Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Simon Gábor egy dél-afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely a saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával a kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott." Egyelőre ennyit közölt az ügyészség Simon Gábor volt MSZP-s politikus ügyének magyarországi vonatkozásáról.
Sajtóhírek szerint Simon hamis útlevele bissau-guineai okmány, és Gabriel Derdak névre szól, a volt politikus fényképével, Simon pedig az így nyitott számlára még februárban is 75 milliónyi devizát helyezett el. Mindezt azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg, és azt sem közölték, hogy melyik banknál történt a számlanyitás.
Ha tényleg úgy történt minden, ahogy azt az ügyészség állítja, akkor az azt jelenti, hogy a banki biztonsági rendszer több ponton is csődöt mondott, elvileg ugyanis ilyet nem lehet megtenni.
Jakab Péter, az MKB biztonsági igazgatója az Origo megkeresésére a konkrét ügyet nem akarta kommentálni, általában a banki ellenőrző eljárásokról viszont azt mondta, hogy egy külföldi útlevél jellemzően kétféleképp lehet hamis. Vagy a helyi tisztviselőket vesztegették meg, akik így kiadtak egy eredeti okmányt fals adatokkal, és akár még a helyi adatbázisba is beírták a nem létező embert, vagy egy hivataloktól független hamisítócsoport csinálta. Mindkét esetre igaz, hogy ha az útlevélbe épített okmányvédelmi elemek, ellenőrző kódok megfelelőek, akkor a magyarországi banki ügyintézőnek nem feltétlenül áll módjában egy számlanyitásnál kideríteni, hogy hamis-e az okmány.
Jakab szerint önmagában az sem kockázati tényező, és nem indokol semmiféle plusz ellenőrző eljárást hogy egy tökéletes magyarsággal beszélő, fehér bőrű ember egy afrikai ország útlevelével jelenik meg egy fiókban. "A világon szinte mindenhol vannak magyarok, így egy idegen ország útlevelével számlát nyitni szándékozó ügyfél nem számít rendkívüli eseménynek egy bankban" – fogalmazott.
Ami viszont a történetből kevéssé értelmezhető egy banki biztonsági szakértőnek, az az, hogy egy másik ember nevére nyit valaki számlát. Jakab szerint alaptétel, hogy akinek a nevén lesz a számla, az saját maga igazolja magát, és mutatja be a személyazonosításra alkalmas okmányt arról, hogy ki ő, és hol lakik. Azt a számlanyitó nem mondhatta, hogy ő az útlevél tulajdonosa, hiszen abban Simon Gábor fényképe szerepelt a hírek szerint.
Másrészt a számlanyitónak rendszerint aláírásmintát is kell adnia, amit ha más nevében tesz meg, akkor az a későbbi banki tranzakcióknál, amikor a valódi számlatulajdonos írja alá a papírokat, azonosítási problémákat okozhat, hangsúlyozta a szakember.
A másik ok, amely miatt elvileg Simon Gábor a hatóságok látókörébe kerülhetett volna, az, hogy a bankoknak kötelességük jelenteni a szokatlan tranzakciókat, amelyek esetleges pénzmosásra utalhatnak. Ilyen összegű készpénzmozgást – a hírek 75 millió forintnyi devizabefizetésről szólnak – a bankok szinte minden esetben jelentenek a NAV-nak a pénzmosás elleni törvény alapján, ráadásul az afrikai útlevelet gyakran plusz kockázati tényezőnek is tekinthetik a bankok és a hatóságok. Az ilyen bejelentésekről a későbbiekben a NAV dönti el, hogy indít-e nyomozást, ebbe a bejelentést tévő banknak már nincs beleszólása.
Ez utóbbi felvetést persze árnyalhatja, hogy egyelőre nem tudni, hogy a hamis útlevéllel nyitott számlára mikor és mennyit tett be Simon. A sajtóhírek csak a februári 75 milliós befizetésről szólnak. Ha ez volt az első nagyobb pénzmozgás ezen a számlán, akkor nyilván a NAV nemigen vádolható azzal, hogy nem vett észre egy gyanús műveletet, ez esetben viszont Simon fényképével úgy tudott ügyintézni valaki, esetleg ő maga, hogy a politikus napok óta szerepelt a sajtóban a 240 milliós osztrák számla ügyével.
Hamis okmányokkal működtetett bankbetétnél egyébként folyamatos a kockázat, még a sikeres számlanyitás után is. Ha valaki a személyes ügyintézés helyett az elektronikus utalást választja, akkor nem a hamis útlevél miatti lebukástól kell elsősorban tartania, hanem attól, hogy ilyenkor a pénz útja jobban nyomon követhető, a bank pedig pénzmosási szempontból fogja vizsgálni a szokatlan tranzakciókat – mondta a szakértő.
