Jön a döntő csata a Fidesz szabadságharcában

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a párt eredményváró rendezvényén a Budapest Bálna rendezvényközpont előtt az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án.

Teljesen érdektelennek és unalmasnak tartja a közelgő európai parlamenti választást? Pedig nincs erre semmi oka. A tét látszólag kicsi, de közben nagyon fontos választásra készül mind a Fidesz, mind az ellenzék. A Fidesz számára most következik az elmúlt négy évben folyamatosan szított magyar szabadságharc csúcspontja, de a képviselői fáradtak, álmosak, az áprilisi választás mindenkit leharcolt. A baloldalon még élesebb a helyzet, a tét az, hogy ki lesz a legbefolyásosabb politikus. A Jobbik pedig a második helyre hajt.

Az EP-kampány mindig is visszafogottabb volt az országgyűlésihez képest, most viszont, hogy a két kampány egymást követi, az uniós választási versenyből alig érezhető valami. Kevesebb plakátot és hirdetést látni (a Fidesz például ugyanazokkal kreatívokkal dolgozik egyelőre, mint amelyeket a parlamenti választáson használt), a Simon-ügyhöz és Rogán Antal vagyonnyilatkozatához hasonló téma pedig nincs napirenden.

A hónapok óta tartó kampányolást nem csupán a választók, de a politikusok is unják. Amíg a parlamenti választások előtt nyüzsögtek, szívesen beszéltek újságírókkal különböző témákról, addig az utóbbi hetekben ők is veszítettek a lelkesedésükből. Az egyik kormánypárti politikus például arról beszélt, hogy a híreket sincs kedve elolvasni, egy másik, szemmel láthatóan kialvatlan politikus pedig annyit mondott: „Olyan állapotban van a közélet, mint én”.

Miért megy a harc?

Az Európai Parlament nagyon távol van tőlünk, sokszor tűnik úgy, hogy egyszerűen egy bürokratikus szuperparlament, ahol nagyon kényelmes életet élő, sokat utazó, jól kereső képviselők vitatkoznak a mindennapi életünktől nagyon messze eső problémákról. A helyzet azonban egészen más. Az Európai Unióban nagy harc megy a különböző szervezetek között a hatalomért, és ebben a versengésben az EP az, amelyik leggyakrabban nagyon hétköznapi problémákat próbál megoldani. Például komoly szerepe van abban, hogy hamarosan eltörlik a külföldi mobiltelefonálást terhelő nagyon magas díjakat, de szintén idén szigorították, hogy mennyit füstölhetnek a személyautók.

Az Európai Parlamentnek 2014-től 751 tagja lesz, a képviselői helyeket a 28 tagállam között lakosságszám alapján osztják el. A legtöbb képviselőt Németország (96), Franciaország (74), Nagy-Britannia és Olaszország (73-73) küldheti. Magyarországnak 21 helyet tartanak fenn, a Fidesz abban bízik, hogy ebből 10-12 mandátumot szerezhetnek meg.

Minden választópolgár egy pártlistára szavazhat. A választáson azok a pártok indulhatnak, amelyek az előírt határidőre össze tudtak gyűjteni 20 ezer aláírást. Ez összesen nyolc pártnak sikerült: a Fidesz–KDNP-nek, az MSZP-nek, a Jobbiknak, az LMP-nek, az Együtt–PM-nek, a DK-nak, a Haza nem eladó mozgalomnak és Seres Mária Szövetségeseinek.

Mindenhová bekopogtatnak

„Az EP-választás nem a médiában vagy a reklámok alapján dől el” – mondta egy befolyásos fideszes. A május 25-i választásig hátralévő három hétben sem várható különösebb izgalom, az országgyűlési kampányhoz képest sokkal kevesebb újság, tévé jelezte, hogy befogad kampányhirdetéseket.

Orbán Viktor a parlamenti választás éjszakáján. Forrás: MTI/Beliczay László

A legnagyobb izgalmakat így azok a témák tartogatják, amelyek még a parlamenti választás eredményéből adódnak. A Fidesznél ez a kormányalakítás, még a párton belül is azt találgatják, hogy milyen posztokat kaphatnak az olyan erős emberek, mint például Rogán Antal vagy Lázár János. A baloldali pártok között pedig a választási szövetség felbomlása után beindult a rivalizálás.

A Fideszben is tisztában vannak azzal, hogy az embereket kevésbé mozgatja meg az EP-választás. A választási részvétel 2004-ben 38,5 százalék, 2009-ben pedig 36,3 százalék volt, a kormánypárt most sem számít ennél magasabb részvételre (az április 6-án 61, 7 százalék szavazott).

A Fidesz kampánystábja az alacsony részvételi hajlandóság miatt így inkább a direkt marketingre koncentrál: levelet írnak, bekopogtatnak, felcsörgetik azokat az embereket, akik a különböző aláírásgyűjtő akciók során ehhez hozzájárultak.

Kezdődik az ukrajnai hódítás

Emellett a kormánypárt politikusai ismét országjárásba kezdenek. Május 5-e és 18-a között mintegy 120 helyszínen tartanak fórumokat. A rendezvényeken a Fidesz EP-képviselőjelöltjei mellett jelen lesznek a Fidesz vezetői is, többek között Navracsics Tibor, Kövér László, Szájer József, Pelczné Gáll Ildikó.

Szájer József Strasbourgban. Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A május 25-i választás közeledtével valószínűleg szóba kerülnek olyan uniós témák, mint a házi pálinkafőzés, vagy a magyar kormányt elítélő Tavares-jelentés. Az EU bírósága áprilisi ítéletében mondta ki: nem egyeztethető össze az uniós joggal, hogy Magyarországon évente 50 liter gyümölcspárlatot jövedékiadó-mentesen lehet főzni. A magyar kormány már jelezte is, hogy nem engednek az ügyben, ez pedig tökéletesen passzol a korábbi évek szabadságharcos retorikájába.

A Fidesz megpróbálja kihasználni azt is, hogy az EP-listájának nyolcadik és kilencedik helyén, olyan határon túli politikusok szerepelnek, akik Kárpátaljáról, illetve a Vajdaságból származnak. A következő hetekben ők komoly szerephez juthatnak.

A két politikus révén ugyanis a Fidrsznek olyan EP-képviselői lesznek, akik nem uniós tagállamból érkeznek. Szerbia az uniós csatlakozási tárgyalások, Ukrajna pedig az Oroszországgal való konfliktus miatt érdekes. A politikusoknak így első kézből származó információi lesznek a két érintett országból, amelyet a Fidesz várhatóan hasznosítani tud.

A választásnak ráadásul a látszólagosnál sokkal nagyobb tétje van a többi párt számára is. A baloldalon az áprilisi választáson a második helyet együtt is épp hogy csak megcsípő baloldali pártok most külön indulnak. Így kiderül, hogy melyiküknek mekkora része volt az áprilisi eredményben, mennyit ér az MSZP a szövetségesei nélkül, illetve a kis pártok egyedül is el tudnak-e érni számottevő eredményt. A versengés a Jobbiknak kedvez, amelyik így akár a második helyre is befuthat, ami hatalmas siker lenne a számára.