Orbán Viktor nem halogathatja tovább

2 + 1 napos üléssel folytatja a munkát a parlament, és az ülésnapok szétbontására azért van szükség, hogy a kormánypártok még a héten módosíthassák az idei költségvetést. Orbán Viktor hétfőn kénytelen lesz elmondani a véleményét az utóbbi napok legforróbb témájáról, az áfacsalások gyanújáról, de a Jobbik a munkaügyi adatokról is kikérdezi. A Fidesz eközben elővesz a fiókból egy 2011-es javaslatot, amely alapvetően írná át a népszavazási szabályokat. A hét parlamenti legjei.

A legforróbb téma

Az utóbbi napokban egy volt adóellenőr hirtelen ugyanolyan ismert lett az országban, mint egy valóságshow-szereplő. Horváth András pár napja állt elő azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bizonyos cégekkel kivételezik, és nem vizsgálja ki az áfacsalásaikat, így egyenként milliárdokat nyúlnak le az államtól. Az ügyben az LMP a legaktívabb, de tartott már performanszot a PM is, Mesterházy Attila pedig a honlapjára is kitett egy közös képet Horváth Andrással, bár az MSZP-sek továbbra sem írják alá az ügyet kivizsgáló parlamenti bizottság felállítását (a múlt heti nem hivatalos bizottsági ülésről itt olvashat).

Az áfacsalások gyanújáról - mint az Origo is megírta - az volt adóellenőr évekkel ezelőtt tájékoztatott több fideszest, Lázár Jánost és Cséfalvay Zoltánt például, és állítólag a Fidesz-frakció is napirendre tűzte a ügyet 2011-ben. Legfőbb ideje tehát, hogy Orbán Viktor álláspontját is megismerjük az ügyről, és hogy kiderüljön, a miniszterelnök mikor hallott először erről. Orbán nem halogathatja tovább a véleménye ismertetését, hétfőn be kell mennie az azonnali kérdések órájára, ahol az LMP-s Vágó Gábor már alig várja, hogy feltehesse neki az ezzel kapcsolatos kérdést ("Hogyan csalhattak el 1000 milliárdokat a legnagyobb adózók - hol van a felelős?").

Emellett az LMP-sek egy interpellációval is napirenden tartják a kérdést (Mile Lajos és Szél Bernadett: "Vizsgálta-e a kormány az úgynevezett stratégiai partnerek esetleges érintettségét az 1000 milliárdos adócsalásban?"). Az MSZP-s Józsa István pedig szintén ugyanezt a vasat üti, és a nemzetgazdasági miniszternek címzett interpellációjában nyilván elmondja azt is, hogy a szocialisták igenis szeretnék a vizsgálóbizottságot, csak a jobbikosokkal nem akarnak egy papíron szerepelni ("Miért akadályozza a NAV-botrány kivizsgálását?").

A legjobban várt személy

A parlamenti szabályok szerint Orbán Viktor a parlamentben lesz az azonnali kérdések órájában, így a képviselőknek lehetőségük lesz a legaktuálisabb ügyekről kikérdezni. Talán ez a szándéka az MSZP-s Lukács Zoltánnak is, aki egy elég titokzatos című kérdést adott be ("Vizsgál-e a vizsgáló?") - talán így akarja meglepni Orbán Viktort, akit azért nem féltünk. A jobbikos Volner János kérdése ezzel szemben nagyon is egyértelmű: a Jobbik alelnöke a munkaügyi adatok meghamisításával vádolja a kormányt, amit a kormányfő biztosan vissza fog utasítani ("Miért veri át az embereket a foglalkoztatottsági adatok statisztikai manipulálásával a kormány?").

