A kárpátaljai magyarok nem ismerik el a nyelvtörvény eltörlését

Ha törvényként ítélik el a kárpátaljai magyarok az ukrajnai nyelvtörvény eltörlését, azzal legitimálnak egy szabálytalan eljárást, közölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Lehet, hogy a szervezet csak a nacionalisták szándéknyilatkozataként értelmezi majd a döntést, mondta. Közben a magyar külügy, Románia és az MSZP is tiltakozott az ukrán lépés ellen.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyelőre nem döntött arról, hogyan reagáljon az ukrajnai nyelvtörvény eltörlésére – mondta a szervezet elnöke, Kovács Miklós. Szerinte az ukrán parlament eljárása nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. „Nyilván nem fogjuk megdicsérni a mostani brigádot a törvény visszavonásáért, de egyelőre nem döntöttük el, hogyan reagáljunk: törvényként ítéljük el, és ezzel legitimáljuk a szabálytalan eljárást, vagy az egészet csak a nacionalisták szándéknyilatkozataként értelmezzük?”

Az ukrajnai kisebbségek számára széles körű nyelvhasználatot biztosító nyelvtörvény 2012-ben lépett hatályba, Viktor Janukovics elnök eltávolítása után azonban a törvényhozás az eltörléséről döntött. Amellett, hogy a nyelvtörvény visszavonása kedvezőtlenül érinti az ukrajnai kisebbségeket, Kovács Miklós szerint ez a gyakorlatban nem eredményez jelentős változást. „A Régiók Pártja azért vitte át ezt a törvényt 2012-ben, mert érzékelte, hogy csökken a népszerűsége az orosz kisebbség körében. Ezzel tehát nekik akartak kedvezni, és bár a törvény hivatalosan minden kisebbségre vonatkozott, valójában hamar világossá tették, hogy pusztán a kárpátaljai magyarok kedvéért nem fogják azt a gyakorlatba is átültetni. Lelkiismeretes érdekvédelmi szervezetként próbáltuk komolyan venni a törvény pontjait, de az ukrán államapparátus folyamatosan akadályozott minket, így ezek a nyelvhasználati jogok valójában sosem léptek életbe” – mondta Kovács.

A hivatalos indoklás szerint egyébként most azért vonták vissza a törvényt, mert 2012-ben szabálytalanul fogadták el, de a nacionalista Szabadság párt vezetője új, mindenki számára kielégítő nyelvtörvényt ígér. Kovács Miklós szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy ez komolyan vehető szándék-e. „Elsietett lenne az új rezsim nemzetiségi politikáján gondolkozni, hiszen egyelőre az a kérdés, hogy egyáltalán sikeres lesz-e a koalíció hatalomátvételi kísérlete. Erőteljesen nacionalista társaságról van szó, máris provokálják az ország másik felét, amely egyébként is utálja őket.”

Gajdos István, a KMKSZ-szel rivalizáló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke és az ukrán parlament egyetlen – nemrég még a Régiók pártjában politizáló – magyar képviselője a magyar kormány közbenjárását kérte a nyelvtörvény eltörlése miatt. A kisebbségi jogok korlátozása miatt szólalt fel Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke is.

Az ukrán politikai helyzet és a nyelvtörvény a hétfői kibővített V4-es külügyminiszteri találkozón is szóba került. Martonyi János rossz iránynak nevezte a lépést: „Ebben a helyzetben nem helyes olyan döntést hozni, amely irritálhatja az orosz etnikumot. Ez a nemzeti kisebbségek megsértése, amit nem tudunk elfogadni, és jeleztük a problémát az Európai Külügyi Szolgálatnak is. Reméljük a parlament később valóban egy jobb törvényt fog elfogadni” – mondta a külügyminiszter.

A nyelvtörvény eltörlését elutasította az MSZP és Románia is, tovább Astrid Thors, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségekért felelős biztosa is aggodalmának adott hangot. "Az ukrán Rada által hozott döntés, amellyel megsemmisítette a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, további nyugtalansághoz vezethet, főleg egy olyan helyzetben, amelyben a nyelvhasználati politika ilyen megosztó kérdés" - mondta Thors.