Hallani sem akarnak Lázár kéréséről a norvégok

No Way, Morten Viskum norvég művész installációja

Több hónapos huzavona előzte meg a Norvég Alapok tízmilliárdos kifizetéseinek felfüggesztését, az álláspontok pedig azóta sem közeledtek. A magyar kormány Lázár János egyszer már visszautasított kérésével állt újra a norvégok elé, akiknek azonban egészen más elképzeléseik vannak a tárgyalásokról. A két országnak három hónap alatt ki kell egyeznie, addig amúgy sem jönne egy forint se Magyarországra, utána azonban 36 milliárdot bukhat a kormány azon, ha nem találja meg a közös hangot Norvégiával.

Kezeljék egy ügyként az összes norvég finanszírozású támogatási programot, mindet tárgyalják újra, a kifizetéseket pedig mindegyiknél függesszék fel az eddig felmerült kérdések tisztázásáig. Az Origo információi szerint egy pénteken elküldött levélben ezt kérte Norvégiától Lázár János. A levél, bár tartalmában tárgyaláspártinak tűnik, valószínűleg nem találkozik majd a norvégok akaratával, sőt. Az ügyre rálátó norvég forrásunk szerint ez a megközelítés "teljesen ellentétes" a norvég állásponttal, és a soron következő tárgyaláson nem is e szerint akarnak egyeztetni.

Az ügy megértéséhez tudni kell, hogy a norvégok és Lázárék közötti vita két, egymással összefüggő, de külön szálon indult el. Az egész, Norvég Alapként emlegetett támogatási rendszer ugyanis 12 különböző elemből áll. Ebből háromnál (a Civil Alapnál és még két kisebb pillérnél) a pénzek szétosztását nem a magyar állam felügyeli, kilencnél viszont igen. Utóbbiaknál a pénzosztási rendszert a magyar kormány megváltoztatta, ami nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. A három másik elemnél a magyar államnak nincs beleszólása az osztásba, ezeknél viszont Lázár János kérte még korábban egy levélben a támogatások leállítását, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők. Ezzel a norvégok nem értenek egyet, és nem is állították le a kifizetéseket. Az előzményekről írott cikkeink közül ide kattintva válogathat.

Nem segíti az álláspontok közeledését az sem, hogy mint kiderült, az eddigi egyeztetésekre is másképp emlékeznek a felek. Az Origo kérdésére a Miniszterelnökség közölte, hogy szerintük az említett átalakítás megfelel a Norvégiával kötött egyezményben leírtaknak, azaz a programok a központi kormányzat szakmai és pénzügyi felelősségével működnek. Azt is hozzátették, hogy a változásokról többször is tájékoztatták a norvégokat.

Mik azok a Norvég Alapok?

Norvég Alapok alatt két alapot kell érteni, az egyiket Norvégia egyedül finanszírozza, a másikat pedig Liechtensteinnel és Izlanddal együtt. Ezek egy 1994-es megállapodás után jöttek létre. Ebben Norvégia, Izlanddal és Liechtensteinnel együtt abban egyezett meg az EU-val, hogy beléphetnek az Unió belső piacára, viszonzásképp pedig részt vállalnak az európai pénzügyi támogatásokból. Ennek keretében támogatják a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó államokat is. Magyarország Lengyelország után a Norvég Alap második legnagyobb kedvezményezettje volt 2004 és 2009 között, jelenleg a harmadik legtöbb forrás érkezik Magyarországra.

Ennek ellenére információnk szerint a norvég külügyet váratlanul érte a pénzosztási rendszer átszervezése, és azzal az intézménnyel, a Széchenyi Programirodával (SZPI) sem elégedettek, amelyhez a magyar állam kiszervezte a feladatokat a megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). Egy, a norvég külügyre rálátó forrásunk szerint a norvég fél csupán decemberben kapott hivatalos értesítést az intézményi változásokról, előtte csak hallomásból értesültek arról, hogy a magyar kormány a pályáztatási rendszer átalakítását tervezi. Erre példa a norvég és a magyar kormány képviselőinek 2013-as éves találkozója, amelyről egy leirat is készült. Ebben leírják, hogy az akkor még létező NFÜ egyik elnökhelyettese, Simó Balázs valóban szóba hozta, hogy változások várhatóak a magyar fejlesztéspolitikai rendszerben, de a leiratban az is szerepel, hogy a norvég képviselő erre azt válaszolta, ezeket a változásokat előtte meg kell tárgyalni, majd módosítani kell a két ország közötti egyezményt is.

Hónapokig tartó államközi huzavona

Az NFÜ januári megszüntetése után forrásaink elmondása szerint tárgyalás indult a norvég és a magyar fél között. A norvégok alapvető problémája az átalakítással, hogy a pénzek elosztásának felügyeletét ellátó úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartó feladatköre az NFÜ-től átkerült az SZPI-hez, azaz kikerült a központi államszervezetből.

Mi az a Széchenyi Programiroda?

2009-ben jött létre a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kft. nevű állami cég, ezt 2011-ben már az Orbán-kabinet keresztelte át Széchenyi Programirodára, és talált neki részben új feladatot. A szervnek az Új Széchenyi-terv megvalósításában kellett segítenie a kormányt, lényegében az uniós források szétosztásában nyújtott segítséget a pályázóknak. Ezt a munkát több vezető kormányzati politikus is úgy foglalta össze, hogy a Programiroda kapocs a kormány gazdaságpolitikája és a kis- és középvállalkozások között. Az irodák munkáját irányító Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. jelenleg a Miniszterelnökség háttérintézménye, Lázár János 2012 novemberében vonta magához a szerv felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.

