Pintér Sándor belügyminiszter mindig azt hangoztatja, hogy neki már semmi köze a korábbi biztonsági cégéhez, amely 2010-es eladása után sorra nyerte az állami megbízásokat. Pintér azt állította, kifejezetten azért vált meg a Civil Biztonsági Szolgálat nevű vállalattól, mert el akarta kerülni, hogy bármilyen összeférhetetlenség kialakuljon.
Pintérnek valóban nincs is semmilyen formális kapcsolata a céggel. A vállalat ugyanakkor a közelmúltban lezajlott változások eredményeként olyan emberek kezébe került, akik több szálon kötődtek, illetve kötődnek Pintérhez és családtagjaihoz.
Cégbírósági iratok azt mutatják, hogy a CBSZ-t 2010 óta tulajdonló cég, a Prostasia Zrt. az addigi tulajdonostól, Kántor Tibortól tavaly júliusban átkerült két férfihoz, Tölgyesi Vilmoshoz és Szabó Péterhez. Kántornak nem volt semmilyen nyilvánosan kimutatható kötődése Pintérhez, az új tulajdonosoknak azonban van.
Tölgyesi 1997-ben és 1998-ban egy másik biztonsági vállalkozásnak, a Preventív Securitynek a felügyelőbizottságában volt tag, miközben Pintér az igazgatóságban ült. Mindhárman tulajdonosai voltak az Immobil 2000 nevű ingatlancégnek 2002-2003-ban. Szabó már 2004 óta tagja a CBSZ igazgatóságának, és Pintérrel egy időben (2008 és 2010 között) igazgatósági tagja volt a Pajzs 07 nevű biztonsági cégnek is.
A cégbíróságon megtalálható címek szerint Pintér és Szabó éveken át közvetlen szomszédok voltak a II. kerületben. Szabó 2006-tól egy IV. kerületi címre van regisztrálva.
Tölgyesinek és Szabónak nemcsak Pintér Sándorral, hanem a miniszter családtagjaival is vannak üzleti kötődéseik. Szabó felügyelőbizottsági tag volt két olyan ingatlancégben, amelyeknek Pintér felesége, Pintérné Eötvös Ildikó volt az ügyvezetőjük. Tölgyesi tulajdonostársa a feleségnek egy váci autókereskedést üzemeltető cégben 2009 óta. Emellett Tölgyesi tulajdonostárs egy olyan cégben is, amelynek Pintér egyik lánya, Pintér Hajnalka az ügyvezetője.
A CBSZ anyacégének tavaly júliusi tulajdonosváltása csendben zajlott le. Nem találni róla cikkeket, és nem tudtak róla az Origo által megkérdezett biztonsági piaci szereplők sem. Vélhetően azért nem tűnt fel senkinek a változás, mert az nem közvetlenül a CBSZ-nél történt, hanem a céget tulajdonló társaságnál, a Prostasia Zrt.-nél.
Szabó megerősítette, hogy Tölgyesivel közösen ők a tulajdonosai a Prostasiának, de nem volt hajlandó részleteket mondani sem az üzletről, sem a belügyminiszterhez fűződő kapcsolatáról. “Minden, amit tudni lehet, benne van a nyilvános dokumentumokban” - mondta, majd letette a telefont. Tölgyesi nem reagált a megkeresésünkre.
A CBSZ sem kívánt nyilatkozni az üzletről. “Általában nem válaszolunk ilyen megkeresésekre” - mondta a cég egyik munkatársa. A Belügyminisztérium csak annyit közölt, hogy “a belügyminiszter úr más tulajdonáról nem tud nyilatkozni”. A Prostasia korábbi tulajdonosa, Kántor Tibor sem reagált a feleségén keresztül eljuttatott üzenetekre. (A felesége mobilszáma benne van a tudakozóban, így őt el tudtuk érni.)
Pintér 2003-ban vette meg a CBSZ-t, egy évvel az után, hogy első belügyminiszteri megbízatása véget ért. A cég akkor még viszonylag új és a mostaninál jóval kisebb volt: két évvel korábban alakult csak részvénytársasággá, az éves bevétele pedig alig volt több egymilliárd forintnál. Pintér vezetése alatt aztán a CBSZ a biztonsági piac egyik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát. Olyan komoly ügyfelei lettek, mint például az OTP és a Mol. A bevétele hét év alatt a hatszorosára nőtt, és 2010-re meghaladta a hatmilliárd forintot.
