Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Befutó helyet kapsz a listán?” – kérdezte kedden a parlamenti folyóson az egyik ismertebb fideszest egy másik képviselő. „Fogalmam sincs, még senki nem beszélt velem” – felelte némileg csalódottan a politikus. Majd azonnal visszakérdezett, hogy a frakciótársával mi lesz, mire azt a választ kapta, hogy négy év bőven elég volt a parlamentből, nyugdíjba vonul.
A párbeszéd, amelynek munkatársunk fültanúja volt, jól mutatja, hogy a képviselők között jelenleg is beszédtéma, kinek mi lesz a sorsa az április 6-i parlamenti választás után. Mivel az Országgyűlés létszáma a jelenlegi 386-ról 199 fősre csökken, a kormánypárti képviselők egy részének a Fidesz-KDNP választási eredményétől függetlenül más elfoglaltság után kell néznie. A 257 fős kormánypárti frakció tagjai közül – fideszes képviselői becslések szerint – körülbelül 120-an szerezhetnek újra mandátumot.
Az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra csökkent, az egyéni jelöltek névsorát december elején tette közzé a Fidesz. Ezen a jelenlegi frakcióból 97-en szerepelnek.
Szombaton további jó néhány fideszesről és KDNP-sről derülhet ki, hogy nagy valószínűség szerint képviselő lesz-e, vagy sem a következő ciklusban. Ekkor dönt a Kövér László vezette választmány az országos választási listáról, becslések szerint az első 30-40 helyezett szerezhet majd mandátumot. A Népszabadság szerdán arról írt, hogy a listát Orbán Viktor vezeti, őt Semjén Zsolt KDNP-elnök, majd Kövér követi. Előkelő helyen szerepelhet a listán Rogán Antal frakcióvezető, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, Navracsics Tibor kormányfő-helyettes és Varga Mihály gazdasági miniszter.
Több ismertebb politikus is arra számít, hogy listás hellyel ismét képviselő lehet. Erről beszélt az Origónak a saját jövőjét illetően Pálffy István, de ez derült ki L. Simon László szavaiból is, aki úgy fogalmazott: a választmányi ülés után akar beszélni arról, hogy mihez kezd a következő ciklusban. Várhatóan jobb helyeket csíphetnek meg az egyes minisztériumok államtitkárai is.
Még így is lesznek azonban többen is, akik semmiképp nem lehetnek majd újra képviselők, vagy nagy eséllyel elveszítik az egyéni körzetüket. A Fidesz vezetői már 2011 nyarán nekiálltak, hogy felmérjék, mit szeretnének csinálni a frakciótagok a következő években. A folyamatot ismerők szerint a pártvezetés, főleg Lázár János irányításával, 2012 őszére össze is állított egy táblázatot, amelyen minden egyes politikus neve mellé odaírták, milyen posztokat szánnak neki a választások után. Néhány ember mellé több pozíciót is feljegyeztek attól függően, hogy a kormánypártok milyen választási eredményt érnek el.
A listát azonban még a képviselők között sem mutatták meg mindenkinek, így több fideszes még a héten is arról panaszkodott az Origónak, hogy nem tudják, mi lesz velük. A bizonytalanok táborát forrásaink 15-20 fősre becsülték. Őket nagyjából két csoportra lehet osztani. Egy részükkel már beszélgettek arról, hogy milyen irányban tapogatózhatnak, így már tudják, hogy mi az a terület, ahol majd posztot kapnak, csak azt nem, hogy pontosan mit fognak csinálni, helyettes államtitkárok lesznek például egy tárcánál, vagy mondjuk egy háttérintézmény élére kerülnek.
A másik csoport tagjai viszont tejesen bizonytalanok a saját sorsukat illetően, ők valószínűleg nem voltak elég élelmesek, hogy kikönyököljenek egy fix pozíciót. Forrásaink azokat is a kevésbé élelmesek közé soroltak, akik például a Fidesz számára valószínűleg nyerhetetlen körzetben indulnak, de nem készítettek elő maguknak egy tartalék állást arra az esetre, ha nem jönne össze a parlamenti szék.
A kiválasztási folyamat egy része adta magát, Lázárék először azt vették számba, hogy a képviselőknek vannak-e olyan posztjaik, amelyek összeférhetetlenek lesznek a képviselői mandátummal. Ilyen például az önkormányzati, polgármesteri tisztség, amelyekkel számításaink szerint 76 kormánypárti képviselő rendelkezik. Közülük a legtöbben a polgármesterséget választották, ez alól csak az olyan ismertebb nevek jelentettek kivételt, mint Lázár János, Rogán Antal, Kósa Lajos, Papcsák Ferenc. Ők a parlamentbe pályáznak.
Többen a ciklus közben kaptak különböző posztokat, így bár nem lesznek parlamenti képviselők, de járási hivatali vezetőként, kormánymegbízottként, háttérintézmények vezetőjeként dolgozhatnak tovább. Januárban például kiderült, hogy Spaller Endre lesz a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Dancsó József pedig a Magyar Államkincstár elnöke.
A 257 politikus közül tehát:
• 97 egyéni jelölt lesz
• 76-nak önkormányzati posztja van, többségük ezt választja
• 16 már kapott posztot (járási hivatal vezetője, kormánymegbízott, egyéb intézmény vezetője)
• 30 biztosan bejut listán
Így körülbelül 38-40 a kérdéses képviselők száma. Közöttük vannak azok is, akik abbahagyják a politizálást. Többen jelezték az Origónak, hogy nyugdíjba vonulnak, például Básthy Tamás, Vincze László, Gyimesi Endre. Néhányan pedig visszatérnek a civil életbe, köztük Ékes Ilona, Gulyás Dénes operaénekes vagy Lanczendorfer Erzsébet. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 15-20 képviselő van, aki két hónappal a választások előtt teljesen tanácstalanul tekint a jövőbe.
