Semmi olyan nem történik, ami az elmúlt 25 évben nem történt

An anti-government protesters stands by a road that was partially blocked by tyres and mobile artillery taken from government troops in the western Ukrainian city of Lviv, on February 19, 2014. Anti-government protesters in Kiev braced on February 19 for a fresh assault by riot police after a day of fierce clashes left at least 25 people dead in Ukraine's worst crisis since the collapse of the Soviet Union. AFP PHOTO/ YURIY DYACHYSHYN

A magyar kormány egyelőre nem aggódja agyon magát azon, hogy egy szomszédos országban véres harcok folynak: úgy vannak vele, hogy ha jönnek a menekültek, befogadjuk őket, ha segély kell, küldünk, Martonyi János meg majd megszavazza Brüsszelben, hogy sújtsák szankciókkal a Janukovics-kormányt. És figyelik Kárpátalját, de még az ott élő magyarok sem tudnak megegyezni abban, hogy melyik oldalt támogassák.

Orbán Viktor már néhány héttel ezelőtt, január végén utasította Pintér Sándort, hogy "készítse fel az országot arra a helyzetre, hogyha Ukrajnában a dolgok nem a kedvező kibontakozás irányába mutatnak", és állítson fel egy az ukrán helyzettel foglalkozó operatív törzset. Az ilyen testületeknek általában az érintett szervek, például az Országos Mentőszolgálat, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a hadsereg, a bevándorlási hivatal és a titkosszolgálatok képviselői a tagjai, és az a feladatuk, hogy egy adott témában tanácsokkal, javaslatokkal lássák el a kormányt, és felmérjék, milyen hatások érhetik Magyarországot.

Miután kedden Ukrajnában a dolgok határozottan a nem kedvező kibontakozás irányába mutattak, szerettük volna megtudni, hogy Pintér Sándor elvégezte-e a feladatot, és az operatív törzs mire készítette fel az országot, de hiába tettük fel kérdéseinket a Honvédelmi Minisztériumtól a Külügyminisztériumon át a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, mindenki a Belügyminisztériumhoz irányított minket, de ők csak egy szűkszavú közleményben írták meg, hogy a magyar állami szervek felkészültek.

Ágyúval védenék Lvivet Forrás: AFP/Yuriy Dyachyshyn

Egy Belügyminisztériumhoz közeli forrásunk szerint az operatív törzs az elmúlt hetekben többször is ülésezett, és felmérték például azt, hogy milyen segítséget tud nyújtani a katasztrófavédelem vagy a mentőszolgálat, ha szükség lesz rá, milyen segélyeket tudunk küldeni, mi van raktáron, és felkészültek arra az esetre is, ha Ukrajnában rosszabbra fordul a helyzet, és tömegek akarják elhagyni az országot. "Azért ne felejtsük el, hogy Ukrajnában ijesztő a helyzet, de nem mi omlottunk össze. Semmi olyasmi nem történik, ami az elmúlt 25 évben ne történt volna már meg, úgyhogy fel vagyunk készülve mindenre" - mondta forrásunk.

Bár Magyarországnak egy ilyen helyzetben mindenképpen fel kell készülnie a menekültek érkezésére, Balázs Péter volt külügyminiszter szerint jelenleg nincs nagy reális esély arra, hogy sokan keressenek menedéket Magyarországon. A kijevi összecsapások ellenére jelenleg egyik oldalnak vagy a helyzetet semlegesen figyelő többségnek sincs oka arra, hogy meneküljön Ukrajnából, de ha menekülnének is, valószínűbb, hogy Lengyelország felé vennék az irányt.

Balázs szerint Magyarországnak a jelenlegi helyzetben annyi a teendője, hogy erősen hallassa a hangját, nagyon figyelje az eseményeket, különösen azt, hogy Kárpátalján mi történik a magyar kisebbség lakta részeken, de cselekvésre leginkább csak az Európai Unió keretein belül van lehetősége.

Martonyi János külügyminiszter már csütörtökön bizonyíthat Brüsszelben, ahova rendkívüli tanácskozásra hívták össze az Európai Unió külügyminisztereit. Donald Tusk lengyel miniszterelnök már szerdán azt mondta, hogy az EU-nak személyeket sújtó és pénzügyi büntetőintézkedéseket kellene bevezetnie Ukrajnával szemben, majd később François Hollande francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár is megerősítette, hogy az elkövetőket szankciókkal sújtják majd. A magyar Külügyminisztérium szerint akár már csütörtökön megállapodhatnak erről Brüsszelben.

Tüntetés Ungváron Forrás: MTI/Nemes János

A Kárpátalján élők az ukrajnai tüntetések novemberi kezdete óta most először kaptak ízelítőt abból, hogy milyen az, amikor tüntetők megrohamoznak egy hivatalos épületet. Ungváron a megyei kormányhivatalt foglalták el. A Kárpátalja.ma című hírportál főszerkesztője, Kudlotyák Krisztina az Origónak azt mondta, a helyieknek szorongásos időszak ez, mert nem tudják, hogy mi várható, jobbra se nagyon számítanak, de érezhető az is, hogy egyre közelebb sodródnak a polgárháborúhoz. „Várakozó pozícióban vagyunk, mert nem tudjuk, hogy jobbat hoz-e a változás, hiszen pont az ellenzékiek kezdtek el például a kettős állampolgárság tiltásáról beszélni."

Szerinte a konfliktus azért érkezett meg lassan, csak hónapok múltán a magyar lakta területekre, mert ez nagyon nyugatra van, még Kijevtől is, és ezeken a vidékeken az erőszakot általában nem a helyiek szítják, hanem azok, akik Ukrajna távolabbi részeiről érkeznek. Itt egyébként, ha hinni lehet Kárpátalja megye rendőrfőkapitányának, nem várhatók a kijevihez hasonló jelenetek, a rendőrtábornok ugyanis tiszti becsületszavát adta a kormányellenes tüntetőknek, hogy a belügyi erők nem alkalmaznak erőszakot a tiltakozókkal szemben.

Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy Kijevben az eddigi tüntetések véres elfojtásba torkollanak, de hogy ezek után mi lesz, különösen a nyugati régiókban, Kudlotyák Krisztina szerint nem megjósolható. A főszerkesztő hozzátette, egyelőre az sem világos, hogy mennyire lesz szükség Magyarország szolidaritására.

Kárpátalján az emberek főleg az ukrán híradásokat nézik, az ellenzéki csatornák azonban a sugárzás akadozása miatt átálltak a YouTube-ra. Ebben az országrészben egyébként is nagyobb a mozgás a közösségi portálokon, mint az utcán, ahol egyelőre minden a megszokott, hétköznapi ütemben zajlik.

A kárpátaljai magyar szervezeteket megosztja a jelenlegi helyzet. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Gajdos István kedden a kijevi kormánypárti, „antimajdan" tüntetésen a regnáló ukrán hatalom melletti kiállásra szólított fel a részben magyarul elmondott beszédében.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós szerint viszont értelmetlen egy olyan politikai erő támogatása, amely nyíltan magyarellenes lépéseket tett. A KMKSZ elnöke az MTI-nek azt mondta: naivitás lenne abban reménykedni, hogy az ország lángba borulása esetén Kárpátalja védve lenne, hiszen a helyzet itt is kiéleződne, és ennek mértékében fokozódnának a kárpátaljai magyarságra leselkedő veszélyek is.