Az MSZMP KB-ból az ukrán gázüzlet közepébe

Budapest, 1989. május 2. Képzőművészeti kiállítással kezdődött meg május 2-án a Kubai Kulturális Hét Budapesten, a Vigadó Galériában. A május 9-ig tartó kulturális eseménysorozat megnyitóján jelen volt Knopp András, művelődésügyi minisztériumi államtitkár. A képen: Knopp András megnyitóbeszédet mond.

Egy magyar üzletember is érintett Dmitro Firtas ukrán oligarcha bűnügyében. Knopp András nem mindennapi karriert futott be. MSZMP-s cenzorból lett a posztszovjet dohány-, majd gázüzlet oligarchákkal pacsizó szereplője.

"Új formát" öltött az ellenzéki csoportok tevékenysége, a társadalomtudományi kutatómunka - „visszaélve” a kutatási lehetőségekkel - teret engedett a nem marxista szocializmuselméleteknek. A csoportok ráadásul a hivatalostól eltérő „politikai kultúrát”, valamint a hivatalos tájékoztatással szemben egy „második nyilvánosságot” igyekeznek megteremteni.

Ezek a kiragadott gondolatok egy az MSZMP Politikai Bizottságának 1980. december 9-i határozatából származnak. A később csak „ellenzék-határozat”-ként emlegetett dokumentum kimondta, meg kell akadályozni, hogy „egyesek többféle »nyilvánosság« csatornáit használják fel nézeteik terjesztésére”, ennek érdekében megbízták az MSZMPKB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályát, hogy készítsen névsort azokról, akik műveiket „ellenséges” rádióadóknak (pl. Szabad Európa Rádió) és kiadványoknak (pl. Magyar Füzetek) rendelkezésre bocsátják, vagy szamizdat kiadványokban publikálnak.

A határozat szövege ugyan szó szerint nem elérhető az interneten, de a Betekintő alaposan elemzi, mi is innen kölcsönöztük a gondolatokat. A párthatározat alapjául szolgáló jelentés írója Knopp András, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője, korábbi oktatási miniszterhelyettes, későbbi művelődési államtitkár. Az eredetileg magyar-filozófia szakos tanárnak készülő, de fiatal korától párttag Knopp Andrást ez alapján nem véletlenül nevezték később sokan Aczél György cenzorának.

Knopp szép politikai karriert futott be a szocializmusban: betanított munkásból filozófus hallgató, majd politikai munkatárs későb osztályvezető lett a KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályán, végül 1980-tól a Művelődési Minisztérium államtitkára. A fentiek miatt viszont érthető, hogy ennek a karriernek a rendszerváltás idején vége lett. Államtitkári tisztségből 1989-ben felmentették, rendelkezési állományba került.

Knopp András 1989-ben, még művelődésügyi államtitkárként. Forrás: MTI/Pintér Márta

Ezután teljesen más karrierbe kezdett, de úgy tűnik, hamarosan ennek is vége szakad. Knopp Andrást több más társával együtt azzal gyanúsítja az FBI, hogy közel 18,5 millió dollárnyi kenőpénz fizetésével, illetve zsarolással, megfélemlítéssel szerzett meg titánbányászati jogokat az indiai Ándhra Prades szövetségi államban. Az FBI szerint a bányászatból 500 millió dolláros (111,6 milliárd forint) hasznot reméltek. A kitermelt ásványkincset többek között egy meg nem nevezett chicagói székhelyű amerikai vállalatnak kívánták értékesíteni.

Na de hogy kerül egy rendszerváltozás előtti kultúrpolitikus indiai titánbányák közelébe?

Úgy, hogy az 1989 óta eltelt 25 évben pártfuncionáriusból üzletemberré vált. Knopp András az 1990-es években a Reemtsma német dohányipari cég szovjet utódállamokbeli képviseletével foglalkozott. A cigarettaügyletek során tett szert feltehetően azokra az üzleti kapcsolataira, amelyek révén több furcsa véget ért hazai cégben is felmerült a neve Dmitro Firtas márciusban Bécsben őrizetbe vett ukrán oligarcháéval együtt.

Ezek jellemzően földgázzal kereskedő közvetítőcégek voltak, amelyek hirtelen, szinte a semmiből tűntek elő komoly profitot termelő fénylő üstökösként, majd hunytak ki gyanús körülmények között. Firtas az élelmiszeripar felől tört be a gázüzletágba az 1990-es években, és márciusi letartóztatásáig az ukrán belpolitikát alapvetően befolyásoló tényező volt, róla itt olvashat bővebben.

