Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Együtt dolgoztam velük, ha nem váltok kórházat, lehet hogy most én is ott ülök a vádlottak padján” – mondta az Origónak egy névtelenséget kérő szülész, amikor arról kérdeztük, hogy mit tud az Állami Egészségügyi Központban (volt Honvédkórházban) dolgozó, vesztegetés miatt pénteken elítélt nőgyógyászok ügyéről. Az orvos, aki állítása szerint jól ismeri az ügyet, azt mondta, hogy személyes viszály áll a dolog hátterében: „egyszerű besúgásról volt szó, amit az motivált, hogy a nőgyógyászati-szülészeti osztályt ki akarták csinálni”.
2012 januárjában emelt vádat vesztegetés miatt a Fővárosi Főügyészség a Honvédkórházban dolgozó dr. Sz. Gergely és 12 társa ellen, mert a vádirat szerint a szülések levezetéséért, a szüléskor végzett egyéb tevékenységért, epidurális érzéstelenítésért az egészségbiztosítással rendelkező nőktől pénzt kértek és fogadtak el 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húszszor.
Pénteken meg is született az elsőfokú ítélet: a tíz szakorvost és az egyik szülésznőt 300 ezer és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, míg az egyik szülésznőt felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték, utóbbi összesen hét esetben volt érintett. Az egyik szülészt felmentette a bíróság, mert nem tudták bizonyítani a vádat – mondta Póta Péter, a törvényszék szóvivője.
A bíróság az ítélet indoklásában fontosnak tartotta tisztázni, hogy az egészségügyi ellátásért előre kért pénz nem tekinthető hálapénznek, az a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe szerint is törvénysértő és súlyos etikai vétség, valamint bűncselekménynek, vesztegetésnek is minősül. „A tanácsvezető bíró megjegyezte, hogy a vádlottak padján nem a társadalom és nem a magyar egészségügy ül, hanem az a 13 vádlott, akivel szemben az ügyészég vádat emelt" - mondta a szóvivő.
A bíróság azt is megállapította, hogy a Honvédkórházban működött egy úgynevezett kiskasszarendszer, aminek lényege az volt, hogy azok az egészségügyi dolgozók is részesüljenek hálapénzben, akik közvetlenül nem juthattak volna hozzá, mert nem találkoztak betegekkel - mondta az Origónak Futó Barnabás, az elsőrendű vádlott, a jelenleg is a kórházban dolgozó Sz. Gergely ügyvédje. A havonta összegyűlt valamekkora összeget a kórház dolgozói között attól függően osztották szét, hogy ki hol állt a képzeletbeli ranglétrán.
Az esetet ismerő nőgyógyász szerint az előtt is tudta pontosan mindenki, hogy az orvosok előre kérnek pénzt beavatkozásokért, és számtalan nőgyógyász és páciens beszélt arról, hogy az adott nőgyógyásznál mennyibe kerül egy szülés, valami miatt mégis csak ez az ügy került a bíróság elé. Szerinte „egyértelműen példát akartak statuálni az érintett orvosokkal”.
Futó védence az eljárás alatt tartotta magát ahhoz, hogy ő nem kért előre pénzt a pácienseitől, annyi történt, hogy amikor megkérdezték tőle, hogy más páciensek mennyit szoktak adni, ő válaszolt. Futó szerint egy régi sérelem miatt robbantotta ki az ügyet egy szülésznő, aki korábban szintén az érintett osztályon dolgozott. Szintén az említett nő volt az, aki az osztályon működő kiskasszarendszerről is bejelentést tett.
Az eljárás egy közérdekű bejelentésre indult, amely után a hatóságok számos tanút - kisgyermekes anyákat és családtagjaikat - hallgattak meg arról, hogy kellett-e fizetniük hálapénzt az ellátásért. Az Origónak nyilatkozó két, az esetet ismerő nőgyógyász és az ügyvéd is azt mondta, hogy a rendőrség, illetve a katonai ügyészség kereste fel a kismamákat, és kértek tőlük vallomást. „Nem az történt, hogy az egyik kismama elment a rendőrségre, és feljelentést tett a történtek miatt. Az ügyészség behívatott 600 kismamát, közülük találtak húszat, aki mondott valamit, amit fel lehetett aztán használni” – mesélte az egyik nőgyógyász. Szerinte az egész nem az érintett orvosok ellen irányult, csak végül ők itták meg a levét.
Itt a szülészeti-nőgyógyászati osztály korábbi vezető főorvosára, Török Miklósra utalt, akinek megbízatását 2010 szeptemberében vonta vissza Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az indoklás szerint a főorvos felelőssége volt, hogy lúggal itattak meg egy kismamát, „de nem csak ez volt a konkrét ok a miniszter döntésében”.
Megkerestük az Állami Egészségügyi Központot működtető honvédelmi minisztériumot is, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Nem ez az első eset, hogy kiderült, orvosok előre kérték el a hálapénzt, de bírósági ítélet ezelőtt sosem született. Tavaly júniusban a Péterfy Sándor utcai kórház szüntette meg annak a sebészének a megbízatását, aki kevesellte a betegétől kapott 10 ezer forint hálapénzt. Páciense vitorlázás közben törte szilánkosra a sarkát, ezért jegyezte meg az orvos a beteg barátainak, hogy „akinek van pénze vitorlázgatni, annak legyen pénze műtétre is". Ez után a sebész kijelentette, hogy a 10 ezer forintot "két haverjával pont 5 perc alatt isszák el”.
Arról, hogy a hálapénz előre elkérése vesztegetésnek minősül, még 2004 januárjában adott ki állásfoglalást Polt Péter, akkori legfőbb ügyész. Polt az akkori egészségügyi miniszter, Kökény Mihály írásbeli kérdésére válaszolta azt, hogy gazdasági vesztegetésnek minősülhet, ha az orvos előre kéri betegétől a hálapénzt, vagy anyagi ellenszolgáltatás reményében szegi meg kötelességét.
