Örökre börtönben marad az ároktői banda két tagja

Ároktői banda, tárgyalás, felszólalás az utolsó szó jogán

Ítélet született hétfőn az ároktői bandaként elhíresült hatfős csoport ügyében, akik idős emberekhez törtek be, és kettőt olyan súlyosan bántalmaztak, hogy belehaltak a sérüléseikbe. Három vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott, közülük ketten soha nem is szabadulhatnak ki. A három másik vádlottat többéves szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős.

Az ároktői banda három tagja is életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, ketten közülük feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra. A negyedrendű vádlott 8 év, az ötödrendű vádlott 20 év, a hatodrendű vádlott pedig 10 év fegyházbüntetést kapott.

A vádlottak rokonai közül többen rosszul lettek, ki kellett őket támogatni a tárgyalóteremből. Egy nő elájult, ölben vitték ki a teremből, többen kint zokogtak a folyosón.

Hétfőn délelőtt két vádlott is megszólalt az utolsó szó jogán, beszédeik során egymást vádolták.

Az összesen hat vádlott a vádirat szerint még 2008 végén és 2009 elején támadott meg és rabolt ki főként idős embereket. Lomtalanítás közben figyeltek ki olyan idős embereket, akikről úgy gondolták, hogy jó anyagi helyzetben vannak. Éjszaka az arcukat maszkkal eltakarták, kezükre kesztyűt húztak, és betörtek hozzájuk. Megverték őket, az értékeiket követelték, majd megkötözve otthagyták őket. Több embert brutálisan bántalmaztak, ketten bele is haltak a sérüléseikbe.

Cserni János bíró az ítélet indoklásában beszélt róla, hogy a vádlottak főleg átlagos életszínvonalon élő, tehát jómódúnak egyáltalán nem nevezhető sértettekhez törtek be. Összesen 12 tényállást fejtett ki részletesen a bíró, beszélt róla, hogy a vádlottak kiket és milyen módon támadtak meg, és a bíróság hogyan értékelte az egyes bizonyítékokat és vallomásokat. A bűncselekmények elkövetésekor hatályos jogszabályokat vették figyelembe a mérlegeléskor, az új Btk. szerint súlyosabb minősítő körülményekkel kellett volna szembenézniük a vádlottaknak. A másodrendű vádlott vallomásai döntő erejűek voltak, saját magára és társaira is beismerő vallomást tett, többek között ezért is kapta meg a feltételes szabadulás kedvezményét. Az ítélet indoklása két órán keresztül tartott.

A bíróság szubjektív és objektív bizonyítékok alapján mérlegelt. Ez utóbbi közé tartozott például a vádlottak tenyér- és lábnyomai, valamint autópálya-felvételek - mondta Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a vádlottak nemre és korra tekintet nélkül bántották áldozataikat, még a nőket is leütötték, a földön fekvőket gyakran meg is taposták. A sértetteket megkötözték, és úgy vallatták őket arról, hogy hol tartják az értékeiket. A vádlottak nem ritkán szinte potom összegeket tudtak csak támadásaikban eltulajdonítani: az egyik olyan sértettől, aki belehalt a sérüléseibe mindössze pár ezer forint értékű fagyasztott húst hoztak el.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a vádlottak is fellebbeztek. Az ügyész négy vádlottnál az ítélet súlyosbítását kérte, két vádlottnál pedig, hogy mondják ki bűnösnek őket azokban a vádpontokban is, amelyekben a bíróság felmentette őket. Az elsőrendű vádlott a vád ejtését kérte, mert szerinte ő ártatlan. A másodrendű vádlott túl súlyosnak találta a rá kiszabott ítéletet, és azt kérte, hogy helyezzék feltételesen szabadlábra. A harmadrendű vádlott is a vád ejtését kérte, a negyedrendű vádlott is, az ötöd- és a hatodrendű vádlott pedig szintén enyhítésért fellebbeztek.

Az ügyész a vádlottak előzetes letartóztatásban tartásra tett indítványt, mivel tartani lehet a szökés- elrejtőzés veszélyétől.

A 60 millió forintos eljárási költségből 17 milliót a vádlottaknak kell mefizetniük. A költség nagy részét a szakértői vélemények, például a DNS-vizsgálatok adták, de benne van például a kirendelt védők díja is.

Az ítélet előzményei

Összesen 12 betörés történt, Budapesten, Szihalmon, Horton, Andornaktályán és Görgeháza-Bagotán. A rendőrség végül 2009 áprilisában tetten érte a betörőket – akik egymás rokonai –, és hét ároktői embert letartóztattak. 2011-ben R. Elemér és öt társa ellen vádat emeltek többek között nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette, valamint több rendbeli jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette miatt.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo /Zoltan Tuba

Az előzetes letartóztatásból április végén hármukat – majd május közepén egy negyedik vádlottat is – annak ellenére kiengedték, hogy még nem született ítélet az ügyben. A per ugyanis olyan sokáig húzódott, hogy az akkor még hatályos törvény szerint nem tarthatták bent őket tovább. Az akkori jogszabályok még úgy szóltak, hogy az ilyen súlyú bűncselekményeknél az előzetes letartóztatás automatikusan megszűnik, ha nem születik ítélet négy év elteltével. Az ároktői banda esetében ez történt, pedig a törvényszék szerint mindent megtettek, hogy gyorsan letudják az eljárást. Viszont több olyan dolog is történt, ami lassította a tárgyalást, például félidőben új bírói tanácsot kellett kinevezni, és a különböző szakvélemények is sokat csúsztak.

Szeptemberben a hat vádlott közül ötre tényleges életfogytiglanit kért az ügyész, rá pár hétre azonban a banda két, házi őrizetben lévő tagja – köztük az elsőrendű vádlott – megszökött. Őket pár nappal később Svájcban fogták el. Bár úgy volt, hogy novemberben a banda egy ötödik tagja is házi őrizetbe kerül, ez végül nem történt meg, a Fidesz ugyanis jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy megszűnjön az előzetes letartóztatás felső korlátja a legsúlyosabb bűncselekményeknél. A párt frakcióvezetője, Rogán Antal akkor azt mondta: "Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy Magyarországon egy gyilkossággal vádolt ember szabadlábra kerülhet."

November végén a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy valamennyi vádlott előzetes letartóztatásban marad. A bíróság elutasította a hatodrendű vádlott házi őrizetbe helyezési kérelmét, a másod-, illetve ötödrendű vádlott házi őrizetét az ügyészség indítványára előzetes letartóztatásra változtatta az elsőfokú ítélet kihirdetéséig, tekintettel a megváltozott jogszabályra.