverek használatát.
A per jelenleg is zajlik a Dabasi Járásbíróságon, még az elsőfokú ítélet sem született meg, de a bíró az idén júniusban ideiglenesen bezáratta a lőteret. Az igazságügyi orvosszakértő ugyanis májusban megállapította, hogy a lőtér működése és a zajhatás Ilonánál „depresszióval jellemzett elmebetegségi állapotot hozott létre". Ezek után novemberben hidegzuhanyként érte Gulyásékat, hogy a Budapest Környéki Törvényszék hatályon kívül helyezte a döntést, és új eljárást írt elő, így a lőtér elvileg bármelyik pillanatban újranyithat. "A másodfokú bíróság ráadásul egy olyan, a lőtér ügyvédje által felkért orvosszakértőre is utalt, aki nem is vizsgálta meg Ilonát személyesen" - állítja Litresits András.
A Gemini lőtér "valamennyi jogszabályi és hatósági előírást következetesen betart, a beruházás során különös figyelmet fordított a zajvédelemre" Cserteg Balázs, a lőtér jogi képviselője szerint. A lőtér működése szerinte is zajhatással jár, és nem vitatható, hogy hosszú távon a szubjektív észlelés szempontjából ez kellemetlen lehet, de a lőtér éppen emiatt működik a lakóövezettől megfelelő távolságra.
A lőtér ugyanis nem lakó-, hanem kereskedelmi övezetben fekszik. Ők úgy tudják, hogy Gulyásék eredetileg irodát akartak építeni, aztán mégis beköltöztek, holott a lőtér már akkor is működött. Gulyásék viszont azt mondják, hogy lakóház építésére kaptak engedélyt, és a tulajdoni lapon is lakóházként jegyezték be az ingatlant. A gyáli polgármesteri hivatal megerősítette, hogy a lőtér és Gulyásék háza is "kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen helyezkedik el", arra a kérdésre azonban nem válaszoltak, hogyan adhattak engedélyt lakóház építésére és a lőtéren zajló éles lövészetre.
Frissítés! A jegyző később feltett kérdésünkre cikkünk megjelenése után válaszolt. Mint írta, Gulyásék építési engedélye eredetileg nem lakóházra szólt, "annak két módosítása után érte el a tulajdonos, hogy a használatbavételi engedélyt már lakóépületre kapja meg. Az engedélyt erre úgy adhattuk ki, hogy megengedi a hatályos építési szabályzatunk telkenként egy lakóépület megépítését. Természetesen aki ilyen helyen létesít lakóházat, annak fel kell vállalnia az esetleges környezeti ártalmakat is". A jegyző hozzátette, hogy a lőtér működésére nem a hivatal adott engedélyt, hanem a rendőrség. "Építéshatóságunk a lőtér bővítésével megépült építmények használatbavételére adott engedélyt, mert azok megfeleltek minden vonatkozó szakhatósági előírásnak " - írta a jegyző.
"Előre félek, hogy újra indul a ratata" - mondta pár nappal ezelőtt egy lőtér mellett bicikliző férfi, aki nagyjából 150 méterre lakik a lőtérről. Megerősítette Gulyásék állításait, hogy 2011 áprilisától a 2013-as bezárásig "nagyon hangosan lövöldöztek itt", és ő csak bátortalansága miatt nem szállt be a Gulyásék által indított perbe. A lőtértől nagyjából fél kilométerre több családi ház is áll, egy ott lakó azt mondta, hogy oda is elhallatszott a fegyverropogás, ő csak csukott ablaknál tudta elviselni a hétvégéket akkor, amikor működött a pálya. A lakók szerint főleg akkor volt nagy felhajtás, amikor a hivatásosok érkeztek buszokkal. A Gemini nem árulta el, mely hivatalos szervek munkatársaik gyakorlatoztak náluk, a Terrorelhárítási Központ azonban megerősítette, hogy kétszer is jártak ott 2012-ben, és a lőtéren található taktikai házat tesztelték.
A Gemini ügyvédje azt mondta, hogy a zajhatás mértéke soha nem lépte túl a határértéket. Ezt hivatalosan nem tudhatjuk, mert az elmúlt két és fél évben egyetlen hatóság sem végzett zajmérést a lőtérnél. Emiatt 2012-ben a gyáli jegyzőt el is marasztalta Szabó Máté ombudsman, aki Gulyásék kezdeményezésére foglalkozott az üggyel. Az ombudsman szerint a jegyzőnek vizsgálnia kellett volna a lőtér zajkibocsátását, és "esetleges túllépés esetén zajbírságra és intézkedési terv benyújtására kellett volna köteleznie az üzemeltető céget".
Az ombudsman hozzátette, hogy a jegyző "kötelezettségét elmulasztva hátráltatta és megakadályozta a kialakult környezetvédelmi konfliktus mielőbbi megoldását". Rozgonyi Erik jegyző a zajmérésről azt mondta, hogy tavaly októberben megállapították, milyen zajkibocsátási határértéken belül kell maradnia a lőtérnek, de a zajmérés elvégzésére jelenleg nincs lehetőségük, mert a határértékekről szóló határozatot Gulyásék megtámadták. Litresits András ügyvéd ezt azzal indokolta, sérelmezik, hogy semmilyen műszert nem használtak ahhoz. Műszeres zajmérés tehát egyszer sem volt a gyáli lőtérnél. A jegyző erre úgy reagált: a zajkibocsátási határérték megállapításához a jogszabály szerint nem szükséges mérni.
Több környéken lakó is attól tart, hogy a lőteret bármelyik nap újranyithatják, és ennek a Gemini ügyvédje szerint nincs is semmilyen akadálya. Gulyásné Ilona azt mondta, hogy akkor sem fog elköltözni, ha újra indul a lövöldözés, legfeljebb napközben albérletbe költözik, mint 2013 tavaszán is tette. "A golyók máshol is röpködhetnek, de nekem ez az otthonom" - mondta eltökélten az asszony. A per jövő februárban folytatódik.