Trócsányi László lesz az igazságügyi miniszter

Budapest, 2010. szeptember 29. Trócsányi László kinevezett párizsi nagykövet a Sándor-palotában, mielőtt átvette megbízólevelét a köztársasági elnöktől. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A jogász Trócsányi Lászlót hetek óta Navracsics Tibor lehetséges utódaként emlegetik, most Martonyi János jelentette be, hogy ő vezeti majd az igazságügyi tárcát.

Trócsányi László párizsi magyar nagykövet lesz az új magyar kormány igazságügyi minisztere – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Párizsban az MTI-nek, miután munkareggelin fogadta francia kollégája, Laurent Fabius.

Megkérdeztük a kormányszóvivői irodától: igaz-e, hogy Trócsányi László kapja az igazságügyi miniszteri posztot, ezt miért Martonyi János jelenti be, és készülnek-e a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium átalakítására. Kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a kormányalakításnak megvan az Alaptörvényben szabályozott rendje, "ennek minden egyes lépéséről a sajtó kellő időben részletes tájékoztatást kap".

Trócsányi László 2010 óta Magyarország párizsi nagykövete, előtte 2007-től az Alkotmánybíróság tagja volt. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete volt. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötete. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal.

Trócsányi részt vett a Velencei Bizottság munkájában, amely 2013. nyár elején publikált jelentésében élesen bírálta a negyedik magyar alkotmánymódosítást, mert úgy ítélték meg, hogy egyes pontjai sértik a demokratikus alapelveket. Trócsányi viszont védelmébe vette a külföldiek szavazati jogának magyar szabályozását, emlékeztetve, hogy Szerbia, Horvátország Franciaország, Spanyolország és Portugália is lehetővé teszi a külföldiek részvételét. Trócsányi László a tavaly decemberben megjelent, Mérlegen az Alaptörvény című interjúkötetben is kifejti a véleményét az alkotmányozási folyamatról: „Egy népszavazás természetesen erősebb legitimációt ad, mint egy nemzeti konzultáció. Az Alaptörvény azonban teljes legalitásban született, ezt senki nem vonhatja kétségbe. Az, hogy a politikai pártok miként vélekednek ma az Alaptörvényről, igazából nem döntő jelentőségű” – nyilatkozta.

Trócsányi László 2010-ben, nagyköveti kinevezése idején Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A nevét viselő, 1991 őszén alapított Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a vezető nemzetközi irodák egyike, nemzetközi vállalati ügyeket és multinacionális vállalatokat képviselnek, de voltak állami megbízásaik is, a 2000-es évek elején például ők képviselték az államot a Postabank-perben. Trócsányi az iroda honlapja szerint jelenleg nagyköveti megbízása miatt nem aktív tagja az irodának, amely a munkatársak között felsorolja Sólyom László volt köztársasági elnököt is. Trócsányinak a cégnyilvántartás szerint más aktív céges érdekeltsége nincs.

Trócsányi Lászlót az elmúlt hetekben már Navracsics Tibor lehetséges utódaként emlegették. Azt már korábban tudni lehetett, hogy a jelenlegi közigazgatási és igazságügyi minisztériumot a választás után kettéválasztaná a kormányfő, és miután a közigazgatás felügyelete a Miniszterelnökséghez kerül, a csak igazságügyivé csupaszított tárcát Navracsics nem akarta vezetni. Információink szerint egyre biztosabb, hogy Navracsics Tibor Martonyi János külügyminiszter helyét veszi majd át az új kormányban.

Az Origo korábbi információi szerint az új kormány csak május végére, június elejére alakulhat meg, Orbán Viktor ugyanis el akarja kerülni, hogy a kampányban témává váljon a kormányátalakítás. Az Origo által megkérdezett fideszesek szerint nem is sürgeti semmi a miniszterelnököt: nincs folyamatban semmilyen olyan, a mostani összetételű kormány által megkezdett folyamat, amelynek rendezése égető lenne a Fidesz számára.

Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint amúgy a parlamenti választástól számított 30 napon belül, május 6-ig kell megalakulnia, az új kabinetnek pedig az ettől számított 40 napon belül kell hivatalba lépnie.