Növekvő nyomás alatt készül Orbán válasza a zsidó szervezeteknek

Még feszültebbé vált a zsidó szervezetek és a kormány viszonya, miután a Mazsihisz bejelentette, hogy kiszáll a kormányzati szervezésű Holokauszt Emlékévből. Mindkét oldal elég mozgásteret hagyott azonban ahhoz, hogy fel lehessen oldani a konfliktust. A Mazsihisz hétfőn levélben tett javaslatokat Orbán Viktornak.

Amikor Lázár János múlt héten a kormányt bíráló zsidó szervezetekkel találkozott, azzal állt fel az asztaltól, hogy Orbán Viktor hamarosan egy olyan döntést fog hozni, amivel elkerülhető, hogy tovább nőjön „a feszültség az országban”. A miniszterelnök egyelőre nem nyilatkozott, de a feszültség azóta tovább nőtt.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap bejelentette, egyelőre távol tartják magukat a kormány által szervezett Holokauszt 2014 emlékprogramjától. A Mazsihisz közölte, hogy akkor tud mégis részt venni a Holokauszt 2014 kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány változtat „a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán”.

A Mazsihisz ezzel az általános megfogalmazással azokra a vitákra utalt, amelyek a közelmúltban robbantak ki. Konfliktus alakult ki például a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű, a Sorsok Háza nevű intézmény, valamint egy állami alapítású történeti intézet vezetőjének nyilatkozata körül (ezekről, valamint az előzménykről itt és itt olvashat bővebben).

A kormány egyelőre egyik ügyben sem hátrált meg, de Lázár ígérete szerint erre a hétre várható Orbán válasza, és a Mazsihiszben sem gondolják azt, hogy a vasárnapi döntésükkel vége lenne a történetnek. "Nem tekintjük lezártnak az ügyet, egyelőre távol tartjuk magunkat a kormányzati programoktól és forrásoktól, és reméljük, hogy változik a helyzet", mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Origónak.

Heisler azt mondta, hogy a vasárnapi döntésük óta hivatalosan nem beszéltek a kormányzat képviselőivel, ugyanakkor továbbra is - így a döntés után is - folyamatos az informális kapcsolat és egyeztetés. Erről ugyanakkor nem árult el részleteket.

A Kormányzati Információs Központ hétfőn nem reagált közvetlenül a Mazsihisz vasárnapi döntésére, csak visszautalt Lázár múlt csütörtöki nyilatkozatára. A politikus "a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatni fogja a miniszterelnököt, aki a közeljövőben minden kérdésre egyértelmű és konkrét válaszokat fog adni", írta a központ.

A konfliktusból való kiutat megkönnyítheti az is, hogy a Mazsihisz nem konkrét ultimátumot adott a kormánynak, hanem általános feltételeket fogalmazott meg. Heisler hétfőn az Origónak úgy fogalmazott, az "emlékezetpolitikai gyakorlat változtatását" kérik. Hozzátette: "Nincs ultimátum, hogy mi történik, ha mondjuk ebben a kérdésben így alakul, abban meg úgy. Párbeszédet kérünk."

Beszélt ugyanakkor arról, hogy hétfőn egy levelet írtak Orbán Viktornak, amelyben javaslatot tesznek a konfliktus feloldására. Eszerint a Sorsok Háza megépítése helyett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában javasolják az Együttélés Háza létrehozását, emellett azt kérik, hogy a Páva utcai emlékközpont kapjon segítséget a fejlesztéshez és a szélesebb körű megismertetéshez. Az emlékművel kapcsolatosan ragaszkodnak ahhoz, hogy ne épüljön meg, ugyanakkor párbeszédet kezdeményeznek a megoldásról. A Veritas ügyét nem említették a levélben.

A Fideszen belül közben megjelentek önkritikus hangok is, még ha nem is a nyilvánosság előtt. Információink szerint a Fideszben továbbra is úgy vélik, hogy a német megszállási emlékműre szükség van, de az elkészítést körül tekinthetőbben is lehetett volna csinálni. Forrásunk szerint például szerencsés lett volna, ha az emlékműről szóló határozatban a „német megszállás áldozatai” megfogalmazás szerepelt volna. Hibaként említette emellett, hogy nem neveztek ki egy személyt az egész projekt élére, aki összefogta és kommunikálta volna az ügyet.

Eközben a nyilvánosan elhangzott nyilatkozatok nem a közeledés irányába mutattak. Heiszler megjegyezte például, hogy nem segítette a viszonyt Gulyás Gergely fideszes képviselő nyilatkozata a Mazsihiszről, a döntés napjának estéjén. A fideszes politikus a HírTv-ben azt mondta, a Mazsihisz beszállt a kampányba, és - a televízió weboldalán szereplő összefoglaló szerint - "történelmi tények vizsgálata nélkül próbál szélsőjobboldalinak, és náci szimpatizánsnak beállítani egy jobbközép kormányt és akar feszültséget kelteni". Heisler szerint a Mazsihisz igyekezett olyan mederben terelni az ügyet, hogy elkerüljék a nácizó, antiszemitázó, baloldalizó vagdalkozást. "Nehéz így vitát lebonyolítani" - mondta.

Gulyás Gergely az Origónak azt mondta, bár a nyilatkozat valóban a Mazsihisz-közgyűlés után került adásba, a beszélgetést még előtte rögzítették. Ettől függetlenül a véleményét fenntartja, mondta. Szerinte a Fidesz arra törekszik, hogy minden zsidó szervezettel korrekt legyen a viszonya, és sokat is tett ezért. Megjegyezte, hogy több olyan jogszabályt alkottak vagy módosítottak ebben a kormányzati ciklusban, amelyek zsidó szervezetek korabbi kérésének is megfelelnek. Ilyen például a közösségek méltóságának alkotmányos védelme, vagy a Ptk-ban a közösség tagjait sértő kijelentésekre vonatkozó passzus.

"A Magyar Gárda ma már érdemben nem működik, és az alkotmány 4. módosításának köszönhetően be lehetett tiltani olyan az áldozatok emlékét sértő rendezvényeket, mint például az Adj Gázt! elnevezésű demonstráció lett volna. Nem tudok mást mondani, ha valaki a választások előtt két hónappal ilyen döntést hoz, mint most a Mazsihisz, az nincs tekintettel arra, amit a kormány és a kormánypártok tettek” – mondta a képviselő.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a távirati irodának azt mondta, sajnálja, hogy a Mazsihisz úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. A miniszter azt mondta az MTI kérdésére: a Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall.