Szűk körből kerülnek ki a nemzet főtanárai

(dpa files) - A teacher stands in front of the blackboard and gives German lessons in a class with a good deal of foreign pupils, Iserlohn, Germany, 02 Febuary 2005. In this 'Hauptschule', a school to prepare mainly practically oriented students for craft professions, many pupils are unable to take advantage of the manifold educational offerings of the school due to their social background, parent's house, nationality or their incapacity to speak German. Photo: Klaus Rose

A napokban választják azokat a tanárokat, akik a következő években alapvetően határozzák meg társaik életét. A Nemzeti Pedagógus Kar ugyan tavaly óta létezik, azonban csak most szavaznak a vezetőiről. A tanárokat nem mozgatja meg a választás, a 151 ezerből mindössze 384-en jelöltették magukat, pedig a tét nem kicsi: a kar vezetése lesz a kormány hivatalos tárgyalópartnere, és ők dolgozzák ki a tanárok számára kötelező etikai kódexet. A szakszervezetek könnyen kijátszhatták volna a rendszert, de inkább bojkottálják a választást, a kar jelenlegi vezetője szerint viszont a tanárok végre megfelelő képviselethez jutnak.

Néhány héttel ezelőtt egy hivatalos hangvételű, tucatnyi dátumot és határidőt tartalmazó plakát került ki minden állami iskola tanárijába. A tanárokat a Nemzeti Pedagógus Kar így tájékoztatta a szervezet megalakításáról, és hogy hogyan dönthetnek arról, kik legyenek a vezetői.

Több tanár az Origónak azt mondta, épphogy csak átfutották a szöveget, amely semmilyen kötelező előírást nem tartalmazott, és egy vállrándítással elintézték. "Adott elég kötelező feladatot a kormány, több adminisztráció nem kell" – fogalmazott az egyikük. Egy másik tanár viszont azt mondta, tisztában volt azzal, hogy a pedagógusok jövőjét alapvetően meghatározó információk szerepelnek rajta, de ő "a kormány központosító politikájának elutasítása miatt" elvből nem akart részt venni ebben a folyamatban. Úgy fogalmazott:

"Én nem akarok a kormány egyes számú tanára lenni."

A Nemzeti Pedagógus Kart tavaly ősszel hozta létre a kormány, és előírta, hogy ennek minden állami, tehát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által foglalkoztatott tanár automatikusan a tagja lesz. A nagyjából 150 ezer pedagógus tehát nem választhatott: mindenkinek kötelező volt belépni a karba.

A kar vezetése hosszas előkészítés után az idén június 14-én alakul meg, és éppen ezekben napokban zajlik a jelöltállítás. A pedagógusok április 20-ig jelezhették a kar honlapján, hogy jelöltetni kívánják magukat az úgynevezett országos küldöttgyűlésbe, amely majd megválasztja a vezetőket. Az érdeklődés távolról sem nevezhető felfokozottnak: a 151 ezer tanárból mindössze 384-en regisztráltak jelöltként. Csak közülük választhatják ki a tanárok májusban, hogy ki legyen az a szerencsés 125, aki a következő években a tanárokat képviseli minden fórumon, illetve jóváhagyja a pedagógusok életét alapvetően meghatározó etikai kódexet. Arról nincs nyilvántartás egyelőre, hogy hány iskolaigazgató és -helyettes van a jelöltek között, de nem zárja ki semmilyen szabály a jelentkezésüket.

Volt, akit külön felkértek

Kőrösiné Merkl Hilda Forrás: Nemzeti Pedagógus Kar

Kőrösiné Merkl Hilda, a kar előkészítő bizottságának elnöke az Origónak azt mondta, hogy nem elégedetlen ezzel a 384-es számmal, sőt,

"nagyon imponáló".

Az érdeklődést szerinte az fogta vissza, hogy a jelölti regisztráció húsvétra és a tavaszi szünetre esett, ráadásul most egyéb adminisztrációs feladatok is lekötik a tanárokat (a portfólió feltöltése, tankönyvrendelés). De a fontosabb szerinte az, hogy hányan szavaznak majd rájuk, "hányan aktiválják a pedagóguskari tagságukat". Merkl Hilda azt mondta, több ezren regisztráltak eddig, a regisztrációra pedig még a szavazásig, azaz május 12-ig van lehetőség.

A jelöltek kiválasztása (itt bárki megnézheti a listát) Merkl Hilda szerint nem központilag irányított folyamat volt, bár ő maga 50-60 jelöltet személyesen ismer, és sokakat maga bátorított a jelentkezésre. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke például az Origónak azt mondta, hogy személyesen Merkl Hilda kérte fel, hogy jelöltesse magát. Merkl szerint egy, a kart ismertető tájékoztatón biztatta csak, semmilyen hivatalos felkérés nem volt.

Szebedy Tas azt mondta, azért vállalta el a jelöltséget, mert az elmúlt húsz évben azt tapasztalta, hogy "akadozik a párbeszéd" az ágazat irányítói és a szakma képviselői között. "A jelöltséggel azt a vádat akarom elkerülni, hogy meg sem próbáltam beszállni a szakmai párbeszédbe. Ha viszont főleg olyan személyek lesznek a testület tagjai, akik nem a szakmai véleményt képviselik, akkor a szervezet nem fogja elérni a célját: akkor elfed, és nem közvetít” – mondta Szebedy. Hozzátette, hogy ha azt veszi észre, hogy ez a helyzet valósul meg a szervezetben, akkor ő inkább nem kíván részt venni a munkában, és kilép.

Csépányi-Istók Zoltán viszont, aki Salgótarjánban történelmet, népművelést és etikát tanít, nem felkérésre lett jelölt. "Elmentem azokra a tájékoztatókra is, amiket a Heves megyei Klik képviselője tartott. Ezután már a tagintézmény-vezető és a kollégák is mondták nekem, hogy meg kellene próbálnom. De csak beszélgettünk erről, nem utasított rá senki" – mondta a tanár. Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e problémának, hogy egy kormánytól függő szervezeten belül kell majd esetleg kritizálnia a kormányt, magabiztosan válaszolt: "Biztos vagyok benne, hogy ez nem lesz probléma. Most is jó kapcsolatban vagyok a helyi Klikkel, biztos nem lesz semmi gond ezután sem.”

A kormány létrehozza a saját partnerét

Az alacsony érdeklődés okai között szerepel, hogy a pedagógus-szakszervezetek teljesen bojkottálják a kart, és felhívták a tagjaik, szimpatizánsaik figyelmét, hogy ne vegyenek részt a jelöltállításban és a választásban. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta az Origónak, hogy

nem tekintik legitimnek a szervezetet,

és meg sem fordult a fejükben, hogy "kijátsszák a rendszert", és szervezetten megpróbáljanak bekerülni a vezetésbe. A PSZ-nek 30 ezer aktív pedagógus tagja van, vagyis ha több tízezren ugyanúgy szavaznak, könnyen befolyást tudnának szerezni a kar irányításában.

Galló Istvánné Forrás: MTI/Földi Imre

A szakszervezet azonban inkább az Alkotmánybírósághoz fordult, mert nem ért egyet a kötelező tagsággal és a szakszervezetek jogosítványainak korlátozásával. A szakszervezet és több, az Origo által megkérdezett tanár szerint azért probléma, hogy a kormány gyakorlatilag "létrehozza magának a saját tárgyalópartnerét", mert a kar nem tudja hatékonyan képviselni a tanárokat a kormánnyal való tárgyalásokon a következők miatt:

1. A kormány határozta meg felülről, milyen legyen a kar

Galló Istvánné szerint a kormány felülről hozta létre a kart, a kormány alakította ki teljesen a szervezetállítás szabályait, és olyan részletkérdéseket is meghatározott, hogy például ezer tanáronként delegálhat egy megye küldöttet, kivéve Budapestet, ahol hiába van 28 ezer tanár, csak 15 pedagógust delegálhat. Vagyis egy budapesti tanár szavazata kevesebbet ér.

Merkl Hilda szerint viszont felháborító feltételezés, hogy a kormány bele akar szólni a kar felállításába és működésébe. Szerinte elég biztosíték a függetlenségre, hogy csak gyakorló pedagógus lehet küldött vagy a kar vezetője. "Mindez kizárja azokat a feltételezéseket, hogy Hoffmann Rózsa vagy akár én lennék majd a kar vezetője" – mondta Merkl.

2. A kar pénzéről a miniszter dönt

Galló Istvánné szerint a kar érdekérvényesítő képességét gyengíti, hogy a miniszter dönt a testület finanszírozásáról. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetési fejezetében szerepel a támogatás, a kar vezetői minden alkalommal úgy ülnek asztalhoz, hogy a miniszter gyakorlatilag bármikor megvonhatja tőlük a forrásokat.

A júniusban felálló kar az idén decemberig 50 millió forintból gazdálkodik majd (ebben az elnökségi tagok tiszteletdíja, illetve a munkatársak bére is benne van), és Merkl Hilda szerint a jövőben uniós pályázatokon további pénzeket is szerezhet majd a testület. Az elnök szerint a kar jövőre ennél csak több pénzből gazdálkodhat majd, ezt az elnökség fogja "kialkudni a kormánynál". Azért szükséges ez a költségvetési támogatás, hogy ne kelljen kötelező tagdíjat szedni a pedagógusoktól.

3. A tanárok a főnökükkel egyezkednek

Miután tavaly az állam átvette az önkormányzatoktól az iskolákat, az összes ott dolgozó tanár a minisztérium irányítása alatt működő Klik alkalmazottja lett. A szakszervezetek szerint probléma, hogy a kar képviselőinek úgy kellene képviselniük a tanárok kritikáit, hogy közben gyakorlatilag alárendelt viszonyban vannak a velük szemben ülő kormányzati képviselőkkel szemben.

