Néhány bűnösük már van a csigalassú bíróságoknak

Tavaly óta megugrott azoknak a bíróknak a száma, akik ellen fegyelmi eljárás indult. Az Országos Bírósági Hivatal szerint elkezdtek szigorúbban bánni a lassan dolgozó bírókkal, szó sincs azonban hatalmas leszámolásról, a 2800 bíró közül összesen 22-t vontak felelősségre az idén. A közvélemény elől pedig továbbra is titkolják, hogy ki miben hibázott.

1998-ban az akkori adatvédelmi ombudsman, Majtényi László közleményben ostorozta a magyar sajtót, amiért szerinte feleslegesen védte egy bírónő személyiségi jogait. A bírónőt lemondásra szólította fel a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mert kiderült róla, hogy rendszeresen a lánya járt el helyette a bírói jogkörében. Semmi ok nincs arra, hogy a közfeladatot ellátó bíró nevét a nyilvánosság elől eltitkolja a sajtó – jelentette ki a biztos.

Azóta tizenöt év telt el, és még mindig nem számít közérdekből nyilvánosnak az, ha egy bíró valamilyen súlyos hibát követ el. Ez derült ki most is, miután az Origo megkereste az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) még november közepén, hogy az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kérje az elmúlt években bírók ellen indított fegyelmi eljárások részleteit.

Az OBH szerint a fegyelmi határozatok tartalma nem közérdekű, és így nem nyilvános. Viszont a bírók ellen indult fegyelmi eljárásokról, büntetőügyekről készült kimutatások azok, így az OBH a kérésünkre elküldte az idei, bírókra vonatkozó ügyekről készült statisztikát. A tavalyi és tavalyelőtti esetekre vonatkozó statisztika az OBH beszámolójában szerepel.

A bíró tudjon viselkedni

Az adatokból ugyanakkor így is kiolvasható néhány érdekesség. Például, hogy a 2811 magyar bíró közül 2013-ban (november végéig) összesen 22 olyan volt, aki ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Tavaly, 2012-ben csak feleennyi, azaz 11 ilyen eljárás volt. Az OBH szerint azért duplázódott meg az ügyek száma, mert a bíróságok vezetői ma már sokkal jobban az ügyeikkel késlekedő bírók körmére néznek. Fegyelmi vétség ugyanis, ha egy bíró megszegi a szolgálati viszonyával járó kötelességét. Az OBH szerint a legjellemzőbb ilyen eset, amikor a bíró olyan lassan halad az ügyeivel, hogy azok évekig húzódnak, sőt akár el is évülnek, mielőtt ítélet születhetne bennük. Mivel "jogos társadalmi igény", hogy az eljárások ésszerű időn belül fejeződjenek be, a bíróságok vezetői mostanában szigorúbban ellenőrzik, hogy a bírák betartják-e a határidőket – közölte az OBH. "A fegyelmi eljárások számának növekedése tehát a fokozott igazgatási ellenőrzésre vezethető vissza" – az OBH szerint.

A fegyelmi ügyek legnagyobb részét ezek szerint a túlságosan lassú munka generálja. Az ilyen eljárások megindítására a másik jellemző ok az – a bírák jogállásáról szóló törvény szerint –, amikor a bíró a hivatása tekintélyét sértő módon viselkedik. A törvény nem részletezi, hogy milyen viselkedés von maga után fegyelmit, és még nem fogadták el a bírák új etikai kódexét sem, ami majd részletesen foglalkozik ezzel. Addig is, a Magyar Bírósági Egyesület kódexe ad iránymutatást az OBH szerint: ebből többé-kevésbé kiderül, hogy hogyan kell bíróhoz méltón viselkedni a magánéletben és munka közben, és mekkora távolságot kell tartani a politikától. Nem járhatnak például pártgyűlésekre, törekedniük kell a magánéleti problémáik rendezésére, külsejüknek és magatartásuknak feddhetetlennek kell lennie.

Idén a bíróságok közül a legtöbb – nyolc – fegyelmi eljárás a Fővárosi Törvényszéken indult, ami nem meglepő, mert itt nagyon sok, összesen 738 bíró dolgozik. (A Törvényszék későbbre ígért tájékoztatást az Origónak a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban.) Tavaly a Budapesti Környéki Törvényszék a maga négy elindult fegyelmi eljárásával az élre tudott kerülni.

Néhány bírósági vezető (ebbe a körbe tartoznak a bírósági elnökök és helyetteseik) is van az érintettek között. Idén négy, tavaly három bírósági vezető ellen indult fegyelmi, közülük hárman a Szegedi Törvényszéken dolgoznak. Az adatokból az is kiderül, hogy a felsőbb bíróságokon, tehát az ítélőtáblákon dolgozó bírák ellen egyetlen, feddéssel végződött fegyelmit leszámítva az elmúlt években nem indult ilyen eljárás, de még írásbeli figyelmeztetést sem osztottak ki egy bírájuknak sem.

