Emberi jogi egyezményt sérthet a tényleges életfogytiglani

A Szegedi Ítélőtábla egy sorozatgyilkos ügyében fordul az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság döntését kéri a Szegedi Ítélőtábla egy három gyilkosság elkövetelésével vádolt férfi ügyében, a vádlott védője ugyanis rámutatott, hogy az olyan életfogytig tartó büntetés kiszabása, amelyben nem is vizsgálható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Ezt az egyezményt Magyarország 1993-ban kihirdette, így a rendelkezései itthon is kötelezőek.

Az egyezmény előírja, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig egy korábban tárgyalt brit ügyben kimondta, hogy a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés e tilalomba ütközik. A bíróság döntése a nemzetközi jog szabályai szerint kötelező érvényű minden államra, amely elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, így Magyarországra is.

A tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés a magyar büntetőjog legszigorúbb büntetése, az előző és a 2012-ben elfogadott új büntető törvénykönyv is lehetővé teszi a kiszabását. A tényleges életfogytiglanira ítélt rabokat általában a szegedi Csillag-börtönbe viszik, 2013-ban 26 ilyen elítélt várta itt élete végét.

P. Attila ügyének tárgyalását most felfüggeszti a Szegedi Ítélőtábla, és megvárják az Alkotmánybíróság döntését. P. Attilát a Kecskeméti Törvényszék első fokon előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, kétrendbeli lőfegyverrel való visszaélés bűntettében, kétrendbeli közokirat hamisítás és kifosztás bűntettében bűnösnek találta, és tényleges életfogytiglanira ítélte, ezt kifogásolta P. ügyvédje.

P. Attila a vád szerint tettestársaival két férfit agyonlőtt, és egy nőt halálra vert, majd elásták a holttesteket.