Mire jutottak a kormány kiválasztottjai?

Vágólapra másolva!

Egészen messziről érkeztek az állam közelébe, de a kormányváltás után hirtelen jutottak komoly lehetőséghez vagy sok pénzhez, hogy átszervezzenek, felépítsenek valamit. Hat szerencsés, Orbán Viktor környezetében mozgó, de a Fideszben nem beágyazott ember, aki kormányzati előélet nélkül kapott szabad kezet és sok pénzt olyasmire, ami nem is feltétlenül állami feladat.

Rovó Attila

Vágólapra másolva!

Andy Vajna Balogh Gábor Hegedűs Zsuzsa Fekete György Bátorfi Béla Kerényi Imre

Balogh Gábor

Noha a kormánynak van sportért felelős államtitkára Simicskó István személyében, 2010-ben mégis létrehozta a kormányzat a Sporttanácsadói Irodát, amelyet a volt öttusázó, Balogh Gábor vezet. Az a feladata, hogy készítse el "a magyar sport problématérképét", járja végig a megyéket, összegezze a gondokat, találjon ki megoldásokat. A tanácsadói állása mellett Balogh a Diáksport Szövetség elnöke is, a szövetség pedig 2,2 milliárd forintért ír testnevelési stratégiát szeptemberben. A pénzt az NFÜ pályázatán nyerték, egyedüli indulóként. Rögtön el is kezdték elkölteni, grafikai arculatot terveztettek, irodát szereltek fel, autókat béreltek, mint az a szerződésekből kiolvasható. Októberben viszont kiderült, hogy egy már létező, működő rendszert polírozgat csupán kétmilliárdért a szervezet.

Balogh Gábor a megkeresésünkre azt mondta, a két pozíciójának semmi köze egymáshoz, így azokat nem lehet összemosni. A problématérkép elkészült, a gondok egy részét már orvosolta a kormány, a felmérésnek nem volt költsége. Ami pedig a 2,2 milliárdos stratégiát illeti: az idén 450 milliót hívnak le, a többit pedig jövőre, de ez nem jelenti azt, hogy a keretösszeg egészét elköltik majd. "A projekt fő elemei közé tartozik például a mérési eszközcsomagok tartalmának beszerzése és a csomagok összeállítása". Ezeket négyezer iskolának adják majd ingyen. Emellett 7200 testneveléstanárt és 400 mentorpedagógust képeznek tovább szintén ingyen, ehhez nyomdai és digitális oktatási segédanyagok "egész sorát állítjuk elő több tízezer példányban", írta. Az MDSZ nem egyeztet a kormányzattal, hanem beszámol neki, ugyanakkor a kiemelt projekteket, így az említettet is az Emmi jóváhagyta, a kormány támogatta, válaszolták kérdésünkre.

Kerényi Imre

Spanyol bikából készített, négyzetméternyi Alaptörvény másfél millióért, zöld kaméleonos modern festmény Nagy Imre újratemetéséről, jogdíj nélkül kiadott könyvek, Alaptörvény Asztala, nyilvános buzizás – az egyebek mellett az új alkotmány népszerűsítésével is megbízott Kerényi Imre nem riad vissza az unortodox eszközökről, ha munkáról van szó. A "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával" megbízott Kerényi költségvetéséről először tavaly márciusban jelent meg konkrétum, akkor az derült ki, hogy a Nemzeti Könyvtárra 300 millió forintot költhet. Októberben aztán a Magyar Közlönyben szerepelt, hogy 336,9 millió forintot csoportosítanak át a feladataira, és 2014-ben is kap 281 milliót. Kerényi azt mondta, a pénz az Alaptörvényt népszerűsítő, iskolásoknak szóló "zsebfüzetekre" megy majd, emellett folytatja a Nemzeti Könyvtár programot, és egy országos terjesztésű havilapot is indít.

Kerényi Imre a részletes költségvetést és az eredményeket firtató megkeresésünkre azt közölte: nyolcvanezren rendelték meg a Magyar Közlöny Alaptörvényt tartalmazó ingyenes különszámát. Emellett 2011. óta minden évben az 5. és 8. osztályosoknak eljut a Nemzeti Hitvallást és az Alaptörvényt tartalmazó zsebfüzetek egy-egy példánya, évente összesen 230-270 ezer példányban. Az A4-es formátumú, Alaptörvény díszalbumokból az érettségizettek kaptak, 2012-ben 133 ezer, idén 160 ezer példányt. A kereskedelmi eladásokról nem kaptunk adatokat. A feladatokra eddig összesen csaknem egymilliárdot költött, a részletes bontást ide kattintva olvashatja.