Büntetőügy alig indul bíró ellen

A bírók ellen az adatok alapján ritkán indul büntetőeljárás: 2011-ben 8, 2012-ben 10, 2013-ban novemberig mindössze 2. Az ügyek nagy része balesetokozás vagy ittas vezetés miatt indul. Bár a Transparency International és egy 2007-es felmérés szerint a magyar bíróságokon is érzékelhetően jelen van a korrupció, vesztegetés miatt mégis évente csak egy-két büntetőeljárás indul bírók ellen, a közokirat-hamisítással is ugyanez a helyzet.

A legtöbb büntetőeljárás az elmúlt években a Szegedi Törvényszék egyes bírái ellen indult. 2011-ben például négy bíró ellen indult nyomozás hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt, egyikük vesztegetést is elkövethetett. A következő évben egy-egy bírót érintett egy másik vesztegetési ügy, személyi szabadság megsértése, közokirattal való visszaélés és könnyű testi sértés. Az ügyekkel kapcsolatos kérdéseinktől elzárkózott a Szegedi Törvényszék, amely szerint nemcsak a bíráik ellen indult fegyelmi eljárások számítanak titkos adatnak, hanem még a büntetőeljárások részletei is, miután az érintett bírák nem adták a hozzájárulásukat ahhoz, hogy adatokat adjanak ki róluk.

Ezzel szemben a Nyíregyházi Törvényszék kérdésünkre részletesen beszámolt az egyik bírájukat érintő eljárásról, amely 2012-ben, vesztegetés miatt indult. A bíróval szemben fegyelmi is indult a Szolgálati Bíróságon (ez nem helyi, hanem egy független, központi szerv), de ezt felfüggesztették, amíg le nem zárul a büntetőügy. A bíró addig is ítélkezik tovább a törvényszék Gazdasági Kollégiumában, igaz, ügyfelekkel ma már nem áll kapcsolatban, nem peres ügyeket intéz, hanem kizárólag iratok alapján dönt, cégbejegyzéssel foglalkozik – közölte a törvényszék.

A várhatóan jövő év elején ítélettel záruló vesztegetési ügy lényege – mint azt az ügy gazdájától, a Debreceni Törvényszéktől megtudtuk –, hogy a vád szerint a bíró összejátszott egy felszámolásokkal foglalkozó cég egy emberével: cserébe azért, hogy bizonyos felszámolási ügyekben a céget jelölte ki felszámolóként, a bíró kétszer is kapott kenőpénzt, egy ajándék családi hosszú hétvégét és egyéb szívességeket. Az ügyben egyébként a Nemzetbiztonsági Hivatal tett feljelentést, miután titokban nyomozott egy ideig.

Magasabb bírósági szinteken nem sok eljárást volt. Utoljára 2011-ben indult szabálysértési eljárás a Fővárosi Ítélőtábla egy bírája ellen, amiért "kisebb fokban" megsértette a közúti közlekedési szabályokat.

Vitorlázás közpénzből, gazdagodás ok nélkül

A bírák feddhetetlenségét megkérdőjelező, a sajtóban is megjelenő ügyek nagyon ritkák, de néha azért felszínre kerül egy-egy: az Origo számolt be arról az esetről, amikor egy egykori befolyásos főbíró balatoni vitorlása miatt indított nyomozást az ügyészség. A Somogy Megyei Bíróságot húsz évig vezető Ujkéry Csabát az OBH elnöke, Handó Tünde jelentette fel, mert nyolc éven keresztül a bíróság fizette ki a vitorlása több százezres fonyódi kikötőbérletét. (Ujkéry szerint az ügylettel jól járt a bíróság is, a vizsgálattal és a feljelentéssel pedig csak le akarják járatni.)

A múlt hét végén pedig egy kecskeméti bíró gyanús esetéről számolt be a Kecskeméti Törvényszék: a bíró ellen vizsgálat indult, mert három év alatt gyanúsan megnőtt a vagyona. (Hogy mekkora vagyongyarapodásról van szó, azt nem árulta el a törvényszék.) A bíró nem tudta megmagyarázni, hogyan gazdagodott, így felmentették az állásából, Handó Tünde ezt a köztársasági elnöknél kezdeményezte. Az sem kizárt, hogy az ügy ezzel nem zárul le, és a bíró ellen büntetőeljárás is indul.

Nem csoda, hogy a kecskeméti bíró ügye nagy port vert fel: kivételesen ritka, hogy egy ilyen lebukás bebizonyosodik. Annyira kivételes, hogy – mint azt az OBH az Origóval közölte – az elmúlt két évben egyszer sem fordult elő, hogy bíró ellen a vagyonnyilatkozata miatt indult volna eljárás az Országos Bírói Tanács előtt.