Félrevezetve érzi magát a Portik-Laborc bizottság

Közzétették a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság jelentését. Eszerint a teljes feltárásra nem volt módjuk és idejük, de az biztos, hogy Laborc Szilvásy kérésére dolgozott, és nem mondott igazat a bizottságnak. A találkozók dokumentálása vitatható, de semmi nem utal arra, hogy a megszerzett információt az NBH jogellenesen, visszaélés-szerűen használta volna fel, írja a jelentés.

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottságnak, és a Portik–Laborc-találkozók leirata szerint "meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta". Ez áll abban a jelentésben, amelyet a Portik–Laborc-találkozók ügyét vizsgáló ténymegállapító albizottság készített az ügyben.

A tavaly május 14-én alakult albizottság munkáját lezáró jelentést február 28-án több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület. A jelentésben a ténymegállapító vizsgálat elrendelését így indokolták: "2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával."

A megjelent információk tisztázása érdekében a nemzetbiztonsági bizottság – kormánypárti képviselők kezdeményezésére – többször kért információt az illetékes szervektől, és több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására. "Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón részt vevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást" – írták.

"A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak" – fogalmaz a jelentés, megjegyezve: "Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított". Az albizottság jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. "Hibának tekinthető", hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és "alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással". Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.

A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, mint hozzátették: szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői.

Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés – például az információáramlás tekintetében – nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő. A jelentésben rögzítették: Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg az albizottság ülésén, így a testület nem kapott választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik Tamás.

A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kiterjedtebb kutatást igényel. Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében – bizonyos mértékig – politikai motivációk is megjelenhettek. "Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott." A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélés-szerűen használta volna fel.

Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban a bizottság ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól. "Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra."

Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amihez további jogszabály módosításokra is szükség van.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban kétszer találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

A Mile Lajos LMP-s politikus elnökségével működő albizottság célja az volt, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás közti találkozók hátterét, célját feltárja, továbbá, hogy tisztázzák, van-e, és ha igen, milyen viszonyrendszer létezik a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között.