Ekkor kapott Pintér újabb felkérést a Belügyminisztérium vezetésére. Bár a választások áprilisban voltak, Pintér már március végén megvált a CBSZ-től. Akkor már persze biztos lehetett abban, hogy kormányzati munka vár rá. A Fidesznek olyan komoly előnye volt, hogy semmi kétség nem fért a győzelméhez.
A CBSZ-t akkor megvásároló Prostasia Zrt. mindössze három hónappal korábban jött létre. A tulajdonosnak, Kántor Tibornak nem volt kiterjedt üzleti előélete. Az Origo korábbi információi szerint az Információs Hivatalnál dolgozott, tehát hírszerző volt, majd 1998 és 2000 között elnökhelyettesként dolgozott az adóhivatalnál. Az üzleti karrierje 2006-ban kezdődött, amikor néhány hónapig tulajdonosa és ügyvezetője volt egy akkoriban néhány millió forgalmat termelő, ma már nem is működő tanácsadó cégnek, majd résztulajdonosa lett egy kisebb biztonsági cégnek, az S-System Service Kft.-nek.
Nem volt világos, hogy Kántor ilyen üzleti háttérrel hogyan jutott el a már akkor évente többmilliárdos forgalommal rendelkező CBSZ tulajdonlásáig. Kántor nem nyilatkozott a sajtónak, és a CBSZ vezetése sem árult el részleteket az ügyletről.
A cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok nem tartalmaznak részleteket a mostani tulajdonosváltás részleteiről sem. Nem tudni, hogyan került Tölgyesi és Szabó tulajdonába a sokmilliárdos forgalmat lebonyolító és látványosan növekedő CBSZ anyacége.
A most 67 éves Szabó 2002-ben kezdte meg vállalkozói tevékenységét. Az erről akkoriban megjelent cikkek szerint előtte rendőrtisztként dolgozott. Tölgyesi a karrierjének nagy részét a BKV-nál töltötte: 1972-ben kezdett el ott dolgozni, és 2007 decemberében, 59 éves korában távozott a cégtől. Később a BKV-nál kirobbant végkielégítési botrány egyik szereplőjeként bekerült a hírekbe. Tölgyesi ugyanis a távozásakor összesen 81 millió forintot kapott végkielégítésként, valamint titoktartási és felmentési díjként. A BKV most az Origóval azt közölte, hogy Tölgyesi végkielégítéséről és több más hasonlóan nagy összegű kifizetésről később azt állapították meg, hogy “túlzott mértékűek” voltak, a visszaszerzésért indított pereket azonban a cég elbukta.
Most Tölgyesi és Szabó közösen tulajdonolja a CBSZ-t, amely 2010 óta talán még virágzóbb korszakát éli, mint előtte. A legutóbbi éves beszámolója szerint 2012-ben közel 9,5 milliárd forintos bevétele volt, ami több mint 50 százalékos ugrást jelent 2010-hez képest. Ez még nem tartalmazza a CBSZ leányvállalatai által termelt, szintén többmilliárdos bevételt.
A CBSZ nem hozza nyilvánosságra, hogy a bevételei pontosan milyen forrásból származnak, de a közbeszerzési adatbázisból kiolvasható, hogy a cég - gyakran más vállalkozásokkal összefogva - nagyon sikeres volt az állami pályázatokon az elmúlt három és fél évben. 2010-ben és 2011-ben elnyerte többek között a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt tendereket is. Ezek több évre szóló, esetenként milliárdos nagyságrendű szerződések voltak, és a győzelmi sorozat folytatódott később is. Tavaly elnyerték többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság több mint 100 milliós pályázatát.
2012-ben a parlamentben egy képviselő kérdéseket tett fel Pintérnek a korábbi cége látványos sikereiről. “(...) válaszom rendkívül egyszerű: a Belügyminisztériumnak és személy szerint nekem az eladott cég későbbi beszerzéseihez, a közbeszerzésen való indulásához és nyeréseihez az égadta világon semmi közünk nincs” - közölte Pintér.
Ennek a kormánynak a hivatali idejéből már csak néhány hónap van hátra. A Fidesz ugyanakkor magabiztos előnnyel rendelkezik a felmérések szerint, és Orbán Viktor világossá tette, hogy nagyon elégedett a belügyminiszterével. Egy belügyminisztériumi rendezvényen még arra is utalt, hogy ha kormányon maradnak, akkor szívesen a helyén tartaná Pintért.
A cikk az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű nemzetközi nyomozó újságírói hálózattal együttműködésben készült. A cikk angol nyelvű verziója itt található.