Az EP-választás legnagyobb vesztese az MSZP volt, de a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Csenyétén vitán kívül ők voltak a legnagyobb győztesek. Ez a 430 fős település volt az, ahol az országgyűlési választásokon a legjobb eredményt érte el a baloldali összefogás (79,8 százalékot kaptak), most pedig 48 szavazóból 46-an az MSZP-t választották, tehát majdnem százszázalékos eredményt nyújtottak.
A települést már három ciklus óta egy MSZP-s politikus, Kéri Zoltánné vezeti. Ő korábban arról beszélt az Origónak, hogy a faluban „szinte mindenki munkanélküli, csak az önkormányzat tud néhány embernek munkát adni”. Csenyéte tavaly novemberben hívta fel magára a figyelmet, amikor a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyar Iszlám Közösség cipőt és ruhát próbált osztani a rászorulók között, és az adományra várók összeverekedtek egymással a ruhákért.
A szocialisták a második legjobb eredményt, 55,6 százalékot a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Ricsén érték el, és 50 százalék fölött teljesített a nógrádi Horpácson és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon is. Ezek mind abból az elemzésből derültek ki, amelyeket az Origo végzett a szavazóköri adatok alapján.
A baloldali pártok közül az MSZP-n kívül az Együtt-PM tudott átütő sikert elérni egy faluban: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszkában a szavazatok 74 százalékát szerezték meg, míg a második helyezett Fidesz csak 18-at. Az ukrán határ mellett lévő, 435 lakost számláló falu többszörösen hátrányos település. A falu honlapja szerint elszigetelt földrajzi helyzetükre utal a környéken ismert falucsúfoló: „Uszka, Bökény, Magosliget. Az Istentül elbillegett!”. A falu lakóinak egyetlen megélhetési forrása a mezőgazdaság, viszont a politika iránt láthatóan érdeklődnek: az országos átlaghoz képest kiugróan magas, 61 százalékos volt a részvételi arány a választáson.
"Az Európai Unió népszerű eszme itt Uszkában. Több kultúrájú a falu: a romák vannak többségben, de a beházasodások miatt vannak itt ukránok, oroszok is. Nyitottak vagyunk. Mi már az EU-csatlakozás előtt, a kilencvenes évek közepén is tartottunk itt Európa-napot" - mondta Sértő-Radics István, aki 1998 óta vezeti a települést. SZDSZ-es polgármesterként kezdte, majd 2009-ben Ungár Klárával megalapította a SZEMA-Liberális Pártot, ennek a színeiben nyerte meg a 2010-es önkormányzati választást, majd az Együtt-PM választókerületi elnökének választották.
Sértő-Radics István szerint azért tudott elérni jó eredményt az Együtt-PM a faluban, mert már az országgyűlési választások előtt is aktívan kampányoltak. Korábban Szabó Rebeka és Scheiring Gábor is tett látogatást a településen. A polgármester úgy gondolja, hogy az ő személye is hozzájárult ahhoz, hogy a lakók Bajnai Gordon pártjára szavazzanak. "Jó irányba mentek itt a dolgok az elmúlt években. A kilencvenes évek óta kerékpárút, idősek otthona is épült, mind EU-s támogatással. Ezért is van az, hogy sok uszkai ment el szavazni. Szerintem nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ezzel a részvételi aránnyal példát mutattunk az egész megyének, sőt az országnak" - mondta a polgármester.
Pálmajortól nehéz elvenni az ország legfideszesebb települése címet: ahogy az országgyűlési választáson, az EP-választáson is 100 százalékos volt a Fidesz támogatottsága. Az európai parlamenti választások viszont kevesebb embert hoztak lázba: míg az országgyűlési választásokon 101 pálmajori szavazott, az európai választásokon csak 45 ember ment el voksolni.
Az EP-választáson még két faluban lett százszázalékos a Fidesz támogatottsága. A Baranya megyei Piskón az országos átlagnál sokkal aktívabbak voltak a szavazók: a 250 fős településen a választásra jogosultak fele elment voksolni. A piskóiakat már az országgyűlési választásokon is sikerült mozgósítania a Fidesznek: akkor 74 százalékos volt a részvétel, és a 133 szavazóból csak 9-en nem a Fideszt választották. Egy másik baranyai faluban, Siklósnagyfalun is tarolt a Fidesz: a 83 százalékos országgyűlési eredmény után most 100 százalékos volt a Fidesz győzelme, bár az EP-választásokra csak a választók 13 százaléka ment el.
Kerecsenyen, ahol a Jobbik az országgyűlési választáson közel kétharmaddal nyert, az EP-választásokon még nagyobb arányú jobbikos győzelmet hozott: 73%-os támogatottsággal büszkélkedhet a párt. A Zala megyei, 237 fős településen viszont csak 14 százalékos volt a részvételi arány, a Jobbik magas támogatottsága mindössze 19 szavazatból adódott össze. Két másik Zala megyei településen is fölényesen nyert a Jobbik: Zalagiricén 59, Ramocsán pedig 56 százalékos támogatottsággal (ez 16 illetve 10 jobbikos szavazatot jelent). Mindkét kistelepülésen a Fidesz lett a második, Zalagiricén 26, Ramocsán 44 százalékkal.
A DK sehol nem győzött ilyen nagy fölénnyel, de Somogy megyében több helyen harminc százalék körüli eredményt sikerült elérnie (Somogyhatvanban, Somogyapátiban, Somogyviszlón). Somogyapátiban a Fideszt egy szavazattal megelőzve lett a legnépszerűbb párt (összesen 26 szavazatot kapott a 88-ból). A legjobb, negyvenszázalékos DK-s eredményt a baranyai Szárász hozta a pártnak: a település 35 lakója közül 15-en szavaztak, hatan a DK-ra.
Az LMP egyetlen településen sem tudott első helyen végezni. A legjobb eredménye 36%-os támogatottság lett, viszont itt is csak holtversenyben végzett a Jobbikkal: a Zala megyei Dötk 27 lakója közül 11-en mentek el szavazni, közülük 4-4 ember az LMP-re és a Jobbikra, kettő a Fideszre és egy a DK-ra szavazott. Viszont úgy tűnik, a kistelepülésen négy biztos LMP-s szavazó van, hiszen az országgyűlési választásokon is négy szavazat érkezett az LMP-re, ezzel a harmadik falu lett az LMP toplistáján.