A Miniszterelnökség szerint ők hajlandóak voltak teljesíteni a norvég külügy kérését, azaz a Miniszterelnökségen kijelölni az új Nemzeti Kapcsolattartót, de közben az SZPI is szerepet kapott volna a pályázatok kezelésében. A hatásköröket taglaló levelükre azonban a Miniszterelnökség szerint a norvég fél nem válaszolt. A norvég külügyre rálátó forrásunk erről azt mondta, hogy végül nem született egyészség, ezért májusban felfüggesztették a kifizetéseket.

„A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük” – nyilatkozta Vidar Helgesen, a norvég EU-ügyi miniszter májusban, amikor bejelentették, hogy leállítják a fizetéseket.

Bíznak a megegyezésben

Hogy Norvégia hajlandó lenne-e engedni a magyar kormánynak, és beleegyezne-e a Lázár által támadott Civil Alap átszervezésébe, arról a norvég döntési mechanizmusra rálátó forrásunk azt mondta: „nehezen elképzelhető, hogy ez lesz a párbeszéd eredménye”. Hozzátette, hogy szerinte ez a kérdés nincs a norvég külügy napirendjén, ők ugyanis elégedettek a Civil Alap működésével.

Lázár János leállítaná a Civil Alapot is Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kifizetések tényleges megtagadására azonban egyik fél sem számít. A Miniszterelnökség lapunknak azt írta, hogy gyors megállapodást várnak, és a norvég külügy is azzal számol, hogy a következő részletek lehívásáig, augusztusig hátralévő három hónapban sikerül megegyezniük a magyarokkal az alapok további működéséről, így nem kell majd visszatartaniuk az akkor esedékes kifizetéseket.

Drogambulancia, iskolák, védőnők

A pápai Esterházy-kastély termeinek vagy a gödöllői Királyi Várónak a felújítása. Zajvédőfal építése a 3-as főúton. Felnőttképzések, a fogyatékkal élőket és gyermekeket segítő programok, önkormányzatok fűtési rendszerének korszerűsítése. Néhány dolog a fejlesztések közül, amelyek a Norvég Alapoktól kapott pénzből valósultak meg Magyarországon az elmúlt tíz évben. Norvégia, Izland és Liechtenstein összesen 34 milliárd forintot utalt át eddig magyar szervezeteknek és állami intézményeknek 2011-ig, 2016-ig pedig újabb 40 milliárd forint kifizetésében állapodtak meg a magyar kormánnyal.

A mostani tervek között találni ifjúsági drogambulanciát, energiatakarékos iskolaépületeket, geotermikus távfűtést és védőnőknek adandó számítógépeket is. Ezek a projektek kerültek tehát veszélybe, miután a három európai állam, a pénz több mint 90 százalékát utaló Norvégiával az élen májusban leállította a kifizetéseket.

A kilenc felfüggesztett programterület közé tartozik egyebek mellett az Energiahatékonyság, a Népegészségügy vagy a Zöld Ipari Innováció. Ezek a legkülönfélébb területeken keresnek támogatandó projekteket. A Zöld Ipari Innováció például környezetbarát termelési technológiákat használó cégeket támogat, a Veszélyeztetett Gyermekek program többek között a gyermekvédelmi szolgáltatásokat fejlesztené, a Népegészségügyi program keretében pedig például Lelki Egészségközpontokat hoznának létre.

Ezeknek a programoknak a nagy része azonban még nem indult el, így a kifizetések felfüggesztésének sem lesz azonnali hatása rájuk. A legtöbb esetben csak nemrég írták ki a pályázatokat, vagy még az is csak a következő hónapokban fog megtörténni. Az egyik legnagyobb keretösszeggel rendelkező Népegészségügyi programterületen például még csak a pályázati felhívások előkészületei zajlanak.

A pályázóknak eredményhirdetés után sem kell aggódniuk, a költségvetés ugyanis előfinanszírozza a támogatásukat, így a cechet lényegében az állami költségvetés fogja állni. A Norvég Alapok májusig 3,6 milliárd forintot fizettek ki Magyarországnak a 40 milliárdból, így a magyar állam még 36,4 milliárd forintnyi támogatás lehívására jogosult. A következő részlet lehívása augusztus 15-én esedékes, így a kormánynak addig az időpontig kell megegyeznie a norvég féllel, ha nem akarja az állami költségvetés terhére fizetni az induló projekteket.

A három másik programterületet - amelyeknél érkezik a pénz, de Lázár javasolta a felfüggesztést a vitás ügyek miatt - az Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz program, a Méltányos Munka elnevezésű program, valamint idetarozik a Norvég Civil Támogatási Alap (rövidebb nevén Civil Alap). Ezek kisebb költségvetésű programok.

A Méltányos Munka program, illetve a Norvég Civil Támogatási Alap kifejezetten jól halad a projektekkel a többi programhoz viszonyítva. Ezeknél a pályáztatásokat lebonyolították, és már magukon a projekteken dolgoznak. A Magyarországra már megérkezett 3,6 milliárd forint nagy részét is ezekre a programokra fordították.