Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt évekhez képest látszólag szokatlan diplomáciai gesztusok érték Orbán Viktort a múlt héten. Csütörtökön az derült ki, hogy Angela Merkellel találkozik Berlinben, és az információt megtudó Hvg.hu diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy Orbán „hosszú idő óta nem azért megy Berlinbe, hogy csesztetésben legyen része”. Szombaton pedig Joe Biden amerikai alelnök hívta fel, hogy gratuláljon neki.
Hogy pontosan miért, arról mindkét fél mást tartott fontosnak kiemelni, Havasi Bertalan sajtófőnök a Fidesz választási sikerét említette meg, a Fehér Ház pedig Magyarország 15 éves NATO-tagságát (a Fehér Ház nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy valóban gratuláltak-e a Fidesznek). Mindkét fél megemlítette azonban, hogy az ukrajnai helyzetről esett szó a két vezető között, és a Hvg.hu is azt írta, hogy Merkel elsősorban az ukrajnai helyzetről szeretne beszélni Orbánnal.
„Két tényezőnek tudható be az intenzívebb érdeklődés” – mondta az Origónak John O’Sullivan, a budapesti székhelyű Danube Institute igazgatója, amelyet a Fideszhez közel álló Batthyányi Lajos Alapítvány alapított (az igazgatótanács tagjai között van Semjén Zsolt, Rogán Antal vagy Szájer József is). Az egykor Margaret Thatcher tanácsadójaként dolgozó O’Sullivan szerint az egyik a Fidesz nagyarányú választási győzelme, amely erős politikussá tette Orbánt, a másik pedig az ukrán helyzethez köthető.
„Az USA és Németország most ismerték fel, hogy Magyarország hasznos szerepet játszat a válság megoldásában, mert elsődleges érdeke, hogy a határon túli magyarság miatt minél hamarabb véget érjen az instabilitás” – mondta. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is, aki az Origónak azt mondta, hogy Magyarország helyzetét az teszi kiemeltté, hogy Ukrajnával szomszédosak vagyunk, és hogy 200 ezer magyar él Ukrajnában.
Az ukrán helyzet miatt azonban láthatóan nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet-Európa felértékelődött az Egyesült Államok számára. Joe Biden szintén szombaton hívta fel Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnököt, és az elmúlt hetekben beszélt Roszen Plevneljev bolgár elnökkel és Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnökkel, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel pedig kétszer is. A téma náluk is az ukrán helyzet volt.
„Ukrajna keleti részének stabilitása kritikus lesz, és ebben egységesen kell fellépnie az EU-nak. Az Egyesült Államok kimondott célrendszere lett, hogy egy konfliktus megoldásához szövetségeseket keresnek, hogy rajtuk keresztül stabilizálják az adott térséget. Az USA célja, hogy Európa tegyen valamit a saját biztonságáért, ebben nyújt partneri segítséget az USA” – mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa.
Az amerikai érdeklődés annak fényében feltűnő O’Sullivan szerint, hogy Obama 2009-es elnökké avatása óta az USA Ázsia felé fordult, amely Európán belül különösen Közép-Európát érintette hátrányosan. „Ez most semmissé vált, az amerikaiak megbánták, hogy ennyire megfeledkeztek a térségről, mert meglett az eredménye” – mondta O’Sullivan, aki szerint az amerikaiak félnek attól, hogy visszatér Európába a vasfüggöny korában lévő megosztottság.
Vele szemben viszont Gálik Zoltán szerint nagy fordulat nincs, bár az USA valóban aktivizálódhat a térségben. „Két nagy súlypont-áthelyeződés volt az amerikai diplomáciában: az egyik Európából a Távol-Keletre, a másik Európában belül, a Németország központú bázisrendszerből déli irányba tartó mozgás. Románia, Törökország és a Földközi-tenger felé, és ezen tendenciák mentén fog maradni a jövőben is” – mondta. Szerinte azt is fontos látni, hogy ugyan az elmúlt években megfogalmazott kritikákat az Egyesült Államok a magyar kormányzással kapcsolatban, de biztonságpolitikai területen a két ország közötti viszony jó volt.
Orbán Viktor újraválasztás utáni második hivatalos útja vezet Berlinbe (előtte Varsóba utazik), Szijjártó Péter szerint a WDR közszolgálati médium meghívására vesz rész egy fórumon, ezt követően találkozik Merkellel. „Át fogja tekinteni a kétoldalú együttműködés valamennyi aspektusát, hiszen a magyar külkereskedelmi forgalomnak és a Magyarországon lévő külföldi befektetéseknek is az egynegyede Németországhoz kötődik, de természetesen minden bizonnyal szóba fog kerülni az ukrajnai helyzet is. (…) A megbeszéléseket tehát nem egy adott téma miatt határozták el” – közölte Szijjártó.
„Magyarország a térség egyik legfontosabb partnere Németországnak, ráadásul Ukrajnával határosak vagyunk, így logikus, hogy Orbán újraválasztása után előbb vagy utóbb találkozik Merkellel” – mondta a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Hettyey András. Szerinte a találkozóban az is szerepet játszhat, hogy a németek igyekeznek felsorakoztatni maguk mellé a kisebb tagállamokat, hogy azt az érzést keltsék, nem nélkülük döntenek.
Bár Németország rendre óvatosabb politikát folytat az EU-n belül, és vélhetően szűkebb körű szankciókat fogadnának el Oroszország ellen, Hettyey spekulációnak nevezte azt, hogy csak emiatt lenne Merkel számára fontos az Orbánnal való találkozó. Mindenesetre Orbán korábban kijelentette, hogy nem szeretné, ha az EU gazdasági szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, szerinte ez Magyarországnak különösen nem érdeke.
