Talán létrejön az ügynökaktákat és tömeggyilkosságokat feltáró bizottság

57 éve dördült el a salgótarjáni sortűz, ennek apropóján Rétvári Bence államtitkár a kommunista múlt feltárására létrejövő Nemzeti Emlékezet Bizottságáról beszélt. A testület felállítását másfél éve találta ki a Fidesz, hogy az ügynökakták körüli vitát jegelje. Most jutott el a parlamentig a terv.

A kommunista múlt feltárása lesz a legfontosabb feladata a Nemzeti Emlékezet Bizottságának, amelynek jogi kereteit most tárgyalja az Országgyűlés - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence vasárnap az 1956. december 8-i sortűz évfordulóján tartott salgótarjáni megemlékezésen.

Rétvári azt mondta, reméli, hogy a bizottság bátor szövetségese lesz a sortüzek, tömeggyilkosságok feltáróinak. "Az új alaptörvény megnyitotta az utat, hogy azokat a büntetőeljárásokat is lefolytassák, amelyekben a bűnelkövetőket negyven évig az akkori állampárt védte, vagy a 90-es években az Alkotmánybíróság értelmezése szerint cselekedeteik már elévültek. Ma már megvan a jogi lehetőség arra, hogy a bűnösök nevét nyilvánosságra hozzák, és akinek felelőssége van a kommunizmus el nem évülő bűneiben, azok ellen eljárást indítsanak" - mondta.

Független szakértő csapat

A parlamenthez november végén nyújtott be az igazságügyi tárca egy törvényjavaslatot a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról. A szervezet "a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése és a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista hatalombirtokosok előjogainak lebontása és a még köztünk élő bűnösök felelősségre vonása érdekében" jön létre.

Az újonnan létrehozandó testület a kommunizmus bűneit fogja vizsgálni, feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, így büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatainak közzétételére is. A javaslat ezen kívül lehetővé teszi, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így a róluk jelentő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét.

A tervezet szerint az öttagú, a parlamentnek felelős bizottság mögött saját, különálló hivatal is működik majd, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. A bizottság elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter bízhatna meg.

Ha a törvényt elfogadják, akkor január elsejével lép hatályba, vagyis ekkor állhat fel a bizottság. (Itt találja meg a tervezet szövegét.)

Másfél éve jegeli az ügynökügyet a Fidesz

A bizottság megalakulása több mint másfél éve húzódik (itt minden hírünket megtalálja róla), nem világos, hogy ezalatt miért nem lépett az ügyben a kormány. Az egész tavaly februárban kezdődött, amikor az ügynökakták kérdése megint napirendre került a parlamentben. Az LMP az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről nyújtott be javaslatot, amely teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat. A javaslatot azonban nem tárgyalta az országgyűlés, mert a többség - beleértve a fideszes képviselők nagy részét is - nem támogatta, hogy napirendre kerüljön.

A meginduló nagy vitában az LMP a múlt feltárásának akadályozásával vádolta a Fideszt, az MSZP legszívesebben nem foglalkozott volna a témával, még a kormánypártokon belül is komoly belső viták folytak. Kövér László házelnök "értelmiségi belügynek", "álvitának" és "gumicsontnak" nevezte az ügynöktörvény vitáját, Lázár János a magyar demokrácia "gennyes sebének" nevezte az ügynökkérdést. Végül a Fidesz kihátrált az ügynökügyből, és azzal az ötlettel állt elő, hogy egy külön bizottságot kell felállítani - a Nemzeti Emlékezet Bizottságát -, amely majd eldönti, hogyan oldódjon meg a kérdés. Azóta nem történt előrelépés a kérdésben.