„Amit a kormány tesz, az a kormány dolga, amit mi teszünk, az a miénk” - mondta Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke az Origónak a Szabadság téri német megszállási emlékmű építésének megkezdéséről. „De mindaddig, míg a kormány nem változtat az emlékezetpolitikáján úgy, ahogy azt februárban már jeleztük, a szervezetünk távol marad a kormány által szervezett holokauszt-emlékév megemlékezéseiről.”
Orbán Viktor miniszterelnök még februárban írt levelet a Mazsihisznek, miután a legnagyobb magyar zsidószervezet kijelentette, hogy távol marad a kormányzati megemlékezésektől, ameddig a kormány
Ezekből a követelésekből egy sem teljesült, de Orbán februári levelében javasolta, hogy a német megszállási emlékműről a választási kampány lezárultával, húsvét után kezdjék újra a konzultációt. Ennek ellenére már kedden, a választások után két nappal, közel két héttel a húsvéti ünnepek előtt megjelentek a munkagépek a Szabadság téren az emlékmű tervezett helyén.
„Mi nem ezt olvastuk ki a miniszterelnök februári leveléből. A kormány azóta sem egyeztetett velünk az emlékműről. A labda tehát továbbra is náluk van, ők jelezték, hogy húsvét után térjünk vissza a témára. Mi várjuk, hogy elinduljon a konzultáció” – mondta Feldmájer, aki közölte, hogy a Mazsihisz az építkezés beindítása óta nem kereste meg sem a Miniszterelnökséget, sem az V. kerület vezetését. Az utolsó üzenet a Mazsihisztől Orbánnak a vasárnapi választási eredmények utáni gratuláció volt, de Feldmájer határozottan tagadta, hogy ez a Mazsihisz és a kormány közötti viszony enyhülését jelezte volna. „Gratuláltunk a miniszterelnöknek, ahogyan 1990 óta minden demokratikus választás után gratuláltunk a győztesnek.”
„Várjuk a kormány lépését” – zárta le az alelnök, aki arra a felvetésre, hogy az építkezés elindítása is egyfajta lépésként értelmezhető, azt válaszolta: „igen, az is egyfajta üzenet, állásfoglalás."
A Miniszterelnökség munkatársai kedden az Origónak azt mondták, hogy az építkezést azért kellett elkezdeni, mert az emlékműről szóló kormányhatározat szerint május végére állnia kell a szobornak. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerdán reggel a Klubrádióban erre annyit mondott, hogy ha a miniszterelnök nem tartja be a februári ígéretét, akkor nincs miről tárgyalni vele. De az elnök azt is hozzátette: mindenképp meg kell akadályozni, hogy az emlékmű felépüljön.
A Mazsihisz stratégiája tehát nem az azonnali visszatámadáson alapul. „Az, hogy felhúzták a kordonokat a Szabadság téren, szimbolikus dolog, mi pedig értjük az üzenetet” – mondta az Origónak Radnóti Zoltán rabbi, a budapesti Bét Sálom zsinagóga vezetője, aki tagja a Mazsihisznek. Szerinte a Mazsihisznek most azt kell megmutatnia, hogy nem függ a kormánytól, és hogy képesek önállóan is megtartani a holokauszt emlékévben a saját rendezvényeiket, ezért a kormánytól független pénzforrások bevonására még nagyobb erőt fordítanak. „Nem ijedünk meg a szimbólumoktól, a februári három kérésünkhöz pedig ragaszkodunk. Tüntetni még nem megyünk, de nem engedünk a kérésekből.”
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója kedden este az ATV híradójában fogalmazta meg ennél kicsit radikálisabb magánvéleményét. Mint mondta: „nem egyeztettem a vezetőtársaimmal, de én mint holokauszttúlélő, annyit tudok mondani, hogy az állampolgári engedetlenség keretein belül mindent elkövetek annak érdekében, hogy a szüleinket, a mártírjainkat ne gyalázzák meg.”