Vigyázzállással kezdi minden ülését az összement parlament

Vigyázzállással indul majd a parlamenti ülés, de tilos lesz táblákkal vagy magnóval kísérni a mondanivalót, az igazolatlan hiányzást pedig soványabb tiszteletdíjjal büntetik az Országgyűlésben jövőre, a kedden bemutatott új parlamenti házszabály tervezetének értelmében. Új állandó bizottságok jönnek, módosul a törvényalkotás folyamata, és erősebb képviselethez jutnak a nemzetiségek.

Szigorúbb szabályokat kell betartaniuk azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik a 2014-es választás után bekerülnek az eleve csökkentett számú Országgyűlésbe. Ez derül ki a házszabály módosítására vonatkozó, a Fidesz és a KDNP által kedden benyújtott javaslatból.

Megtiltanák például, hogy a képviselők képekkel, hangfelvételekkel vagy tárgyakkal szemléltessék mondanivalójukat az ülésteremben vagy a bizottsági üléseken, vagyis száműzik a tiltakozó táblákat, megafonokat és hasonló eszközöket. Ha mégis szeretnének ilyet alkalmazni, külön engedélyt kell majd kérniük a képviselőknek, de aki ezt nem teszi meg, azt ki is zárhatják az adott ülésről.

Jaj lesz az igazolatlan hiányzóknak is. Őket tiszteletdíjuk arányos csökkentésével büntetnék, és azok is fizethetnek majd, akik bejelentés nélkül vannak távol olyankor, amikor az előre feltüntetett szavazások időpontjában nem határozatképes az Országgyűlés. A csökkentés azonban csak legfeljebb a tiszteletdíj harmada lehet. Ugyanez a szankció érvényes lenne a bizottsági ülésekre is, itt ráadásul az a képviselő is pénzlevonásra is számíthat, aki ülésszakonként a bizottsági ülések több mint feléről, de legalább három ülésről igazolatlanul hiányzik.

Hatékony törvényhozási munka

Az ülés kezdetén: a házelnök emelvényre lépésekor mindenkinek fel kell majd állni, amivel „a választópolgárok közösségét” köszöntik, de felállással kell üdvözölniük a képviselőknek az ülésen esetleg megjelenő köztársasági elnököt is.

Szigorítanak a benzinköltség-elszámoláson: legfeljebb egy kétezer köbcentis autó fogyasztásának megfelelő mértékben használhatnák benzinkártyájukat a képviselők.

A változtatások szükségességét és időzítését a fideszes Gulyás Gergely napközben azzal magyarázta, hogy minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, és a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen.

Újdonság még, hogy kiemelkedő évfordulón, nemzeti ünnepeken ünnepi vagy emlékülést tarthatna az Országgyűlés.

Új alelnök is lesz

Némiképp módosul a törvényhozás menete is, tervezhetőbbé teszik az előterjesztések benyújtási határidejét, emellett a plenáris ülésről egy új, kétszintű bizottsági rendszerbe terelnék a részletes vitákat. A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízná, milyen gyakorisággal ülésezzen a parlament.

Nem lesz szükség bizottsági döntésre az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatairól, azok automatikusan, bizottsági döntés nélkül kerülnének tárgysorozatba. A törvényjavaslatokat ezután legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene nyújtani a parlamentnek, a későbbiekben pedig csak a már megnyitott jogszabályok érintett rendelkezéseire lehet módosítást kérni.

A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatnák, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnének. A bizottságot egy új országgyűlési alelnök, a törvényalkotási alelnök vezetné. Itt formálnák egyetlen javaslatba a módosító indítványokat. Az Országgyűlés a zárószavazásokon így már csak kétszer szavazna: előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról.

Sürgős tárgyalás félévente hatszor, kivételes eljárás négyszer

Az általános vita szabályait érintő változtatás, hogy a képviselők rendes – vagyis legfeljebb 15 perces – felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, valamint az első független képviselő, valamint nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

Sürgős tárgyalást félévente legfeljebb hatszor lehetne tartani. Egy képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább 25 támogató aláírásra lenne szükség. Továbbra is lehetőség lesz kivételes eljárásra, ehhez a képviselők legalább ötödének támogató aláírása volna szükséges, ilyet félévente legfeljebb négyszer lehetne elrendelni a képviselők több mint felének szavazatával.

A házszabálytól való eltérést az Országgyűlésben a képviselők legalább kétharmadának – és ezen belül legalább öt ellenzéki képviselőnek – a szavazatával lehetne kezdeményezni.

Teljesen átalakulhat a költségvetés tárgyalásának és elfogadásának rendje is. A költségvetési javaslatot legalább tizenhárom nappal a tervezett általános vita előtt kell benyújtania a kormánynak, miután egyeztetett a Költségvetési Tanáccsal (KT). A benyújtott módosításokat a törvényalkotási helyett a költségvetési bizottság összegezné, azután pedig szavaznának róla, és ezt újra elküldenék a KT-nak jóváhagyásra.

Újdonság, hogy az állandó bizottságok munkájában tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a létszámarányának megfelel.

Megerősített nemzetiségi képviselet

A nemzetiségeket is külön bizottság képviselné, amely a szintén új nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló munkáját hangolná össze, és biztosítana számukra sok esetben a képviselőcsoportokéhoz hasonló jogosítványokat.

A nemzetiségeket képviselő bizottság nyolc tagja, illetve egy képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő az ülés megnyitása előtt egy órával kérhetné a rendelkezésére álló időkeret kétszeresére emelését, de félévente legfeljebb háromszor, kivéve a nemzetiségi képviselőt és szószólót, amely legfeljebb kétszer.

A szószólók a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pontok esetében felszólalási joggal rendelkeznek, de szavazati joguk nem lesz, ezért nem vehetők figyelembe a határozatképesség megállapításánál. A javaslat szerint minden olyan ülésen, amelyen kérdéseket is tárgyalnak, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdést megtárgyaljanak.

A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében nemcsak felszólalhatna – akár az anyanyelvén is –, hanem határozati javaslatot is benyújthatna majd.

Az új házszabály előkészítése másfél éve kezdődött, Kövér László házelnök kezdeményezésére. Az első tervezet a nyár elejére készült el. A kormány szerint az Országgyűlés jövő februárban fogadhatja el az új házszabályt. A javaslatról jövő kedden kezdődhet általános vita, és ez szerdán, várhatóan időkorlát nélkül folytatódik. A részletes vitát egy héttel később vagy a jövő év elején bonyolíthatják le.