Egy ember életét biztosan felforgatta a bankrobbantás

A CIB Bank Lehet utcai fiókja a robbantás után

Tanúvédelem alá került a múlt heti bankrobbantás egyetlen szemtanúja. A résztvevőknek akár új személyiséget is biztosító programba a kiemelkedő súlyú bűntettekben tanúskodók kerülhetnek be, akár ártatlanok, akár sárosak. A program több mint tíz éve működik, de olyan titkolózás övezi, hogy csak a problémás esetekről tudni.

Védett tanú lett, és bekerült a tanúvédelmi programba az a férfi, aki szemtanúja volt a múlt héten történt Béke úti bankrobbantásnak. A férfiról csak annyit tudni, hogy 64 éves, éjjel-nappal őrzik, de sem kilétéről, sem vallomásának tartalmáról nem árultak el semmit.

Nemcsak a konkrét ügyről nem tudni részleteket, hanem magáról a több mint tíz éve létező tanúvédelmi programról is kevés dolog ismert. A rendőrség még az Origo általános kérdéseire – évente hány ember kerül be a programba, mennyibe kerül a végrehajtása, milyen arányban vannak a programba bekerülők között az ártatlan szemtanúk, áldozatok és bűnbánó bűnözők – sem válaszolt.

Az azonban már kiderült, hogy egy védett tanú hogyan tehet vallomást. A Portik-ügy tárgyalásán az ügy védett tanúja zártláncú videorendszeren beszélt, a képet eltorzították, hogy ne lehessen felismerni. Az pedig a Vizoviczki-üggyel kapcsolatban vált ismertté, hogy az ilyen tanúk neve helyett a bírósági iratokon csak egy kódszám szerepel. Ezeknek a tanúknak az adatait csak az ügyész, a nyomozási bíró és az ügyet tárgyaló tanácselnök ismerheti meg, de tárgyalásra nem lehet őket beidézni, sem meghallgatni. A csepeli gyilkosságok egyik tanúját, aki majdnem maga is belehalt a támadásba, a Baptista Szeretetszolgálat védett házában őrizték, a Facebook-profilját a rendőrség letiltotta.

A törvényből kiolvasható, hogy a hatóságok zároltathatják a tanú adatait is, azaz a személyi igazolványát, útlevelét, jogosítványát nyilvántartó hatóság sem adhat ki információt róla, még másik hatóság megkeresésére sem. A tanúnak személyi védelmet nyújtanak, védik az otthonát, és kísérik, ha elhagyja azt. Védőruhát biztosítanak számára, vagy valamilyen biztos helyen őrizhetik. A hatóság javasolhatja a tanú életmódjának megváltoztatását is, sőt, indokolt esetben elköltöztethetik, megváltoztathatják a nevét, teljesen új személyazonosságot adhatnak neki, akár külföldre is telepíthetik.

Az évek során kiszivárgott néhány visszásság is a programról. Egy ceglédi vállalkozónak például tönkrement az élete, amikor lelepleződött egy gyilkossági ügy védett tanújaként, és hasonlóan járt egy volt rendőrségi kommandós is, még nyolc évvel ezelőtt. 2012-ben Strasbourgban pert nyert a magyar állam ellen egy vajdasági magyar férfi, aki korábban a hollandiai alvilágban dolgozott, és vallomásai révén fontos információhoz juttatta a rendőrséget. A férfi jelenleg börtönben ül, és a családtagjaival együtt akkor került ki a programból, amikor megsértette fogva tartásának szabályait. Emiatt azok, akik ellen vallott, a nyomára jutottak, családtagjait fenyegették, bántalmazták. A történetet Robert Yugovich álnéven könyvben is megíró férfinak még az ügyvédjét, Palotai Dánielt is megfenyegették.

Alkalmanként előfordul még néha fenyegetés, de én nem is voltam benne a tanúvédelmi programban – mondta az Origónak Palotai Dániel az üggyel kapcsolatban. Az ügyvéd szerint ügyfele elsősorban azért járt pórul, mert annak idején rendőri vezetőkre is terhelő vallomást tett, ami akkor rendkívül kényelmetlen volt a hatóságoknak. Az érintett vezetők közül azóta több ellen is büntetőeljárás folyik.

Az ügyvéd szerint Magyarországon még gyerekcipőben jár a tanúvédelmi program, „a végrehajtásban még sokat kellene tanulni, a Lajtától nyugatra ez teljesen másképp működik”. Az ügyvéd rendszerváltás előtti beidegződéseket vélt felfedezni a hatóságok hozzáállásában, amelyek csak lassan múlnak. A fő probléma, hogy a programba belépőkkel szemben a hatóság „alá-fölérendeltségi viszonyt képzel el, pedig ennek partneri viszonynak kellene lennie”. Úgy tűnik, a hatóságok kegyet gyakorolnak az illető felett, pedig az olyan információkhoz juttatja őket, amit másként nem lehet megszerezni – mondta. „Csúnyán hangozhat, de ez egy üzlet a két fél között” – mondta.

Tavaly év elején Szabó Máté ombudsman is jelezte, hogy a tanúvédelmi törvény több helyen is alapjogot sért. Összeegyeztethetetlen például a jogállamiság elvével, hogy a jogszabály nem határozza meg pontosan, mik azok a kiemelkedő súlyú bűncselekmények, amelyek alapján valakivel tanúvédelmi megállapodást köt a hatóság, mivel ez magában hordozza az önkényes jogalkalmazás lehetőségét. Az ombudsman akkor azt javasolta, hogy javítsák a törvény hiányosságait, de ez nem történt meg.

A törvényt eredetileg ezért dolgozták ki, hogy a nagyobb szervezett bűnbandák által elkövetett bűncselekményeknél is merjenek tanúskodni az ügy ismerői. A programba azok kerülhetnek be, akik félve tanúskodásuk következményeitől ezt külön kérik, és kérésüket indokoltnak találják a hatóságok, vagy azok, akiknek az esetében a hatóságoknak tudomásuk van olyan információról, ami alapján szükség lehet a védelmükre.

A programba sértett, együttműködő tanú és gyanúsított, illetve vádlott is bekerülhet. A lényeg, hogy kiemelkedő súlyú ügyben adjon át lényeges, más módon pótolhatatlan információt, illetve személye, tartózkodási helye és az a tény, hogy kihallgatták, sem a gyanúsított, sem a védő előtt ne legyen ismert. Fontos feltétel még, hogy fenn kell állnia annak a lehetőségnek, hogy személyének felfedése miatt az ő vagy hozzátartozója élete veszélybe kerülne.