Lázár János nekiment a Mazsihisznek

Kudarccal fenyegeti a magyar kormány törekvéseit a Mazsihisz távolmaradása a holokauszt-emlékév programjaitól - mondta Gyulán Lázár János. Szerinte a zsidó szervezet ultimátumot adott a kormánynak, ez pedig többekben aggodalmat kelt, és nem befolyásolja jó irányban a zsidók és a magyarok együttélését. A Mazsihisz elnöke szerint Lázár megszólalása csak a választási kampány része.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár keddi gyulai sajtótájékoztatóján ultimátumnak nevezte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) holokauszt-emlékévvel összefüggő álláspontját, de hozzátette: az nem lesz képes megbontani a magyarok és zsidók együttélését. A Mazsihisz magyar kormánynak küldött ultimátuma nem lesz képes megbontani azt az egységet és szimbiózist, amelyben hosszú évek óta élünk itt Gyulán, vagy éppen Hódmezővásárhelyen minden zsidó honfitársammal - jelentette ki Lázár János az Almásy-kastély évszázadai című projekt ünnepélyes alapkőletétele előtt.

Az államtitkár a Gyula TV kérdésére azt mondta: úgy tűnik, hogy kudarccal fenyeget az 1944-es holokauszt-emlékév megünneplése a Mazsihisz ultimátuma miatt, amely jelentős mértékben megosztja a magyar társadalmat. A magyar kormány 2013-ban minden döntést meghozott annak érdekében, hogy minden magyar polgártársunk közös vesztesége előtt, az 1944-es magyar holokauszt előtt méltóképpen tudjunk fejet hajtani, megemlékezni az áldozatokról. Ez a törekvésünk úgy tűnik, hogy kudarccal fenyeget – tette hozzá Lázár János.

Szerinte a Mazsihisz ultimátuma többekben aggodalmat kelt, és szerinte nem befolyásolja jó irányban a zsidók és a magyarok együttélését, amely több száz éven át sikeres volt a Kárpát-medencében. "Azt remélem, hogy például a helyi zsidó közösségek, a helyi önkormányzatok az együttélés hosszú emlékeire és jelenlegi hétköznapjaira való tekintettel meg fogják találni a közös emlékezés módját. Hiszek a helyi közösségek és leginkább a helyi önkormányzatok bölcsességében, és azt remélem, hogy az ultimátum csupán egy politikai akció része, és nem lesz képes megbontani azt az egységet és szimbiózist, amelyben élünk itt hosszú évek óta Gyulán, vagy éppen Hódmezővásárhelyen minden zsidó honfitársammal együtt" - mondta Lázár János.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt mondta az Origónak, hogy Lázár nyilatkozatát a választási kampány részének tartják, ebben pedig nem akarnak részt venni.

Visszautasították Orbán közeledését

A Mazsihisz a hónap első felében döntötte el, hogy távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati megemlékezéseitől, ha a kormány nem teljesíti három követelésüket. Ezek: Szakály Sándor menesztése a Veritas Intézet éléről, amiért a történész idegenrendészeti eljárásnak nevezte a zsidók deportálását Kamenyec-Podolszkijba, a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű építésének leállítása, valamint egyeztetés a Sorsok Házáról.

A kormányfő eredetileg a február 10–16-i hétre ígért választ a zsidó szervezetnek, a követelésekre azonban csak csütörtökön adott érdemi választ. Orbán Viktor megfogalmazása szerint az a veszély fenyeget, hogy a kampányidőszakban "a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját". Ezért a miniszterelnök levélében azt javasolja, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák.

A Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv erre azt mondta, bár Orbántól nagyon udvarias levelet kaptak, arra a három kérdésre, amelyet feltettek, nem érkezett választ. Így az a döntés, hogy nem vesznek részt az állami megemlékezéseken, a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat pedig visszafizetik azok, akik így döntenek. Emellett nemzetközi és hazai gyűjtést rendeznek azért, hogy megtarthassák a programjaikat – tette hozzá.