Milyen posztot kap az új kormányban Rogán Antal és Lázár János? A kormányalakítás gyakorlatilag erre a kérdésre egyszerűsíthető le. A két politikus már az előző ciklusban is a kormányfő akaratának legfontosabb végrehajtója volt, így érdekes figyelni azt, hogy az új kormányzati struktúrában Orbán Viktor milyen szerepet szán nekik. (A két politikus összehasonlításáról itt olvashat.)
Orbán az április 7-i sajtótájékoztatóján egyelőre türelmet kért, amikor az újságírók az új kormányának összetételéről kérdezték. A kormányfő szavaiból egyelőre annyi derült ki, hogy Varga Mihály és Pintér Sándor marad a posztján. Martonyi János maga beszélt arról, hogy nem vállal újra külügyminiszteri posztot, néhány nappal később pedig azt is hozzátette, hogy Trócsányi László lesz az új igazságügyi miniszter.
A kormánypárti politikusok szerint Orbán az új Országgyűlés megalakulása utáni héten, május 12-ét követően jelentheti be, kik lesznek kormányának tagjai. A miniszterelnök nem kapkodja el a döntést. Gyors kormányalakításra akkor lenne szükség, ha a Fidesz hangsúlyosan szakítani szeretne az előző kormány politikájával. Ez nyilvánvalóan nem áll fenn, sőt, Orbán a választási kampány során annyit mondott, hogy a Fidesz programja egy szóval foglalható össze: „folytatjuk”.
A kormánypártban többen arra számítanak, hogy Rogán Antal megőrzi frakcióvezetői posztját. Erre utal többek között az is, hogy az Országgyűlés megalakulásáról szóló tárgyalásokon Rogán vezette a Fidesz delegációját.
A Fidesz–KDNP-nek 133 képviselője van, így éppen megvan a kormányoldal kétharmados többsége. A frakció egyben tartása miatt ezért olyan emberre van szükség a képviselőcsoport élén, aki jelentős politikai tapasztalattal, befolyással rendelkezik. Ez pedig Rogán mellett szól. Korábban lehetséges frakcióvezetőként felmerült Kósa Lajos neve is, aki viszont erre irányuló kérdésünket viccel ütötte el, azt felelte: „Dubrovnyikban lesz halőr.” A Fideszben többen úgy vélik, hogy Kósa a szétszórtsága miatt nem biztos, hogy alkalmas lenne a posztra. Bár igaz, hogy ő is rendelkezik vezetői tapasztalattal: 1998 óta Debrecen polgármestere.
Rogán a személyét érintő találgatásokat az elmúlt hetekben többször is elutasította. A frakcióvezetői posztról pedig azt mondta: arról a képviselőcsoport május 5-i ülésén születik döntés, Orbán javaslata alapján.
Rogán és Lázár lehetséges szerepéről ugyanakkor más információk is keringenek a kormánypárti politikusok között. Az elmúlt egy hétben például olyan forgatókönyveket is hallottunk, hogy Rogán csak a tavaszi ülésszak idejére venné át a frakcióvezetőséget, utána kormányzati pozíciót kapna.
Az egyik elképzelés szerint a Miniszterelnökségnek két minisztere lenne: Rogán a politikai irányításért, Lázár a végrehajtásért felelne. A másik koncepció szerint Rogán egyfajta stratégiai államtitkárként vezetné a lecsupaszított Miniszterelnökséget, Lázár pedig a kibővített közigazgatási tárcát vinné.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot ugyanis várhatóan szétbontják. Egyelőre bizonytalan, hogy az esetlegesen Lázár vezette tárcához milyen területek tartozhatnak, az egyik vezető fideszes politikus azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a volt hódmezővásárhelyi polgármester kormányfő-helyettesi posztot kaphat. Így az új felállásban Semjén Zsolt és Lázár János lenne a kormányfő helyettese.
Lázár a múlt heti mandátumátadásán az Origónak nem kívánta kommentálni a személyét érintő találgatásokat.
Ezeket a forgatókönyveket az Origo által megkérdezett kormánypárti források egy része alaptalannak nevezte, mások viszont megerősítették, hogy ők is hallottak róluk. A pletykákat a vezető fideszesek azzal magyarázták, hogy a posztokról a kormányfő még nem döntött, vagy ha döntött is, akkor azt egyelőre nem közölte az érintettekkel. A kormányalakításról szóló tárgyalásokon, fórumokon pedig több eltérő elképzelés is elhangzott.
Azért is figyelik sokan érdeklődve a párton belül és kívül is, hogy milyen pozíciót kap Rogán és Lázár, mert hosszú távon mindketten felmerülnek Orbán esetleges utódjaként. Ez ugyan még valószínűleg nagyon messze van, de ők ketten a hasonló kor és tapasztalat miatt természetes riválisoknak számítanak.
Egyelőre ugyanakkor nincs jele a konfliktusnak. „Feszültség nincs köztük, de nem is barátok, két tehetséges fiatal politikus, akik, ha úgy adódik, rivalizálnak egymással” – mondta kettejükről egy vezető fideszes. Szerinte ezt nem abban a dimenzióban kell elemezni, hogy a két politikus baráti vagy nem baráti viszonyban áll, hanem a politika természetéből adódik az összeütközés lehetősége. Kérdés, hogy az új kormányzati struktúrában mennyire lesz kódolva a két politikus közti konfliktus.
Az elmúlt ciklus tapasztalatai alapján az viszont biztosra vehető, hogy egyik politikus hatalma sem közvetlenül a megszerzett pozíciótól függ majd. 2010 tavaszán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító, kormányfő-helyettesi poszttal is rendelkező Navracsics tűnt Orbán után a leghatalmasabb politikusnak. Ehhez képest folyamatosan háttérbe szorult, és a nagyobb kormányzati döntésekben nála sokkal nagyobb szerepet játszott például Lázár, aki előbb frakcióvezetőként, majd miniszterelnökségi államtitkárként aktív részese volt szinte mindegyik nagyobb politikai manővernek.