A demokrácia megér egy kis túlzást a kormánynak

A megismételt időközi önkormányzati választás napja Baja 32-es szavazókörzetében.

Rekordszámú jelölt indul a választásokon, de egyre több hír érkezik arról, hogy a gürizős ajánlásgyűjtés helyett egyesek kihasználták a rendszerben lévő kiskapukat. A választási szervekről eddig minden kérelem lepattant, ami a kétes ügyek kivizsgálását sürgette, a rendőrségi nyomozás pedig hónapokig tarthat. A Fidesz nem aggódik, szerintük csak az ellenzék kelti a hisztériát, a választással pedig minden a legnagyobb rendben.

Az elmúlt négy évben alapvetően megváltoztak a választási szabályok. A kormánypártok először a választási törvényt írták át (ez rendelkezik például a képviselők számának csökkentéséről), majd a választások szabályait is megváltoztatták. Ez az első választás, amelyen már ezek az új szabályok érvényesek, és a változások jó néhány meglepetést is hoztak.

A jelöltállítás múlt hét hétfői határidejének lejárta után kiderült, hogy az eddigiekhez képest jóval több párt tudott országos listát állítani. Míg 2010-ben csak hat párt volt erre képes, most 18 országos listát hagyott jóvá a Nemzeti Választási Iroda (NVI), egy részük ráadásul teljesen ismeretlen párté. Az egyéni körzetekben is igazi tumultusra lehet számítani, van olyan körzet, ahol húsznál is több jelöltnek sikerült összegyűjtenie a megfelelő számú aláírást. Emiatt az NVI vezetője bejelentette, hogy maratoni hosszúságú szavazólapokra kell számítani.

A jelöltek megnövekedett számára sokféle magyarázat van. Az új választási rendszerrel egyszerűsödtek a jelöltállítás szabályai. A korábbi rendszerben még minden választópolgár kapott egy kopogtatócédulát, amelyet aztán annak az indulónak adott, akinek akart, de csak egy jelöltet támogathatott. Most a pártok ajánlásokat gyűjtöttek, egy jelölt indulásához ötszázra volt szükség, viszont egy választópolgár több indulónak az ívét is aláírhatta, így lényegesen egyszerűbbé vált a szükséges aláírások összegyűjtése, és így a választásokon való indulás.

Jó sok pénz jár a részvételért

Egyre több jel mutat azonban arra, hogy a százmilliós állami támogatásban részesülő pártok egy része csalással szerezhette meg a szükséges számú aláírást. Pakson a választási bizottság egyik tagja a saját nevét fedezte fel egy olyan ajánlóíven, amit soha nem írt alá. Hódmezővásárhelyen a helyi választási bizottság feljelentést tett két jelölt ellen, mert gyanúsnak találták az általuk összegyűjtött aláírásokat. Két újonnan alakult kis pártot – az Új Magyarország Pártot és az Új Dimenzió Pártot – pedig rokoni szálak kötnek össze.

Az Origónak aláírásgyűjtő aktivisták is arról számoltak be, hogy több kis párt jelöltje sem tisztán jutott aláírásokhoz, hanem a már kitöltött és aláírt ajánlóívekre hajtott, és egyszerűen elcserélték egymással az ajánlóíveiket, így megtöbbszörözve az aláírások számát. A választási irodáknak rengeteg adatot kellett átnézniük két-három nap alatt, és ott is volt, aki gyanúsnak találta a túl tiszta, gyűrődés nélküli papírokat (minderről bővebben itt olvashat).

A nagy érdeklődés nem meglepő: az egyéni jelölteknek fejenként 1 millió forint jár a kampányra. Ezt vissza kell fizetniük a választások után, ha 2 százaléknál kevesebb szavazatot kapnak, de a pártok vissza nem térítendő támogatást kapnak. A választáson induló legkisebb pártnak is legalább 149 millió forintot utalnak a kampányra a költségvetésből, de minél több az egyéni jelölt, annál több ez a támogatás.

Csak a rendőrök eredtek a nyomukba

A problémákat többen is jelezték az NVI felett álló Nemzeti Választási Bizottságnak, amely azonban csak egy suta kísérletet tett arra, hogy kinyomozza az esetleges csalásokat. A bizottság az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP által delegált tag javaslatára kimutatást kért az NVI-től arról, hogy hányan írták alá több párt ajánlószelvényét is. Erre azonban az NVI csak annyit mondott, hogy a választási informatikai rendszer nem tartja nyilván, hányan támogattak több pártot is az aláírásukkal, illetve hány ajánlást tettek a több jelöltet ajánló választópolgárok. Ezután a bizottság elutasította azokat az ügyeket, amelyekben az ajánlási rendszer kijátszhatóságára hivatkozva kérték az ajánlások ellenőrzését. Mint közölték, az aláírások hitelességének ellenőrzése nem tartozik a feladatkörükbe.

