Miért maszatolnak Orbánék?

Orbán Viktor egy focilabdát és egy mezt vesz át az ukrán elnöktől, Viktor Janukovicstól 2010 novemberi kijevi találkozójukon

Miért halogatta Orbán Viktor napokig, hogy megszólaljon az ukrán krízis miatt? A hallgatásért nemcsak az ellenzék bírálta a miniszterelnököt, de a Fideszben is többen elégedetlenek voltak. Kormányzati források a puha álláspontot nem az oroszokhoz való közeledéssel, hanem a kárpátaljai magyarok helyzetével magyarázzák.

"Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: R U S Z K I K H A Z A!" – Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője hétfőn délelőtt ezzel a Twitter-üzenettel mondta el véleményét az Ukrajnában kialakult helyzetről, és ezzel megelőzte Martonyi Jánost és Orbán Viktort is. A miniszterelnök ugyanis hétfő délig nem tartotta fontosnak, hogy elmondja véleményét az ukrán válságról.

Miközben az európai és köztük a környező országok vezetői az elmúlt napokban egymás után adtak ki nyilatkozatot arról, hogy elítélik az orosz lépéseket, és védelmükbe vették az ideiglenes kormányt, addig a magyar kormány nevében az elmúlt napokban csak a Külügyminisztérium adott ki nyilatkozatot. Vasárnapi hosszú közleményükben azt írták, hogy “elkötelezettek vagyunk a Magyarországgal szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ Alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékeljük az ország területi épségének megsértését”, ezenkívül leírták, hogy szerintük az “érintett feleknek” békés, tárgyalásos úton kellene rendezniük a konfliktusukat.

A miniszterelnök hétfőn délben egy Fejér megyei gyáravató után tett egy rövid nyilatkozatot, de a kialakult helyzetet nem értékelte. Csak arról beszélt, hogy a magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak. Hozzátette: Magyarország nem része a konfliktusnak. A külhoni magyaroknak pedig azt üzente: "számíthatnak ránk". A kormányfőt a hallgatása miatt a hétvégén keményen bírálta az ellenzék, Mesterházy Attila, az MSZP-elnöke vasárnap azt írta: "A nyugati világ vezetői egyértelműen fogalmaztak, míg Orbán gyáván lapít! Mi az oka a hallgatásának? Csak nem a 3000 milliárd forintos orosz hitel?”

A Fideszben sem értik

Kormányzati tisztviselők ezt a visszafogottságot a kárpátaljai magyarok helyzetével magyarázták az Origónak. Szerintük egy olyan szituációban nem lehet kapkodni, amikor néhány órán belül teljesen megváltozhat a helyzet. A kormány álláspontját magyarázó források tagadták, hogy a visszafogottságnak köze lenne ahhoz, hogy az új paksi blokkok orosz hitelből épülnek meg. Az egyik tisztviselő szerint az ukrán krízis jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdés, a kezelése befolyással lesz arra is, hogyan ítéli meg az utókor az Obama-adminisztrációt. Emellett világpolitikai szempontból eltörpül a paksi bővítés. „Orbán annyira nem lábszagú, hogy ezt a két kérdést összekeverje” – fogalmazott.

Ennek ellenére a Fideszben is megjelentek a kritikus hangok. Egy külpolitikai kérdésekben jártas kormánypárti képviselő semmitmondónak, túlzottan semlegesnek nevezte a kormányzati reakciót. A fideszes szerint érthető az óvatosság, amikor a Krímet mindenféle jelzés nélküli katonák szállják meg, de a külügy reakciója ennek dacára „túlzottan erőtlen, maszatolásszerű” volt. Szerinte ebben közrejátszhatott, hogy a kormány úgy gondolta, a januári Putyin–Orbán-találkozó után bizalmi légkör kezdett kialakulni a két ország között, így nem akartak azonnal markáns állásfoglalást tenni. A politikus hozzátette, ez a magánvéleménye, az okokra rá fog kérdezni a kormánynál.

Abban azonban minden kormányzati, fideszes forrásunk egyetértetett, hogy a baloldali ellenzék reakciója kifejezetten káros volt. Különösen Bajnai Gordont, az Együtt-PM vezetőjét bírálták, amiért vasárnap flashmobot tartott Oroszország budapesti nagykövetsége előtt. Az ellenzéki politikus akcióját „izgágának, felelőtlennek, túlmozgásosnak” nevezték, az egyik fideszes úgy fogalmazott, „szerencse, hogy nem ők vannak kormányon”. A politikus hozzátette: bármivel is próbálkozik az ellenzék, a külpolitikai válságok mindig a hatalmon lévő kormány népszerűségét növelik.

Mindig is ingoványos volt

A miniszterelnök hosszú ideig tartó hallgatását túlzott óvatoskodásnak értékelte az Origónak Deák András, a Külügyi Intézet munkatársa is, akivel még Orbán délben elmondott, pár mondatos nyilatkozata előtt beszéltünk. Deák szerint egy ilyen fajsúlyos külpolitikai helyzetben, különösen, hogy az egy szomszédos országban történik, a miniszterelnöknek meg kell szólalnia. “Ha semmitmondó, egyik felet sem elítélő nyilatkozatot tesz, azzal is többre megy, mint a hallgatással” – mondta Deák, aki szerint a hallgatás azért is szerencsétlen volt, mert tovább növelte azt a misztikumot, ami az oroszokkal másfél hónapja megkötött, paksi bővítésről szóló egyezményt övezi.

“Túlfélik a dolgot az oroszoktól” – mondta Deák, aki szerint ebben a helyzetben “ez a legrosszabb, amit lehet csinálni. Ez nem Egyiptom vagy Líbia, itt nem úszhatja meg, hogy ne menjen el egyik vagy másik irányba, előbb-utóbb mondania kell valamit” – mondta. Ha az EU vagy a NATO intézkedéseket hoz, azokhoz csatlakoznunk kell, márpedig erre akár napokon belül sor kerülhet (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn jelentette be, hogy nagyon hamarosan rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében).

Orbán óvatosságát nem látja példa nélkülinek Póti László, a Külügyi Intézet orosz és ukrán kül- és biztonságpolitikával foglalkozó munkatársa, aki szerint a kárpátaljai magyarok helyzete miatt a magyar kormányok mindig óvatosan foglalkoznak az ukrajnai belpolitikai eseményekkel. Ez egy kormányokon átívelő jelenség, hasonlóan visszafogott volt a magyar külpoltika kommunikációja 2004-ben is, az ukrán narancsos forradalom idején – mondta. A magyar dilemma mindig az, melyik felet támogassák: a nyugatias politikai csoportokat, akik nem fogékonyak a kisebbségi politika, így a határon túli magyarok sorsa iránt, vagy a kelet felé vonzódó politikai csoportokat, akiknek az orosz kisebbség ügye miatt fontos ez a kérdés. Póti szerint ezért jellemző, hogy Magyarország általában nem önállóan, hanem a szövetségesi rendszerében, az EU- vagy a V4-országokkal közösen fogalmazza meg álláspontját.

Hétfőn kora délelőtt megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért nem szólalt még meg Orbán Viktor az ukrajnai helyeztről, mikor tartaná indokoltnak, hogy személyesen is mondjon valamit, illetve hogy a hallgatását befolyásolja-e az Oroszországgal kötött megállapodás. A kormányszóvivői irodától válaszul jelezték, hogy Orbán Viktor ma vidéki programján nyilatkozott az ukrán helyzetről.