Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Puklus Péter, az állami Tokaj Kereskedőház Zrt. volt főborásza még 2012-ben egy közjegyzőnek arról nyilatkozott, hogy egykori cége vezetése néhány éve arra utasította, hogy hamisítson bort. A közel kétmillió dollárt érő készletet az Egyesült Államokba szánták egy hatalmas üzlet reményében.
A történet több évre nyúlik vissza, a száz százalékban állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház ennek ellenére csak a múlt héten jelentette be: zárolnak közel hárommilliárd forint értékű borkészletet, mivel felmerült a gyanú, hogy a palackok nem azt tartalmazzák, ami a címkén fel van tüntetve. A tokaji borok 40-50 százalékát előállító állami társaság feltehetően azért fordult a nyilvánossághoz, mert meg akarta előzni, hogy az ügy még nagyobb károkat okozzon a cégnek.
A történet kulcsa egy balul sikerült amerikai üzlet, erről szól a 2009–2011-ig főborászként dolgozó Puklus közjegyző előtt tett nyilatkozata, amelyet az Origo is megismert. A történetet onnan kezdi, hogy Kiss István vezérigazgató 2009 decemberében azt mondta neki: kétmillió palack 2001-es évjáratú tokaji aszú Egyesült Államokba exportálásáról állapodott meg.
A vevő egy amerikai–magyar üzletembernek, Balla Atillának az érdekeltségébe tartozó Vinum Tokaj International LLC (VTI) volt. A két fél aztán 2010. május 29-én kötött szerződést, eszerint az amerikai cég kizárólagos jogot kapott arra, hogy az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban forgalmazza a magyar állami tulajdonban lévő társaság borait.
A kereskedőház büszke volt az üzletre, erre utal, hogy Kiss 2010 júliusában sajtótájékoztatót is tartott a megállapodásról. Arról beszélt, hogy a gazdasági válság ellenére is dinamikusan nő az állami tulajdonú társaság exportja, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy két nap múlva megkezdik amerikai exportjukat, 250 ezer palack 2001-es évjáratú, díszdobozos csomagolású, 3 puttonyos aszút kezdenek forgalmazni a tengerentúlon.
A történet a főborász nyilatkozata alapján akkor vett fordulatot, amikor kiderült, hogy nincs készleten ennyi 2001-es évjáratú boruk. A vezérigazgató Puklus szerint ekkor arra utasította, hogy későbbi évjáratú borok felhasználásával készítsenek 500 ezer palack 2001-es évjáratú tokaji aszút. Méghozzá pontosan olyat, mint az amelyet a rangos amerikai borászati magazin, a Wine Spectator a lehetséges 100-ból 90 pontosra értékelt. Hiába keresték azonban ennek a bornak a receptjét, nem találták meg, így annak hiányában, egy jóval későbbi évjáratból készítették el a bort, a címkén viszont 2001-es évjárat szerepelt. A főborász szerint az engedélyeztetéséhez ugyancsak a 2001-es évjárat bizonyítványait használták fel.
Puklus szerint a 250 ezer palackot kiszállítottak Kaliforniába, a vezérigazgató pedig 2011 szeptemberében újabb 500 ezer palack 2001-es évjáratú bor elkészítésére adott utasítást. Puklus azt állítja, hogy ekkor jelezte: csak 2008-as évjáratú boruk van, inkább ezt kéne a szabályoknak megfelelően engedélyeztetni. „A vezérigazgató úr válasza határozott nem volt” – olvasható Puklus nyilatkozatában, amelyben azonban azt is elismerte, hogy végül teljesítette a kérést. Így elkészítettek egy újabb szállítmány, 2008-as borból készült, 2001-esként árult aszút, ami azonban már nem jutott ki az Egyesült Államokba.
