Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Két héttel ezelőtt ülésezett a kormány által összehívott zsidó kerekasztal, ahol a különböző zsidó szervezetek vezetői két és fél órán keresztül beszélgettek Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral. A téma a holokauszt-emlékév volt, amelynek több részét is kritizálták a zsidó szervezetek, főleg a Szabadság térre tervezett, az 1944-es német megszállásról szóló emlékművet.
Lázár a tárgyalás után azt mondta, ő csak meghallgatta a zsidók képviselőit, válaszolni majd Orbán Viktor miniszterelnök fog a február 10-i héten. A válasz azóta sem érkezett meg, helyette csak sejtelmes nyilatkozatokat tettek a kormányzati szereplők, miközben a Mazsihisz és több más zsidó szervezet is bejelentette, hogy nem tartanak igényt az államtól elnyert pályázati pénzekre, és nem vesznek részt a holokauszt-emlékév programjaiban.
Az állami pénzek visszautasítását óvatosan magyarázták az Origónak a kerekasztal-tárgyaláson részt vevők. Egyikük felhívta rá a figyelmet, hogy a Mazsihisz, majd a hozzá később csatlakozó Mazsike közleménye is arról szólt, hogy „jelen körülmények” között nem hajlandóak részt venni a holokauszt-emlékévben, így egy esetleges pozitív kormányzati visszajelezés esetén visszatérnének a programokba. „Ha változtat a kormány, akkor a mi álláspontunk is változik” – mondta a tárgyalás egy másik résztvevője. Ő azonban csak egyértelmű választ tudna elfogadni, mert szerinte a zsidó szervezetek három kérése közül kettő (az emlékmű és Szakály Sándor távozása) igen vagy nem választ igényel, és csak a Sorsok Háza kérdésében van lehetőség több megoldásra.
A hazai zsidó szervezeteknek három kérdésben van vitájuk a kormánnyal:
• Szeretnék, ha leváltanák Szakály Sándort, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját, aki magyar zsidók Kamenyec-Podolszkijba történő deportálását idegenrendészeti eljárásnak nevezte.
• Beleszólást szeretnének a Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ koncepciójának kialakításába.
• Több kifogásuk is volt a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművel kapcsolatban, amelyet történelemhamisításnak neveztek.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után közölte az MTI, hogy a kormány szerdán úgy döntött, május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét.
Az azonban többeket is aggaszt, hogy Lázár ígéretével ellentétben Orbán nem válaszolt a kérdéseikre a jelzett időben. Volt, aki azt mondta, hogy ez kellemetlen, de ilyen helyzetekben megszokott, más azonban már lemondott a kormánnyal való közös munkáról. Az egyik zsidó hitközség vezetője az Origónak „sunnyogásnak” nevezte a kormányzati hozzáállást. „Ez egy politikai játszma, különben miért ne lehetne válaszolni?” – kérdezte, hozzátéve, hogy politikai játszmából nem kérnek, és hiú remény volt bármit is várni a holokauszt-emlékévtől. „Ez egy tanulság volt számunkra: jobb, ha a politika nem keveredik bele a megemlékezésekbe” – mondta.
Hivatalosan a kormány még nem válaszolt a zsidó szervezetek kérdéseire, az elmúlt héten azonban több kormányzati szereplő is nyilatkozott a témáról. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden azt mondta az ATV híradójának, hogy van még idejük válaszolni a zsidó szervezeteknek, Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár, a Zsidó Közösségi Kerekasztal társelnöke pedig a Hír TV-nek arról beszélt, nem biztos, hogy a tervezett márciusi időpontban felavatják a megszállásnak emléket állító szobrot, bár ő igencsak sejtelmesen fogalmazott: „Nézem a naptárt, nézem a Szabadság teret, van némi fogalmam arról, hogy a beton milyen gyorsan köt, és ennek alapján nehezen tudom elképzelni, hogy ott március 19-én nagyszabású ünnepségre kerülhetne sor.”
