Hogyan növelte a vadászterületét a Jobbik?

Nem szorulnak be az ország egyik sarkába, és állítólag felfedezték őket az idősek és a nők is. A választáson csalódott Jobbik ezzel vigasztalhatja magát.

Merev tekintetek, lekonyuló szájak, széttárt karok – a Jobbik vezetése csak percekre bújt elő a vasárnapi eredményvárón, és mozdulataikból is könnyen le lehetett olvasni, hogy nem elégedettek a vasárnapi választás eredményével. Bár hétfőn a legtöbb általunk felhívott jobbikos hangja nem feltétlenül erről árulkodott, a letargia nem általános.

„Így, hogy én is elemeztem, sokkal optimistább vagyok, mint tegnap” – mondta hétfő délután az Origónak Sneider Tamás, a Jobbik egyik alelnöke, aki szerint a sajtótájékoztató idején még nem is ismerték a részletes adatokat. Azt mondta, nagy csalódás volt, hogy nem előzték meg a baloldalt, ha „sikerült volna, teljesen más hangulatban lennének”. A jövőt tekintve viszont jóval optimistább lett, miután magában elemezte az adatokat.

Sneider szerint meglepően jó eredmények születtek a Dunántúlon, nem számított ilyen előretörésre. Míg a Jobbik legerősebb bázisain, Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében nem sikerült számottevően növelni a támogatottságukat, Somogyban és Zalába nyolc százalékponttal nőtt a részarányuk a 2010-es választáshoz képest, Tolnában és Baranyában pedig hattal (erről itt olvashat bővebben).

A Jobbik támogatottságának növekedése 2010-ről 2014-re. A citromsárga stagnálást jelez (Budapest a legkisebb, 1,22%-kal), a vörös növekedést (a legnagyobb Somogy, 8,81 százalékkal). Forrás: Origo

Sneider szerint a dunántúli erősödés azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb rájuk leselkedő potenciális veszély szűnt meg, ugyanis szerinte a Jobbiknak eddig három hátránya volt:

– Az idősek körében alacsony a támogatottsága.

– A nők körében alacsony a támogatottsága.

– Regionális párttá szorul vissza, amely csak Északkelet-Magyarországon erős.

A mostani eredménnyel azonban a harmadik veszély megszűnt szerinte, a Jobbik még inkább beágyazódott a társadalomba, egyre szélesebb alapokon áll. Most is, és a kampány során is több jobbikos politikus beszélt arról, hogy egyre több idős és nő tűnik fel a lakossági fórumaikon az őszi arculatváltás és a mérsékeltebb retorika eredményeként. A választási eredmény alapján tehát több jel is utal arra, hogy párt elmozdul a Vona Gábor által kitűzött néppártosodás felé.

Több jobbikos képviselővel beszélve az alábbi lehetséges magyarázatokat adták meg arra, hogy a párt miért szerepelhetett ennyire sikeresen a Dunántúlon, és miért ragadhatott be Heves kivételével az északkeleti megyékben:

– A dél-dunántúli alapszervezetek gyengébbek voltak, nem működtek annyira jól a 2010-es választás idején. Sneider Tamás például azt mondta, hogy az előretörés a szervezetek fejlesztésének volt köszönhető. Szerinte adott volt, hogy a Jobbik jó eredményt érjen el a régióban, mert ott az északkeleti országrészhez hasonlóan nagy a szegénység, magas a munkanélküliség, és van feszültség a romák és nem romák között. Márpedig a párt általában jól szokott szerepelni ilyen közegben.

– Egy másik jobbikos szerint a középre pozicionálást szolgáló stílusváltás Nyugat-Magyarországon érte el leginkább a célját. Szerinte az ottani szimpatizánsok korábban is visszafogottabb stílust vártak volna, ez most teljesült. Szerinte ez is a néppártosodás jele, a legtöbben már nem protestpártként szavaztak a Jobbikra, hanem mint egy olyan pártra, amely a parlamenti rendszer része.

– Több jobbikos azt mondta, Nyugat-Magyarországon hagyományosan erős a jobboldal, a 2010-es választáson több fideszes jelölt is 70 százalék körüli eredményt ért el. A korábban a Fideszre szavazó, csalódott szavazók így nagyobb részben szavaztak rájuk, míg Borsodban vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pont ellentétes tendencia érvényesült: a hagyományosan baloldali megyékben a 2010-ben véget ért, rossz emlékű baloldali kormányzás után ismét nagyobb számban szavaztak a baloldalra azok, akik akkor még a Jobbikot támogatták. „Azokon a részeken több irányban merült fel alternatíva a kormányoldallal szemben” – fogalmazott Bana Tibor, aki most Körmenden szerzett 22 százalékot.

– Sneider Tamás szerint bár a finomabb kampány a Nyugat-Dunántúlon nagyon bejött, „lehet, hogy nem volt annyira erős mozgósító ereje” északkeleten. Sneider ezt mindössze elképzelhetőnek tartja, nem pedig fő oknak.

– Két jobbikos is demográfiai változásokban látta a borsodi stagnálás okát. Szerintük egyrészt nagyon sok fiatal, feltételezéseik szerint főleg jobbikos vándorolt el külföldre vagy más városokba a kevés munkalehetőség miatt. Másrészt „nagyon gyors etnikai változás zajlik, sok cigány származású fiatal választó lett”. Sneider szerint azt tapasztalják, hogy van szavazóbázisuk a cigányság körében, de ők inkább középkorúak, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak. A fiatal romák között jóval kevésbé támogatják a cigányságot gyakran mint teljes közösséget támadó Jobbikot.

Sneider Tamás összességében úgy látja, hogy a nagy megyékben és Budapesten kell tovább erősödniük. Azt mondta, az elnökség kedden és szerdán fogja értékelni az eredményeket, valamint személyi kérdésekkel fognak foglalkozni, a kieső és nem bejutó képviselők sorsáról fognak beszélgetni, valamint megkezdik a felkészülést az európai uniós és az önkormányzati választásokra.