Alaposan megváltoztatta az új választási eljárási törvény a politikai reklámokról szóló szabályokat. Az újságoknak, weboldalaknak az idei kampányban részletesen el kell számolniuk, ki és mennyiért vásárolt náluk politikai hirdetést, a tévék és rádiók pedig még pénzt sem fogadhatnak el ezért.
A napi- és hetilapoknak, illetve az internetes újságoknak január 24-ig, péntekig jelezniük kell az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ), ha politikai hirdetést szeretnének közzétenni a kampányban. Az áraikat is ugyanezzel a határidővel el kell küldeniük, ezeket a számvevőszék rögtön az adatok feldolgozása után közzéteszi a honlapján. Ezeken az árakon a kampányban már változtatni sem lehet. Ha egy újság nem küldi el a tarifáit időben, egyáltalán nem adhat majd politikai reklámot. A választások után 15 nappal pedig azt is közölni kell, hogy melyik párt, melyik jelölt mennyi reklámot vásárolt. Ezt szintén el kell majd küldeni az ÁSZ-nak. Így könnyen kiszámolható lesz, hogy melyik párt mennyit költött.
A pártok kiskaput sem találhatnak, vagyis azt is megtudjuk majd, ha például egy civil szervezeten keresztül hirdetik magukat. Jackli Tamás, a Nemzeti Választási Bizottság titkára azt mondta az Origónak, hogy "a hirdetés szabja meg a minősítést és nem a hirdető személye", így minden egyes politikai reklámról el kell számolnia a sajtóterméknek.
Teljesen más szabályok vonatkoznak az országos tévékre és rádiókra. A közszolgálati médiumok minden országos listát vagy nemzetiségi listát állító párt hirdetését kötelesek közzétenni, egymást követően, és persze minden lista ugyannyi időt kap. A törvény szerint 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok és 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire.
A nem közszolgálati országos médiumoknak (idetartozik például az RTLKlub, a TV2, az ATV, a HírTV vagy a ClassFM) viszont február 15-ig közölniük kell a Nemzeti Választási Bizottsággal a reklámok közlésének szándékát. Ha nem nyilatkoznak, nem tehetnek közzé semmilyen reklámot. Elképzelhető, hogy több tévé is inkább lemond a reklámokról, mert – mint az NVB titkárától megtudtuk – ezek közzétételéért "ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el", azaz ingyen kell adniuk.
Ez a szabály nem véletlen: a kormány az eredeti tervek szerint teljesen ki akarta zárni a kereskedelmi médiát a választási kampányokból, de az Alkotmánybíróság januári döntése, az EU többszöri kritikája után inkább úgy döntöttek: lehetnek politikai hirdetések a kereskedelmi csatornákon, de csak ingyenesen.