Az első ilyen nagy figyelmet kapott társaság, amelyben mindkettejük neve felmerült, az Eural Trans Gas Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (ETG), amelyet 2002-ben alapított Knopp András. A társaság már eleve furcsa módon jött létre, alapítói között például volt egy gázüzlettel korábban soha nem foglakozó román munkanélküli színésznő - olvasható a Global Witness 2006-os, ukrán-türkmén gázügyleteket feltáró jelentésében. A nyersanyagok kitermelésével kapcsolatos visszaélések feltárásával foglalkozó nemzetközi civil szervezet szerint a hárommillió forintnyi alaptőkével bejegyezett cég alapításának másnapján már egymilliárd dollár értékű gáz európai értékesítésének jogát kapta meg az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz energiaipari cégektől.

Az amerikai központú civil szervezet szerint a céget valójában Firtas kérésére gründolta egy izraeli ügyvéd, Zeev Gordon. Korabeli nyilatkozatok szerint céljuk az újonnan alapított cégek számára Magyarországon biztosított adókedvezmények kihasználása volt. A Gazprom akkori nyugati társtulajdonosai azonban látszatcégnek tekintették az ETG-t, amelynek valódi szerepe szerintük az volt, hogy lecsapolja a Gazprom nyereségét, és az óriáscég egyes nyugati tulajdonosainak ne jusson osztalék.

A másik cég, amelyben közösen merült fel Knopp és Firtas neve, az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft (Emfesz) volt. A 2003-ban alapított cég a magyarországi gázpiac liberalizációjával, 2004-ben indult. A Dmitro Firtas által birtokolt, ciprusi bejegyzésű Mabofi Holdings Ltd. tulajdonában álló társaság Moltól bérelt infrastruktúrával az ukrán RoszUkrEnergótól (RUE) vásárolt földgázt értékesítette Magyarországon, később beszállt az árampiacba is.

A cég 2009-ben kikerült a Firtas-féle ciprusi cégének tulajdonából, egy dollárért eladták egy svájci offshore-cégnek, de Firtas 2011 során visszaszerezte benne érdekeltségét. Ekkor került a cég élére Knopp András, akit már az Emfesz eladása előtt is ki akartak nevezni igazgatónak. Eddigre azonban a társaságtól - fizetési nehézségei miatt - már visszavonták működési engedélyét, 2012-ben pedig a bíróság elrendelte felszámolását is. A társaság jelenleg is felszámolás alatt áll. Az Emfeszről szóló cikkeinket itt találja.

Az FBI mostani vádjai egy harmadik cég, a Global Energy Mining and Minerals Kft. (GEMM) tevékenységével kapcsolatosak. Az indiai titánkitermelésre ugyan egy svájci társaság, a Bothli Trade AG szerződött volna az indiai állammal, de ennek többségi tulajdonosa GEMM, amelynek ügyvezetője Knopp András, és amelyben több, Dmitro Firtashoz köthető cég is érdekelt.

Az ügylet többek között azért is lett gyanús az amerikaiaknak, mert amerikai pénzintézeteken keresztül juttatták el a kenőpénzeket az indiai tisztviselőkhöz. A tárgyalásokat az FBI szerint maga Firtas intézte, aki több vezetővel is találkozott az érintett indiai államban. Firtas emellett arra utasította beosztottjait, hogy a kenőpénzeket úgy tüntessék fel, mint hivatalos költségeket. A projektet rajta kívül Knopp felügyelte, aki szintén tárgyalt az indiaiakkal, illetve az amerikai céggel - olvasható a tavalyi keltezésű, de a héten most nyilvánosságra hozott vádiratban. Az FBI külön kiemelte, hogy a nyomozati munkában „jelentős segítséget” kaptak az osztrák és a magyar rendőrségtől.

A GEMM amúgy a fentebb említett gázközvetítő cég, az ETG utódja. Az Opten cégadatbázis adatai szerint 2007-ben cserélték le a nevet, de az ügyvezető ugyanaz maradt: Knopp András. Knopp a héten a Népszabadságnak nyilatkozott az FBI vádjairól, azt mondta, egyetlen hatóság sem kereste meg hivatalosan, Firtassal és cégcsoportjával továbbra is jó kapcsolatokat ápol, és meggyőződése, hogy az ukrán partnerével szemben felhozott vádak is alaptalanok.