Bátorfi Béla

Orbán Viktor fogorvosa egy kollégájával 2010 szeptemberében – egy cég közbeiktatásával – alapította meg a Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI), amely egy fejlesztési programot dolgozott ki a fogászati turizmusra elkülönített egymilliárdos állami keret felhasználására, illetve együttműködési megállapodást írt alá a kormánnyal (erről bővebben itt olvashat). Az OTI tulajdonosa az a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft., amely Bátorfié és Szűcs László üzletemberé. Az egymilliárd forintot végül fogászatok kapták, de abból egyebek mellett az OTI-től vásároltak szolgáltatásokat, "innovációs csomagokat".

Az OTI a Magyarországra közvetített külföldi páciensek után 15 százalékos közvetítői díjat kér a hozzá csatlakozó fogászatoktól, ami állításuk szerint a piacon megszokott 25-35 százaléknál jóval alacsonyabb. Az OTI-nak a céginformációs adatok szerint tavaly 400 milliós bevétele és 100 milliós nyeresége volt, az irodát tulajdonló Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. pedig tavaly 60 milliós bevétel mellett kilencmilliós nyereséget ért el.

Bátorfi Béla, Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Bátorfi Béla az állami szerepvállalással szerzett bevételek nagyságára vonatkozó kérdéseinkre annyit közölt: "jogerős bírósági ítélet alapján is már egyértelmű kellene legyen", hogy a programcsoport vállalkozásai egyáltalán nem kaptak állami támogatást. Azt is írta, hogy mivel az OTI Zrt.-nek ő csak a felügyelőbizottság elnöke, nyilatkozattételre nem ő jogosult, hanem a vezérigazgató. Saját cégei, azaz a Bátorfi és Társa Kft. és az Implantátum Kft. sem szereztek bevételt állami együttműködés útján. A program 2012 januárjában indult, és első üteme idén május 31-én zárult le, ez az interjú pedig átfogó képet nyújt a témáról, közölte válaszlevelében.

Fekete György

Az 1992-ben még egyesületként alapított Magyar Művészeti Akadémiát 2011-ben kezdte erősíteni a kormányzat, annak ellenére, hogy az MTA társult intézményeként már működött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Csak a létrehozásra százmilliót kaptak, majd Fekete György (róla itt olvashat portrét) vezetésével köztestületté alakult át az intézmény, hogy bekebelezze a Műcsarnokot és a Pesti Vigadót. A korábban 10-15 millióból működő akadémia tavaly két és fél milliárd forint felett dönthetett, az idén pedig négy és fél milliárdból gazdálkodik, és lényegében eldöntheti, ki legyen a Nemzet Művésze. Fekete nyilatkozatai miatt a köztestületté alakulás óta többen is kiléptek az MMA-ból, de Feketét nem tudják lemondásra kényszeríteni a bírálói. Még fideszes politikusok is meglepődtek az elnök és az akadémia gyors térhódításán. Hogy pontosan mire megy el az MMA költségvetése a saját tagok díjazásán kívül, nem tudni. Annyi biztos, hogy 110 milliót költöttek összesen 131 rendezvény támogatására, és maguk is több tucat konferenciát, koncertet, felolvasóestet, irodalmi és zenei estet szerveztek.

Az MMA sajtóosztálya kérdéseinkre azt közölte, a titkársági működésére, a szakmai programok megvalósítására, az intézményi beruházásokra és működtetésre jövőre 1,8 milliárdot, a művészeti programok támogatására, a köztestületi tagok életjáradékára, a köztestületi díjakra, ösztöndíjakra, a létrehozandó Nemzet Művésze címhez kapcsolódó életjáradékra, a működését jövőre megkezdő kutatóintézet beruházási és működési költségeire a fennmaradó több mint 2,5 milliárd forintot fordíthatja az MMA a központi költségvetésből. Fekete György egyszemélyi döntéseire vonatkozó kérdésünkre úgy válaszoltak: volt olyan bizottsági szakmai előterjesztés, amelyet az egyeztetéseket követően az elnökség nem támogatott, szakmai stratégiai szempontok szerint sorolt előbbre más témát.