Egy kormányzati tisztviselő az Origónak azt mondta, hogy a zsidó szervezetek hiszterizálják a helyzetet azzal, hogy számolják a perceket, amíg meg nem érkezik Orbán Viktor válasza. Ez a múlt héten azért nem történt meg szerinte, mert Orbán több kormánytaggal együtt Kínában volt. A politikus nem tudta megmondani, hogy a kormányfő válasza mit tartalmaz majd, de szerinte Orbánnak nem a meghátrálás a stílusa. Ráadásul azt mondta, hogy a Fideszben terhesnek tartják a konfliktust, az ugyanis árt a kormánypárt kampányának, éppen ezért ő arra számít, hogy a konfliktusra valamilyen köztes megoldást találnak, amely mindkét fél szempontjait figyelembe veszi. Szerdán napközben megkérdeztük Lázár Jánost a kormányszóvivői irodán keresztül, hogy mi az oka a csúszásnak, és mikor válaszol Orbán Viktor, az államtitkár azonban kormányülésen vett részt, munkatársa későbbre ígért választ.
Az Origónak több zsidó szervezet vezetője is azt mondta, rendkívül csalódottak amiatt, ami történt, ők ugyanis nagy reményekkel álltak hozzá a kormány által indított holokauszt-emlékévhez. „A magyar zsidók érzékenyek, ugranak mindenre” – mondta egy budapesti szervezet vezetője. Szerinte ez azért van, mert Magyarország még nem nézett szembe a második világháborús tevékenységével, amiben a lényeges kérdés az, hogyan emlékezünk a történtekre: a zsidó szervezetek szerint ennek az emlékezésnek az alapja csak a magyar állam felelősségének az elismerése lehet.
A holokauszt-emlékévtől azt várták, hogy segít elindítani erről egy párbeszédet. „Erre a kormány azt közvetíti, hogy nem a mi felelősségünk volt a deportálás. Nagy pofára esés volt januárban” – mondta egy budapesti zsidó szervezet vezetője. Szerinte a zsidó ismerősei körében a legtöbben most dühösek a kormányra.
„Nem értem, hogy ha van egy ilyen jó gesztus, akkor miért kell elrontani?” – fakadt ki szomorúan az Origónak egy vidéki zsidó szervezet vezetője. Ők már eleve szkeptikusan álltak hozzá a holokauszt-emlékév pályázati kiírásához, mert nem szimpatizáltak a kormánnyal, szerinte azért, mert sohasem szoktak egyeztetni a döntéseikről az érintettekkel. De végül meggyőzték magukat arról, hogy a helyi zsidósággal kapcsolatos kutatási projektjük miatt megéri pályázni.
Most azonban úgy érzi, csapdába kerültek. A szervezetben sokan féltik azt a konferenciát és kiadványt, amelyet az állami pénzből finanszíroznának, ezért nem feltétlenül akarják követni a Mazsihisz példáját azzal, hogy ők is visszautasítják az állami támogatást. „Viszont félek attól, hogy ha nem adjuk vissza, akkor a barátainkat veszítjük el” – mondta. Szerinte a Mazsihisz is hasonló problémákkal küzd: egyszerre próbálnak megfelelni a feldühödött zsidó közösség elvárásainak, és diplomatikusak maradni a kormánnyal.
A zsidó vallási ernyőszervezet február 9-ei közgyűlésén, tehát három nappal a kerekasztal-tárgyalás után hozott határozatot arról, hogy nem kérnek az állami pénzből. „Ügyes és radikális lépés volt” – mondta erről a budapesti zsidó szervezet vezetője, hozzátéve, hogy „nem szabad mindig beadni a derekunkat”. Szerinte a Mazsihisz döntése olyan zsidóknak is tetszett, akik korábban keményen kritizálták a szervezetet. A tiltakozás pedig hatékony eszköz, zsidók nélkül ugyanis nem lehet holokauszt-emlékévet csinálni.
A pályázati pénzek visszaadásáról azonban még ők sem döntöttek. „Az emberben ott van, hogy ha megcsinálja a projektet, hátha elér vele valamit” – mondta. Magukban szerinte nem lett volna értelme visszautasítani a támogatást, mert ők nem egy nagy zsidó szervezet, így viszont, hogy a jelentősebb súllyal bíró Mazsihisz is visszaadná, szerinte már érdemes szolidárisnak lenni velük. Maximum majd megpróbálnak máshonnan pénzt keríteni a projektjeikre.
A cikk megírásában közreműködött Szabó András.