A borszállítmány valószínűleg azért nem érkezett meg, mert a felek között időközben bonyolult jogvita alakult ki. A Tokaj Kereskedőház úgy vélte, az amerikai cég nem is akarta eladni a készletet, a nyerészkedés volt a célja. A Vinum Tokaj International ezt visszautasította, szerintük az állami cég hamis bort adott el nekik, ami komoly anyagi és presztízsveszteséget okozott a számukra.
A 2011 októberében a cégtől távozó Puklust telefonon sikerült elérnünk. Mindössze annyit mondott: azért tett közjegyzői nyilatkozatot, hogy védje magát, részletesebb tájékoztatást nem akart adni. Személyes találkozót ígért, később azonban már nem volt elérhető. Puklus állításairól szerettük volna megkérdezni Kiss Istvánt is, a volt főigazgató azonban nem kívánt nyilatkozni.
A társaság vezetését tavaly februárban lecserélték. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint a társaság tulajdonosa ekkor nevezte ki Goreczky Gergelyt a kereskedőház vezérigazgatójának. A felügyelőbizottság elnöke pedig már a vezetőségcsere előtt, 2012 decemberétől Tombor András lett, aki korábban Orbán Viktor külpolitikai tanácsadója volt. (Tombor neve felbukkant az úgynevezett UD Zrt.-ügyben is. Dávid Ibolya, az MDF korábbi elnöke 2008-ban egy hangfelvételre hivatkozva azt állította: Tombor közvetítésével gyűjtött róla adatot az UD Zrt. vagyonvédelmi cég. Cikkünkben eredetileg az szerepelt, hogy Tombor tagadta a vádakat, ezen kívül azonban nyomozás is indult hét bűncselekmény miatt az UD Zrt. ügyében, amelyeket a rendőrség 2009-ben, bűncselekmény hiányában megszüntetett.)
Az új vezetés hamar képbe került az amerikai üzlet részleteiről. A fővárosi Apor Vilmos tér egyik irodájában tavaly március 1-jén reggel fél nyolckor megtartott felügyelőbizottsági ülésnek ez volt az egyik napirendi pontja – derül ki az Origo által megismert jegyzőkönyvből. Tomboron, Goreczkyn kívül jelen volt Márton Péter, az MNV vezérigazgatója.
A jegyzőkönyv szerint az amerikai ügyről aznap elsőként a cégnek dolgozó egyik ügyvéd beszélt, azt mondta, hogy jelentős kockázatokkal jár, ha nem sikerül megegyezni a VTI-vel. Ezt főként a kaliforniai jog sajátosságával magyarázza, amely kimondja, hogy a tételes kártérítés mellett általános kártérítés is kérhető. Márton Péter a jegyzőkönyv szerint erre reagálva nem javasolta, hogy az egyeztetéseken felvessék a bor állapotát. „Az előző vezérigazgatóval beszéltem a bor hamisításáról, nem tudott megnyugtató választ adni” – fogalmazott az MNV vezetője.
„Még folyamatban van a bor származásának ellenőrzése, egyelőre úgy tűnik, valóban vannak problémák” – felelte erre Goreczky. Ezután az egyik jogász lehetőségként felvetette az amerikai társaság felvásárlását is. Végül a felügyelőbizottság arról döntött, hogy folytatják az egyezkedést az amerikai céggel. Az ülésről szerettük volna megkérdezni Goreczkyt, a vezérigazgatót a telefonján kerestük múlt pénteken, egyelőre sikertelenül.
A csalás gyanúját tovább erősítette az a jegyzőkönyv, amely a Tokaj Kereskedőház székhelyén készült tavaly március 8-án. A dokumentumban egy bortechnikus nyilatkozik ügyvédeknek az állami borászati cég gyakorlatáról. A technikus megerősíti a korábbi főborász által elmondottakat, az Egyesült Államokba valóban olyan bort küldtek, mint amilyenről Puklus is beszélt 2012 nyarán. A dokumentum szerint ez nem egyszeri eset volt, 2009-ben szintén hasonló módszerrel állítottak elő 2001-es háromputtonyos tokaji aszút.