Az esetleges csalások kinyomozása így csak rendőri úton kezdődött el, és csak azokban az esetekben, ahol feljelentést is tettek választási csalás miatt. A hódmezővásárhelyi ügyben jelenleg a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz a helyi választási bizottság feljelentése alapján, Pakson pedig a korábban említett választási bizottsági tag tett feljelentést. Az Origo kérdésére a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy jogosulatlan aláírással vagy hamis adatok feltüntetésével elkövetett, a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje két hónap, így elképzelhető, hogy eredmény csak bőven a választások után fog születni.

Lehet azt mondani, hogy átestünk a ló túloldalára

A kipattant ügyek miatt az ellenzék is zúgolódik, a baloldali összefogás pártjainak nevében Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes azt mondta, a kormány kötelessége kivizsgálni a gyanús ajánlásokat. Szerinte nem egyszerűen választási csalásról van szó, hanem az állampolgárok adataival való visszaélésről, ami bizalmi válságot okozhat. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz olyan választási szabályozást alkotott, amely az ajánlási rendszer átalakításával bizniszpártokat, zavaros hátterű és kétes erkölcsű embereket szabadított rá a választókra, és juttatott jelentős költségvetési támogatáshoz azért, hogy "torzítsák a választói akaratot".

A jelenlegi választási szabályokat megalkotó törvényt három kormánypárti képviselő, Lázár János, Kósa Lajos és Velkey Imre nyújtották be, de aztán előterjesztőként még többen is csatlakoztak hozzá. Szerdán a Miniszterelnökségen keresztül megkerestük Lázár Jánost, hogy mit gondol a választási rendszer működéséről, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

„Eltúlzott, idő előtti aggodalmak” – mondta viszont az Origónak Gulyás Gergely, a választási eljárási törvény egy másik előterjesztője. A fideszes országgyűlési képviselő szerint reális, hogy a több mint 100 bejegyzett magyarországi pártból 18 képes volt országos listát állítani. Szerinte a korábbi kopogtatócédulás ajánlási rendszer nem volt jó, például azért, mert a 2010-es választásokon amúgy nyolc százalékot elért LMP akkor a 176-ból csak 100 körzetben tudott jelöltet állítani. „Lehet azt mondani, hogy átestünk a ló túloldalára, de akkor is a demokratikus oldalára” – mondta, hozzátéve, hogy most kevesebb aláírásra van szükség, de ettől még nem könnyebb csalni. Szerinte inkább állítson listát két kisebb támogatottságú párt is, mint hogy kimaradjon egy olyan, amely valós támogatottsággal bír. Ha pedig valaki mégis csalást tapasztal, akkor feljelentést kell tennie a rendőrségen, a választási bizottságnak ugyanis korábban sem volt, és most sincs nyomozati jogköre.

„Az volt a cél, hogy szélesítsük a demokratikus akaratot, és azzal, hogy többen indulhatnak, ez megtörtént” – mondta az Origónak a törvény másik benyújtója, a KDNP-s Velkey Imre, aki óriási dolognak tartja az általuk bevezetett változtatásokat, például azt, hogy határon túli magyarok is szavazhatnak. Velkey szerint az új szabályok által most kevésbé lehet csalni, mint korábban.

A választás után odacsapnak

„Ha túl vagyunk a választáson, és némelyik párt tényleg nagyon kevés szavazatot kapott, akkor az új Országgyűlés levonhatja a következtetést” – mondta Gulyás. Ezután, ha indokoltnak találják, akár úgy is dönthetnek, hogy a kötelező ajánlások számának növelésével nehezebbé teszik a jelöltállítást a következő választásokon. Ezt azonban jelenleg nem tartja indokoltnak, szerinte ugyanis csak ellenzéki hisztériakeltésről van szó, „mert az ellenzék célja, hogy a következő parlament legitimációját gyengítse”.

A Fideszben azonban nem mindenki gondolkodik úgy, hogy a korábbi kopogtatócédulás rendszer sokkal rosszabb volt a jelenleginél. Az Origónak egy neve elhallgatását kérő, magas rangú fideszes politikus azt mondta, hogy szerinte a kopogtatócédulás rendszer jobb volt. „Átláthatóbb az, ha csak egy jelöltet lehet ajánlani” – mondta. Hozzátette, valóban megnehezíti a csalások kivizsgálását, hogy a rendszer úgy lett kialakítva, hogy ne vezessék azt, hogy ki melyik párt ajánlóívét írta alá, de ennek adatvédelmi okai voltak. Menet közben biztos, hogy nem fognak változtatni a szabályokon, de hangsúlyozta, hogy a jelöltek pénzügyi elszámolásánál szigorúan fognak eljárni, és az Állami Számvevőszéken kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is be fogják vonni a vizsgálatba.