Átrendezte a kirakatot a Jobbik

A kép Vona Gábor Facebook oldaláról származik

Bár a Jobbik vezetése lényegében nem változott az előző választás óta, a képviselőjelöltek fele új arc. Fiatalabbak, tanultabbak, és lojálisabbak is. Az egyre inkább központosított szervezés nehezen tűri az önjáró tagokat, már a gárdista múlttal is kevesen büszkélkednek.

“Fontosnak tartja a cigánybűnözés felszámolását a csendőrség felállításával, valamint a politikusbűnözők teljes elszámoltatását” - olvasható az atillát viselő, kezét az ágyékánál összekulcsoló Sneider Tamásról, a Jobbik 2010-es választási jelöltjéről.

“Parlamenti munkájának négy éve alatt több száz képviselői indítvánnyal és felszólalással harcolt a térség közbiztonságáért, a szociális ellátórendszer felülvizsgálatáért és a munkahelyteremtésért” - tudható meg az immár öltönyre váltott, magazinosan szétfényezve fotózott, már szolidan mosolygó Sneider Tamásról, a Jobbik 2014-es választási jelöltjéről.

Számos cikk foglalkozott azzal, hogy a Jobbik milyen arculatváltáson esett át az elmúlt pár hónapban, a változás pedig még kirívóbb a párt egyéniben induló képviselőjelöltjeit átböngészve. A Jobbiknál szokatlanul nagy volt a személyi mozgás: a 2010-ben indult 176 egyéni jelölt közül csak 56-an indulnak újra. Igaz persze, hogy a mostani választásra 106-ra csökkent a választókerületek száma, de így is van 50 újonc jelölt. Tehát a Jobbik indulóinak szinte a fele új arcnak számít.

Idős gazdák helyett fiatal diplomások

A 2010-es és a most debütáló jelöltek rövid bemutatását átböngészve szembetűnő, hogy jóval fiatalabbak a mostaniak, és míg 2010-ben a számos tanár és ügyvéd mellett sok kétkezi munkást is lehetett találni, az újak szinte kivétel nélkül diplomások, és sokaknak már önkormányzati képviselői tapasztalata is van. “2010-hez képest sokkal nagyobb a Jobbik tagságában a magasabban képzettek aránya” - erősítette meg Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója.

Farkas Gergely parlamenti képviselő szerint szinte hetente tűnnek fel jó képességű fiatalok a pártnál vagy az ifjúsági tagozatnál. „Nemcsak gyarapodás van tehát a taglétszámunkat illetően, hanem minőségi fejlődés is. Ráadásul nálunk nincsenek bebetonozva emberek, a tehetségeseknek van lehetőségük előrejutni” – mondta Farkas, aki szerint olyan is előfordult, hogy a korábbi jelölt átadta a helyét egy fiatalabbnak.

Szintén szembetűnő különbség a négy évvel ezelőtti és a mostani jelöltek között, hogy míg a 2010-esek bemutatásánál többeknél is előkerült, hogy fontosnak tartja a Jobbik által gyakran emlegetett “cigánybűnözés” felszámolását, az új jelöltek közül mindössze kettő bemutatkozó szövegénél van utalás a cigányságra. Egyikük küzd a cigány-magyar együttélés rendezéséért, a másik pedig azt írja magáról, hogy cigányokat tanít.

2010-ben több jelöltről is azt írták, hogy korábban gárdista volt, az új jelöltek közül ez senkiről sem derült ki, kivéve az Új Magyar Gárda főkapitányát, Mészáros Istvánt. Szabó Gábor szerint többekre igaz, hogy már nem aktívak a Gárdában, így hazugság lenne nekik úgy leírni magukat, mint gárdistákat. Bár a jelöltek bemutatkozó szövegei többnyire hasonló panelekből állnak, Farkas szerint semmilyen központi utasítás nem volt, mindenki saját magának írta őket.

Farkas Gergely szerint úgy érzékelik, hogy a munkahelyteremtés témája sokkal fajsúlyosabb lett, de például a lakossági fórumaikon továbbra is előkerül a “cigánybűnözés” témája.

A Jobbik március 15-i közönsége Fotó: Hajdú D. András - Origo

Ez a kettősség tetten érhető volt a Jobbik március 15-i budapesti ünnepségén is. A résztvevők között sok átlagos külsejű család volt, de jelen voltak gárdista egyenruhás emberek is. A szónokok pedig ugyan a korábbi évekhez képest visszafogottabbak voltak, a tömegből időnként felhangzott egy-egy cigányozás és zsidózás.

Központosítottak

Nemcsak a hangnem változott azonban, hanem a jelöltek hozzáállása is. “Összességében azt látom, hogy egyéni jelölteknél jobb az összetétel, a balhézós, zűrös emberek kiestek, konszolidáltabb jelöltek jelentek meg” - mondta egy jobbikos politikus. A parlamenti frakcióból az elmúlt négy évben több nehezen kezelhetőnek, önjárónak tartott vagy túl radikális képviselő távozott, többek között Lenhardt Balázs, Endrésik Zsolt, Pősze Lajos, de például Szegedi Csanád miatt is több támadás érte a Jobbikot a szimpatizánsaik közül.

A korábbi képviselőjelöltek közül is többen nyílt konfliktus után távolodtak el a Jobbiktól, mint például a 2010-ben az egyik legtöbb szavazatot kapott Kisgergely András, a székesfehérvári Gál Péter Pál vagy a XVIII. kerületi Gönczöl András. A Jobbik érezhetően szeretné elkerülni, hogy hasonló botrányok érjék, mint az előző választás előtt, amikor Szávay István és Király András miatt is kínos helyzetbe került a párt. A következő választáson nem indul Zagyva Gyula, amit a pártvezetés is támogatott, illetve Rubi Gergely sem, akit egy jobbikos forrás szintén önjáróként jellemzett.

Egy másik jobbikos forrás szerint a párt 2010-ben még sokkal inkább hasonlított egy alulról felépülő mozgalomra, akkor alapvetően a helyi jelölőszervezeteknél dőlt el, hogy ki lehet képviselőjelölt. Most már viszont sokkal inkább egy párt. "A zakkantak, közönséges őrültek lemorzsolódtak. Akiknek baja volt a párt irányvonalával, kisodródtak" - mondta.

Szerinte a párt sokkal szervezettebbé vált, lojálisabbak lettek a helyi alapszervezetek, mivel időközben a renitens szervezeteket feloszlatták. Ezt nem mindenki bírja, a forradalmi lelkűek, a mozgalmárok nem tudják elviselni, hogy egy párt máshogy működik - magyarázta forrásunk. Szerinte a változás azzal is járt, hogy 2010-zel ellentétben most jobban érvényesült a központi kiválasztás, emiatt nem is nagyon lehetett hallani konfliktusokról a jelölő szervezetek és a központ között.