A legnagyobb trükk

Már számolni se tudjuk, hányszor módosította a parlament az idei költségvetést, viszont még nincs vége a sorozatnak. A kormány ezúttal a takarékszövetkezeti rendszer állami átvétele miatt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének osztana ki 135,5 milliárd forintot, és ehhez parlamenti jóváhagyás is kell. Hétfőn a képviselők le is zavarják a záróvitát, azonban megszavazni nem tudják a módosítást, mert ehhez a Költségvetési Tanács jóváhagyása is kell. Így a következő ülésre csúszna a módosítás, amelyre a Fidesz a jelek szerint nem akar várni, így trükkösen szerdán új ülésnapot hirdetnek, mintha egy új hét kezdődne. Vagyis a parlament ezen a héten nem háromnapos, hanem 2+1 napos ülést tart.

A legfrissebb helycsere

Hétfőn tesz esküt az MSZP-frakció új képviselője, Kránitz László, aki Mandur László helyére érkezik. Mandur László Kránitz helyét vette át a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában.

A legrégebbi javaslat

A Fideszt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy sokáig ülne egy-egy törvényjavaslaton, és időt hagy arra, hogy minden érintett alaposan kivesézze a paragrafusok okozta változásokat. Ehhez képest meglepő, hogy ezen a héten egy több mint kétéves tervezet vitáját folytatják a képviselők - mégpedig a népszavazási szabályokról. A javaslatot 2011. június 10-én adta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, és 2011 novemberében tartották az általános vitáját. Aztán hosszú csend.

Most hétfőn részletes vitára bocsáthatják a javaslatot, amelyben a legfontosabb változás, hogy a jövőben egyetlen ember nem kezdeményezhet népszavazást. Legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár aláírása kell, hogy a bizottság egyáltalán foglalkozzon a referendumra javasolt kérdéssel. Az indoklás szerint így lehet megőrizni a népszavazás intézményének komolyságát. A javaslatot viszont alaposan aktualizálni kell majd, ugyanis 2011 óta sok víz lefolyt a törvényhozás folyóján, és - hogy mást nem mondjunk - a választásban közreműködő szervezetek neve is megváltozott (a tervezet még Országos Választási Bizottságról ír, miközben még Nemzeti Választási Bizottság a neve).

A legnagyobb alákérdezés

Ezen a héten a kormánypárti frakciókból a fideszes Borbély Lénárdnak jutott a megtiszteltetés, hogy a rezsicsökkentésről és az új számlaképről tegye fel érdeklődő kérdését ("Hogyan szolgálja az új számlakép törvény a fogyasztók tájékoztatásának egységesítését és egyszerűsítését?").

A legújabb emléknapok

Kedden két emléknap létrehozása kerül napirendre. Kormánypárti képviselők május 6-át a jászkun önmegváltás, január 19-ét pedig a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává tennék. A jászkun önmegváltás emléknapjával annak állítanának emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

Ami lesz még - alkotmánybírók és szavazószállítás

Ezen a héten zárószavazást tartanak a képviselők az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényről. Ez az a javaslat, amelyben a kormány eltörölné az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, továbbá több ponton módosítaná a választási eljárási törvényt, például törvényes lesz a szavazók szállítása a választásokra, de csak akkor, ha nem busszal történik.

Az Országgyűlés emellett hétfőn harmadszor is nekifut az államfő által legutóbb visszaküldött, a zsebszerződések elleni fellépés érdekében hozott törvénymódosításnak. A házelnök immáron az egymást követő harmadik héten tűzi napirendre a javaslatot, amely lényegében nem törődik Áder János vétójával, és kisebb változásokkal ugyanazt a szöveget tartalmazza. Talán most nem napolják el a szavazást az utolsó pillanatban.

A képviselők hétfőn jóváhagyják a vatikáni szerződés módosítását is, amelynek alapján a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek pénzügyi támogatásból, emellett pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat. Szerdán az Országgyűlés újra megnyitja a jövő évi költségvetés részletes vitáját. Mivel a képviselők a múlt héten elfogadták a főösszegeket, ezúttal már csak a büdzsé egyes fejezetein belül hajthatnak végre átcsoportosításokat.