Orbán folytatást ígért. És még mit?

Hivatalos program nélkül futott neki a Fidesz–KDNP a 2014-es választásnak, szimpatizánsaikat azonban – úgy tűnik – ez nem zavarta, így is több mint 2 millióan voksoltak a kormánypártra. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy pontosan mit takar a „Folytatjuk” – program, amelyet először Orbán Viktor posztolt március második felében a Facebook-oldalára. Megpróbáltuk összeszedni, mit ígértek eddig a Fidesz politikusai a következő négy évre.

1. Folytatódik a rezsicsökkentés

Ez szinte minden vezető fideszes választási kampányában hangsúlyos ígéret volt. Azzal az indokkal kérték szimpatizánsaiktól a Fidesz támogatását, hogy csak erős többséggel folytathatják a rezsicsökkentést. Ennek mikéntjéről azonban jóval kevesebbet beszéltek: nem merült fel céldátum, nem mondták, milyen szolgáltatások díjait csökkentenék, és arról sem volt szó, mennyivel és hogyan enyhítenének a terheken. Orbán Viktor erre vonatkozóan egyetlen konkrét javaslatot fogalmazott meg, a nonprofit közműszolgáltatást.

Lázár János pedig február elején az Origónak adott interjújában kifejtette ezt a célt. Elmondta, hogy 2014-ben nem terveznek további hatóságiár-csökkentést az év elején elfogadott harmadik rezsicsökkentésen kívül. A további rezsicsökkentést inkább arra alapoznák, hogy az állam már rövid távon is átvenné a Lázár szerint hamarosan kivonuló energiacégek helyét a magyar piacon, és nonprofit energiaszolgáltatóvá válna.

2. Meg is védik a rezsicsökkentést

Bár a kormánynak nagyon jól jött volna, az Európai Unió egyik szerve sem támadta meg a rezsicsökkentést 2014 februárjáig, és még ekkor sem konkrétan az árcsökkentés ellen emeltek szót, hanem a hatósági árazás ellen. Szintén Lázár János beszélt a már említett interjúban, hogy a magyar kormány bármeddig hajlandó elmenni Brüsszelben a nézetei védelme érdekében, és az állami nonprofit energiaszolgáltató ötletét sem hajlandóak elhagyni, még ha tudják is, hogy ez valószínűleg komoly konfliktusokhoz vezet majd az EU-val.

3. Folytatódó közmunka

Erről is szinte mindegyik fideszes politikus beszélt már, de itt sem volt szó arról, hogyan csinálnák. Annyi biztos, hogy a közmunkaprogramot nagyon komolyan gondolja a kormány: már 2014-ben is 158 milliárdot csoportosítanak át a program folytatására és bővítésére. A Népszabadság értesülései szerint még 170 ezer embert vonnának be a közfoglalkoztatásba.

Emellett homályos célként felmerült az is, hogy a rezsicsökkentés miatt olcsóvá váló energiával vonzanának munkahelyeket biztosító cégeket az országba. Ez azért furcsa, mert bár többször mondták, hogy a rezsicsökkentés hatásait a vállalkozásokra is kiterjesztik, ez mindeddig nem történt meg, sőt a nagyfogyasztók energiaárai inkább csak nőttek a lakossági rezsicsökkentés óta.

4. Csatornázás és szemétdíj-csökkentés

A következő két évben 400 milliárd forintot fordít az ország hazai és uniós forrásokból arra, hogy valamennyi 500 lakosúnál nagyobb településen elkészüljön a csatornahálózat – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár március végén Csongrád megyében. Lázár szinte csak Csongrádban beszél a csatornázásról, ott viszont meglepően sokszor, a választások előtt tartott kampánygyűlésein azt is bedobta, hogy a rezsicsökkentés a csatornázás miatt növekvő vízdíjakon is segít majd, eszerint tehát a vízközműveknél is a további árcsökkentés a cél.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára 2014 januárjában jelentette be, hogy a lakossági szemétszállítás területén is lehetőség nyílik rezsicsökkentésre az év második felében, a kommunális szemétszállítás díja 10-15 százalékkal mérséklődhet.

5. Maradnak a különadók

Bár a többnyire multinacionális cégeket sújtó különadókról az előző ciklus elején még azt mondták a kormánypárt politikusai, hogy csak ideiglenesek, 2013-ban Rogán nyilvánvalóvá tette, hogy valószínűleg a következő ciklusban is maradnak. Sőt, Orbán a Wall Street Journalnek úgy nyilatkozott, hogy egy évtizedig nem vezetik ki őket.

6. Startup-adócsomag

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára már 2014 áprilisában, tehát már jócskán a kampányidőszakban, jelentette be, hogy ez év őszén a parlament elé kerülhet az az adó- és adminisztrációs tehercsökkentő csomag, amely megkönnyíti majd mind az új, innovatív vállalkozások, a startupok, mind az ezekbe fektető cégek életét Magyarországon. A csomagról azóta nem esett több szó.