A magyar részvételi kedv nem számít rossznak az EU-ban

A nem hivatalos részvételi adatok szerint Magyarországon csökkent ugyan a szavazási aktivitás az előző választásokhoz képest, de a visegrádi országokhoz képest még így is lelkesnek látszanak a magyarok. A legnagyobb tagállamokban viszont nőtt a részvételi kedv. Az EU-ban viszont sikerült megállítani a részvételi arány csökkenését.

Magyarországon vasárnap tartották a harmadik európai parlamenti választást, és a háromból most volt a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság. Az Európai Unió által közölt nem végleges részvételi arány szerint Magyarországon a jogosultak 29,2 százaléka ment voksolni, a Nemzeti Választási Iroda viszont 28,92 százalékos részvételi arányt írt 99,99 százalékos feldolgozottság mellett.

2004-ben 38,5 százalék, 2009-ben 36,31 százalék ment el szavazni, tehát a magyarokat most jóval kevésbé érdekelte az európai parlamenti választás, mint eddig. A részvétel azonban nem olyan rossz, ha a többi tagállam eredményeit is figyelembe vesszük.

Szlovákiában, ahol szombaton tartották a szavazást, a nem végleges adatok szerint 13 százalék ment az urnákhoz, ezzel az egész unióban a legalacsonyabb részvételi arányt produkálták. A péntektől szombat délután 2 óráig szavazó Csehországban 19,5 százalékos volt a részvétel. Lengyelországban szintén alacsony részvételi arány (22,7 százalék) volt. Az adatok szerint a visegrádi országok közül még a jelentősen csökkenő aránnyal is Magyarországon szavaztak a legtöbben. Igaz, Románia leelőzte Magyarországot, ott 34,7 százalék ment voksolni.

Az Európai Unió egészében kismértékben nőtt a választási részvétel. 2009-ben a tagállamok jogosult választóinak 43 százaléka ment szavazni, most a nem végleges adatok 43,11 százalékot mutatnak. Ez nem túl nagy emelkedés, azonban van jelentősége: 1979 óta választanak európai parlamenti képviselőket azóta minden alkalommal csökkent a részvétel, az idei az első, amikor nőni tudott.

A becsült részvételi adatokból az látszik, hogy az előző választáshoz képest az EU meghatározó nagy tagállamaiban nőtt a választási részvétel. A május 22-én szavazó Nagy-Britanniában 36 százalék lehet az arány, amely magasabb, mint az öt évvel ezelőtti 34,7 százalék. Németországban 47,9 százalék szavazott (43,3 százalék öt éve), és nőtt a részvételi arány Franciaországban (40,63-ról 43 százalékra) és a rekordot elérő Svédországban is (56 százalék 45,53 százalékról).

A nagyobbak mellett aktívabbak voltak a bolgárok, a görögök, a legutóbb tavaly választó horvátok, a litvánok és a románok is. Közülük a legnagyobb emelkedést Litvánia mutatta: a 2009-es 20,98 százalékos részvétel után 37,27 százalék ment szavazni.

Csökkent a részvétel Írországban, Máltán, Szlovákiában, Lettországban, Csehországban, Cipruson, Dániában, Észtországban, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovéniában is. Minimálisan változott a részvétel Hollandiában, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Luxemburgban és Spanyolországban.

A tagállamok közül Belgiumban, Luxemburgban, Cipruson és Görögországban kötelező a választás, ezért nem meglepő, hogy ott 90 százalékos részvételt becsült az EU. Az utóbbi két országban azonban messze volt a teljes részvétel: Görögországban 57,35, Cipruson 42,37 százalék szavazott.