Andrew Vajna

Bár a hollywoodi karrier után hazatért producer a magyar filmgyártásért felelős Filmalap ábrája szerint hivatalosan csak valahol a negyedik-ötödik szint táján van a szervezetben, kormánybiztosként lényegében az egész magyar filmgyártást felügyeli, az ő kizárólagos feladata volt például, hogy "kidolgozza a leendő filmalap hároméves üzleti tervét és a jövőbeli finanszírozására vonatkozó koncepciót". 2011-ben 1,6 milliárdból gazdálkodhattak, majd 2012-től megkapták a hatos lottó játékadójának 80 százalékát, a 2013-as költségvetésben már 5,1 milliárdos támogatás szerepelt, és idén is ennyit kaphatnak. Ugyanennyi volt egyébként a Filmalap elődjeként működő, súlyosan eladósodott Magyar Mozgókép Közalapítvány költségvetése is a kormányváltás előtt.

A filmtörvény módosításával a Vajna alapította Digic Pictures nevű budapesti cég is jogosulttá vált adókedvezményre. Az első film, amely a Filmalap támogatásával készült, A nagy füzet, ez szeptemberben, az Isteni műszak pedig októberben került a mozikba. Akkor Vajna azt mondta, már 29 filmre bólintottak rá. A támogatott filmrendezők között többen is vannak, akik nem feltétlenül az Orbán kormány szimpatizánsai, volt, aki a Filmalap támogatását sem akarta elfogadni. Andy Vajna titkársága egyelőre nem válaszolt karácsony előtti megkeresésünkre.

Hegedűs Zsuzsa

A szociológus kissé kilóg a felsorolásból, mert állami pénzek felett nem dönt, de egyrészt a kormányváltás óta ő a miniszterelnök társadalmi felzárkóztatásáért felelős főtanácsadója, másrészt ezzel párhuzamosan a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány vezetője. Az alapítvány kiugróan jól szerepel az adománygyűjtésben, ők a CBA egyik fő támogatottja, segít nekik a Magosz is. A 2012-es egyszázalékos felajánlásokból 19 milliót kaptak, ami nagyságrenddel több a hasonló profilú szervezetekénél (a NAV listáját a felajánlásokról itt nézheti meg). 2010 végén az M1 Maradj Talpon című vetélkedőjét megnyerő Szécsi Zoltán olimpikon nekik ajánlotta fel az ötmilliós nyereményét, az RTL Klub a Való Világ című műsorában 2011-ben gyűjtött nekik 177 millió forintot, a TV2 pedig 2013-ban tartott a gyermeknapra időzítve gyerekhetet az alapítvány támogatására. Októberben a MÁV szólította fel a dolgozóit egy központi levélben, hogy a fizetésükből ajánljanak fel minden hónapban kétszáz forintot az alapítványnak. Az alapítvány rászoruló családoknak oszt csomagokat, élelmiszert, állatokat, vetőmagokat, nem mindig teljes sikerrel.

Hegedűs Zsuzsa az Origónak azt mondta, az alapítvány működését a CBA és a Commitment biztosítja, a támogatások kizárólag a alapító okiratban rögzített célokra, azaz jótékonysági célra használhatók, így például szállításra sem adhatnak pénzt, ezt a CBA végzi. 2011–13 között a "miniháztáji-programban" évente sorrendben 15 ezer, 12 ezer, illetve 7500 családot támogattak 300, 204 illetve 83, ötezer fő alatti településen. A szám azért csökken, mert egyre kevesebb család van, amely megfelel a feltételeknek, és még nem kapott támogatást az alapítványtól. A kérdésünkre, hogy miniszterelnöki főtanácsadói szerepe mennyire segítheti az adománygyűjtést, azt mondta, a legtöbb támogatást kisemberektől kapják, a máig legnagyobb összeget pedig az RTL hozta, "amely nem tekinthető kifejezetten kormánypártinak". Az alapítvány bevételeit évi és felajánló típusa szerinti bontásban, ide kattintva olvashatja. Állami támogatást nem használ az alapítvány.