Amikor a törvény a véres piszkavas oldalán áll

Lelőhetjük-e a betörőt a nappalinkban vagy a késsel fenyegető rablót a sötét utcán? Az új büntető törvénykönyv szerint mindkét esetben lehet igen a válasz. Bő fél évvel a törvény hatálybalépése után itt az első eset, amikor felmerül, hogy a jogszabály azt menti, aki elkövette az emberölést.

Vasárnap délután egy órakor egy 57 éves nő jelent meg a 76 éves H. Ferenc hernádszentandrási házában. A nő kést rántott, pénzt és más értékeket követelt, H. Ferenc azonban egy piszkavassal kiütötte a támadó kezéből a fegyvert. Ekkor a nő újabb kést húzott elő, és azzal fenyegette meg a házigazdát, aki erre a piszkavassal verni kezdte a behatolót. A kiérkező mentősök már nem tudták megmenteni a nő életét.

Bűnös-e H. Ferenc?

A 2013 nyarától hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) szerint valószínűleg nem, sőt talán még bírósági tárgyalás sem lesz, ugyanis az új Btk. felsorol néhány esetet, amikor egy támadást automatikusan élet ellen irányulónak kell tekinteni. Márpedig ha egy támadást élet elleninek tekintünk, akkor bármilyen mértékű védekezés jogos ellene, akár a támadó életének kioltása is. Ezek között az esetek között szerepel az is, ha valaki fegyveresen vagy felfegyverkezve hatol be jogtalanul egy lakásba.

A Hernádszentandráson támadó nőnek a rendőrség szerint volt fegyvere, így ha a behatolás jogtalanságát is bizonyítani tudják – azaz hogy nem H. Ferenc hívta a házába –, a jogos védelem egyik, Btk.-ban leírt esete valósult meg. A rendőrség még vizsgálja az ügy egyes részleteit, ettől függően tesznek majd javaslatot arra, hogy szükségesnek látják-e a vádemelést, vagy sem.

Ha éjjel jön, mindent szabad

Ha H. Ferenc jogosan védekezett, azt a korábban hatályos Btk. alapján is meg lehetett volna állapítani, akkor viszont mindenképpen a bíróság mérlegelte volna az ügyet, több szempont figyelembevételével. Elsősorban azt vizsgálták volna, hogy H. Ferenc védekezése arányban állt-e a támadással, vagy ha nem, akkor ijedségből vagy menthető felindulásból ragadtatta-e el magát. Az arányosság a közvélekedéssel ellentétben nem azt jelenti, hogy ökölre csak ököllel, késre késsel, RPG-7-es gránátvetőre pedig maximum egy ugyanilyen erejű gránátvetővel lehet csak válaszolni.

Az arányosság abban áll, hogy egy ember akkor ölhet meg bárkit védekezésképp, ha valaki az életére tör. Tehát nem az eszköznek kell arányosnak lennie, hanem a – jogi szaknyelven szólva – a védett jogtárgynak.

Viszonylag egyértelmű a helyzet abban a vilmányi esetben, amely nem sokkal az új Btk. hatálybalépése után történt. Igaz, ott nem halt meg senki. 2013. július 11-én hajnalban a 32 éves V. László vilmányi családi házában egy kézikaszával vágta el egy 35 éves férfi mindkét lábát. A sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba. A rendőrség közleménye szerint a sérült éjjel hívatlanul állított be V. Lászlóhoz egy machetével, mert egy szerelemféltési ügyet akart lerendezni. Itt már az új Btk. által leírt esetek közül kettőt is kimerített a támadás: éjjel történt, és fegyver is volt a behatolónál. Valószínű, hogy V. László nem is kerül bíróság elé: az eljárás részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint a rendőrség már javasolta az ügyészségnek a nyomozás megszüntetését.

Bokán rúgásra kés

Az új Btk. jogos védelemre vonatkozó részeit áldozatok és az elkövetőket védő jogszabályokkal torkig lévő magyarok százezrei üdvözölték, de több büntetőjogász már a törvény elfogadásakor arra figyelmeztetett, hogy a ló túloldalára esik át a magyar büntetőjog. Az új Btk. ugyan szélesebb jogokat és nagyobb kényelmet biztosít az áldozatoknak az elkövetők kárára, ami szerintük önmagában még nem elítélendő, de visszaélésekre is sokkal több lehetőséget ad.

Az új törvény alapján például akkor is védekezhet bárki késsel, ha valaki éjjel bokán rúgja, érvényes fegyvertartási engedély birtokában pedig a telkünk kerítésén átmászó fegyverest, legyen az betörő vagy az útját lerövidíteni akaró vadász, mérlegelés nélkül le lehet puffantani. „Ha nincs nála fegyver, vagy nem győződtem meg róla, akkor is védekezhetek, de csak arányosan: például lábon lőhetem” – mondta egy korábbi interjújában Répássy Róbert, a KIM államtitkára az új szabályozás értelmezése közben.

Persze – ahogyan a változtatást védő fideszes politikusok többsége is megjegyzi – visszaélni minden jogszabállyal lehet, az államtitkár által felhozott példák távol állnak a valóságtól, a védekezés joga pedig alapjog, hiszen bekerült az Alaptörvénybe. A jogászok között azonban a mai napig vita van a jogos védelem alapjogként való elismerésének helyességéről, és ez el is vezet az új szabályozásban rejlő második, elvi problémához.

Élet vagy aranylánc?

Ez pedig az élethez és a tulajdonhoz való jog viszonya. A legtöbb jogrendszerben az élethez való jog kitüntetett jelentőségű. Ez a magyar alkotmánybírósági gyakorlat szerint is korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőző jog. A korábbi és az új alkotmány is elsőként nevezte meg minden alapjog között az élethez való jogot.

A magyar alkotmánybírósági határozatok eddig többnyire csak olyan jogos védelmi esetekben nem rendelték büntetendőnek egy másik élet kioltását, amikor a védekező élete is veszélyben volt. Az új Btk. azonban bizonyos esetekben anélkül is élet ellen irányulónak nyilvánít néhány támadást, hogy sokszor nem bizonyítható, hogy valóban a védekező megölése volt a cél. A változtatás bírálói szerint épp ez a gond: a jogos védelem új szabályozása ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonhoz való jog, vagy akár a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog bizonyos esetekben többet érjen, mint egy másik állampolgár élethez való joga.