Összejön-e a kétharmad a Fidesznek?

A Nézőpont felmérése szerint a Fidesz listája ugyan most országosan kevesebb voksot kap, mint négy éve, de az új választási rendszerben ez is elég lehet a kétharmadhoz. Biztosat azonban csak akkor lehet mondani, amikor tudjuk az egyéni választókerületi eredményeket. Elmagyarázzuk, miért.

Az új választási rendszer egyik legnagyobb újdonsága, hogy most nemcsak azok a szavazatok csúsznak fel a pártok országos listájára, amelyek nem eredményeztek mandátumot, hanem az egyéni választókerületben nyertes képviselő olyan szavazatai is, amelyek nem kellettek neki a győzelemhez. Ez alapvető változás a korábbi választási rendszerhez képest, hiszen 2010-ben csak azok a szavazatok csúsztak fel az akkor még épp ezért kompenzációs listának nevezett országos listára, melyeket az egyéni választókerületekben a vesztesekre adtak le.

2010-ben például a Bács-Kiskun megyei 1. választókerületben a fideszes Zombor Gábor az első fordulóban megszerezte a szavazatok 62,25 százalékát 20 646 vokssal. A második az MSZP-s Balogh László lett 17,64 százalékkal és 5852 szavazattal, harmadik a jobbikos Károlyfalvi József 11,21, negyedik pedig az LMP-s Vágó Gábor lett 8,9 százalékkal. 2010-ben itt Zombor kapott mandátumot, így az akkori szabályok szerint a rá leadott szavazatok nem csúsztak fel az országos listára. Ugyanez az eredmény a mostani választási rendszerben Zombor mandátuma mellett még 14 793 szavazatot hozna a Fidesznek az országos listára. Zombornak ugyanis a rá leadott 20 646 szavazatból csak 5852 + 1 darabra volt szüksége ahhoz, hogy választókerületében a legtöbb voksot kapja, a többire nem. Tehát a Fidesz egy ilyen választókerületi eredménnyel nemcsak mandátumot kapna, de ez a párt csúsztathatná fel a legtöbb szavazatot az országos listára is.

Ha tehát egy párt az idén sok választókerületben tud nagy többséggel nyerni, az országos listáról ilyen módon még nagyobb arányban kaphat majd mandátumokat. Azt tehát, hogy a választás az egyéni választókerületekben dől el, nemcsak azért mondják, mert több egyéni mandátum van, mint listás, hanem azért is, mert az egyéniben leadott szavazatokból több kerül fel a listára, mint korábban. Ezért van kisebb súlyuk a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazatainak is, mert ők csak az országos listára szavaznak.

Ezért tévedhetnek sokat azok, akik az eddigi felmérések alapján számolják ki a parlamenti mandátumokat, ugyanis rengeteg múlik azon, hogy az egyéni választókerületekből hány szavazatot tud felcsúsztatni a Fidesz–KDNP. Ha a legtöbb választókerületben szoros eredménnyel nyernek a képviselőik, szinte biztos, hogy nem lesz kétharmaduk, viszont ha a baloldali összefogás és a Jobbik is rosszul szerepel, a Nézőpont által mért 48 százalékos országos össztámogatottsággal is könnyen meglehet az alkotmányozó többség.