A bortechnikus ebben a jegyzőkönyvben felhívta a figyelmet arra is, hogy a bor származási bizonyítványának kiállításakor a hegybíró sem vette észre, hogy 2009-es tételek is vannak a borban. Ezt a származási bizonyítványt – amellyel visszakövethető a bor a szőlőig – 2010. január 12-én adta ki a tolcsvai hegyközség. A dokumentum úgy könyvel el 1272 hektolitert 2001-es évjáratúnak, hogy abból 994 hektoliter valójában 2009-es évjáratú.
A dokumentumot aláíró Takács Gábor hegybíró az Origónak nem kívánt nyilatkozni, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához (HNT) irányított bennünket. A HNT kérdésünkre közleményt adott ki, ebben arról írnak, hogy „konkrét adatszolgáltatásra csak az adat birtokosai jogosultak”. Az adat birtokosa pedig az, akié a borkészlet, vagyis a Tokaj Kereskedőház.
Illés Géza, az állami társaság ügyvédje – aki szintén jelen volt a 2013. március elsejei felügyelőbizottsági ülésen – az Origónak arról beszélt: tavaly valóban felmerült a borok átcímkézésének gyanúja. A bortechnikus nyilatkozata után ellenőrizték a kérdéses tételt, azonban semmilyen vizsgálat nem igazolta vissza, hogy ez 2009-es származékot tartalmazna. A hegybíró pedig nekik a számítástechnikai rendszer hibájával magyarázta, hogy téves évszám került a származási bizonyítványra.
Az új cégvezetés pár hét alatt nem tudta felismerni, hogy milyen helyzetet örököltek, a cég átfogó auditjához, a megörökölt problémák teljes körű feltárására közel egy évre volt szükségük. Bíztak a korábbi hatósági nyilvántartásokban, engedélyekben, vizsgálatokban. Illés ezt azzal magyarázta: „akkor még nem tudtuk, melyik fiókot kell kihúzni ehhez”. Végül előbb szúrópróba-szerűen ellenőrizték az egyes bortételeknél a több százoldalas nyilvántartásokat, majd a teljes borkészlet dokumentációját átvizsgálták részletesen, és a teljes készletet zárolták. A vizsgálat folyamatban van, azt lehet egyelőre látni, hogy a nyilvántartások szerint történhettek „tiltott házasítások” a 2013 előtt gyártott tételeknél.
A Tokaj Kereskedőház közleménye
Az amerikai cég és a kereskedőház között a vita annyira elmérgesedett, hogy mindkét fél feljelentést tett. A Nemzeti Nyomozóiroda március 13-án egyesítette a feljelentéseket, és hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Az amerikai cég kártérítést követel, ennek jogosságát azonban az állami bortársaság nem ismeri el, mégpedig azért, mert több eshetőséget is elképzelhetőnek tartanak. Szerintük a nyilvántartások szándékos vagy gondatlan meghamisítása, illetve Balla Attilának a bortételek összeállításában, keverésében való közreműködése sem zárható ki. Illés szerint védik az állami vagyont, így nem hajlandók kártérítést fizetni, bízva abban, hogy a rendőrség az ügy minden részletét tisztázni fogja.
A VTI jogi képviselője állítja: az amerikai cég már két hónappal az első kiszállítás után hallott olyan pletykákat, hogy nem azt a bort kapták meg, amiről a megrendelés szólt. A tokaji cég akkori vezetése azonban megnyugtatta a VTI-t, hogy csak rosszindulatú pletykákról van szó, a bor rendben van. Érdemi információkat csak 2012 júniusában hallottak a borok eredetéről, ezeket időben megosztották az ügyben érintett személyekkel, és átadták a nyomozóhatóságnak is, állítja az amerikai cég.
Mi mikor történt?