Merkl Hilda ezt a kifogást azzal utasította vissza, hogy "a szakszervezeti vezetők is pedagógusok, közalkalmazottak, történt velük valami, ha kritikát fogalmaztak meg?". Az elnök szerint a pedagóguskar független, önkormányzattal rendelkező köztestület, "ez a státusz teljesen önállóvá teszi", és "melyik kormány az, amely szembe akar menni egy ekkora testülettel?" – tette fel a kérdést.

Kevés tanár akart bekerülni a kar vezetésébe (A kép illusztráció) Forrás: MTI/Balázs Attila

Jön az etikai kódex

Több tanár azt mondta, azért nem értenek egyet a kar felállításával, mert az a teljes fegyelmezés eszköze lehet.

"A kar mondja majd meg, milyen a jó pedagógus:

például nem kritizál, nem vitatkozik, nem elégedetlenkedik, nem tanít listán kívüli tankönyvből, különben kizárják, és nem lehet pedagógus az országban" – aggodalmaskodott egy budapesti tanár arra célozva, hogy a kar vezetésének egyik fő feladata a tanári etikai kódex kidolgozása.

Merkl Hilda azt mondta, hogy a küldöttgyűlés június 14-én valóban megválaszt egy ötfős etikai bizottságot, amely irányítja a kódex összeállítását egy megjelölt határidőre, amelyet azután a küldöttgyűlés fogad el. A tartalmáról Merkl Hilda azt mondta: "Az iskolák pedagógiai programjai, házirendjei most is számtalan etikai kódexbe kiemelhető pontot tartalmaznak, ezenkívül számtalan olyan evidencia létezik, amelyet 100-ból 99 pedagógus önmagától is teljesít. Például ha a tanuló elkésik, intőt kap, a tanár akkor miért késhetne? De evidencia az is, hogy a tanulót nem lehet bántalmazni, megalázni. Ezeket az evidens dolgokat egyszerűen meg kell fogalmazni."

Hoffmann Rózsa korábban az etikai kódexről azt mondta, hogy nem fenyegetés lesz, hanem "lelkiismereti KRESZ", amelyet minden pedagógusnak be kell majd tartania. A kódex tartalma és annak betartása pedig azért fontos, mert ellenkező esetben fegyelmi eljárást indíthatnak a tanár ellen, ami az állásába is kerülhet. A köznevelési államtitkárság korábban elismerte az Origónak, hogy "súlyos, bizonyított normasértés után előfordulhat, hogy az etikai bizottság kezdeményezi a munkáltatónál az elbocsátást,

ami egyúttal a karból történő kizárást is jelentheti".

A 151 ezer pedagógusnak tehát ezért is érdeke lenne, hogy beleszóljon abba, hogy kik vezetik a kart, kik állítják össze a kódexet, és kik kerülnek az országos és a területi etikai bizottságokba.

Hogyan áll fel a Nemzeti Pedagógus Kar?

Április 20-ig jelölhették magukat a tanárok a küldöttgyűlésbe. 384-en vállalták a megmérettetést a 151 ezerből.

Április 29-ig ajánlhatják őket valódi jelöltnek a regisztrált pedagógusok. Regisztrálni a kar honlapján lehet. A jelöltté válás feltétele, hogy összegyűjtsék a megyei tanárlétszám 0,5 százalékának ajánlását. Budapesten például nagyjából 140, Somogy megyében 24 ajánlás kell, vagyis utóbbi esetben elég az is, ha egy iskola tantestülete összeáll, és ugyanúgy szavaz. Április 30-án jelenik meg a honlapon a megfelelő számú ajánlást kapott, megyénként megválasztható küldöttek neve és szakmai anyaga.

Május 12–14. között tartják a szavazást, vagyis néhány nap alatt kell megismerni a jelölteket, és dönteni, ki legyen megyénként a küldött. Az egyes megyék nagyjából az ott dolgozó pedagógusok arányában küldenek delegáltakat (Borsod 7, Baranya 5, Nógrád 2 tanárt küld, Budapest viszont csak 15-öt).

Június 14-én megtartják az országos küldöttgyűlést, ahol a 125 delegált megválasztja az elnököt, a helyettesét, illetve hét elnökségi tagot. Szintén itt választják meg az ötfős országos etikai bizottságot, amely majd kidolgozza az etikai kódexet, illetve felügyelőbizottságot is választanak a küldöttek. További feladat a 16 szakmai tagozat megalakítása, ezek az egyes tantárgyakat és iskolatípusokat érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az ezután következő hónapokban pedig megalakulnak megyei szinten is a területi elnökségek és az etikai bizottságok.

A cikk elkészítésében közreműködött Zöldi Blanka