Szombaton délután négy órakor, Orbán Viktor kormányfői esküje után terjeszti be a Fidesz azt a törvényt, amely felsorolja, milyen minisztériumok lesznek a következő kormány alatt – értesült az Origo. A várhatóan mindössze egyoldalas törvénytervezet csak az egyes minisztériumok nevét tartalmazza majd, azt nem, hogy milyen területek tartoznak az egyes tárcákhoz.
A törvényjavaslat első pontja arról szól, hogy a Miniszterelnökség minisztériumi rangot kap. A jogszabály formailag és jogilag kiemeli a kormányfői hivatalt. A törvény második pontja sorolja fel az egyes szakminisztériumokat, így lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrás Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium.
Bár a törvénytervezetből információink szerint nem derül ki, de a Miniszterelnökség feladata lesz a kormányzati koordináció, valamint a kormányzaton belül a „politikai és a szakmai politikai irányítás”. A Miniszterelnökséghez tartozik majd az uniós pénzek koordinációja és a vidékfejlesztés. Ez azt jelenti, hogy a két területtel együtt 8300 milliárd forint elosztása felett rendelkezik a majd várhatóan Lázár János vezette minisztérium.
A pályázatok tartalmi irányítását a szaktárcák határozzák meg, de ezekre a végső pecsétet a Miniszterelnökség üti rá. „A vétó és az irányítás Lázár kezében lesz” – mondta egy fideszes vezető. A politikus szerint a Miniszterelnökség legfontosabb feladata az lesz, hogy a kormányzati döntések egybeessenek a Fidesz társadalompolitikai céljaival.
A Fidesz célja, hogy a kormányzati döntésekkel egyben tartsák azt a 2,5 millió választópolgárt, akikre a párt 2018-as választási győzelméhez szükség van. "Az egész kormányzati struktúrát és döntéshozatalt Orbán a 2018-as választás megnyeréséhez igazítja hozzá" – fogalmazott egy befolyásos fideszes. A határon túlra vezető közlekedést fejlesztik, a kis falvak kapnak majd forrásokat, hogy nőjön a megtartóerejük, a földpolitikában pedig a kis- és középbirtokot erősítik, sorolta a lehetséges példákat.
Forrásaink szerint várhatóan a Külügyminisztérium lesz a legkonfliktusosabb tárca, a tervek szerint főosztályvezetői szint felett mindenki távozhat a minisztériumtól. Közel negyven nagykövetet is lecserélhetnek.
Navracsics külügyminiszter lesz őszig, amikor is várhatóan a kormány uniós biztosnak jelöli majd. A Fidesz szerint Navracsicsnak magas az elfogadottsága Brüsszelben, így várakozásaik szerint komoly biztosi pozíciót sikerül majd megszereznie, Magyarország fő lobbistája lehet Brüsszelben. Éppen ezért Orbán komoly belpolitikai szerepet is szán neki, szerepléseivel, rendezvényeken való megjelenésével támogatja majd a kormányt. Navracsicstól a külügyminiszteri posztot Szijjártó Péter veheti át, annak ellenére, hogy fiatal kora miatt a kinevezését többen ellenzik a Fideszben. Navracsics várható őszi távozásáig Szijjártó államtitkárként vagy miniszterhelyettesként dolgozhat mellette.
A mostani Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól elkerül a közigazgatás. A területi közigazgatás a Miniszterelnökséghez kerül, a végrehajtási rész, például az elektronikus nyilvántartás pedig a Belügyminisztériumhoz. Az Igazságügyi Minisztérium jogászminisztérium lesz, azzal a fő feladattal, hogy az új alkotmány értelmezése és iránya a jogalkotói szándékoknak megfelelően csapódjon le a jogásztársadalomban és a jogi egyetemeknél. A tárca feladata lesz az Alkotmánybírósággal való kapcsolattartás is.
Számos terület sorsa azonban egyelőre bizonytalan, nem tudni többek között azt sem, hogy például hova kerül a turizmus. Hogy egyes minisztériumokhoz milyen portfóliók tartoznak majd, azt a következő hetekben tisztázzák.
Az új kormány lehetséges minisztereivel nem csupán Orbán, hanem Lázár is tárgyalt, az elmúlt két hétben többkörös egyeztetéseket folytatott az érintettekkel.
Ezekből az derült ki, hogy Németh Lászlóné kivételével minden jelenlegi miniszter tagja lesz a harmadik Orbán-kormánynak. Némethnével nem a szakmai, hanem a politikai teljesítménye miatt volt elégedetlen Orbán. Némethné várhatóan a következő ciklusban is kap kormányzati munkát. A neve többek között a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterként vagy a területért felelős kormánybiztosként is felmerült (a miniszter kedden az Origónak azt mondta, beszélt Orbánnal erről, de még nem tudni, miniszter marad-e). Az még nem dőlt el, hogy Paksért milyen szintű kormányzati pozíciót betöltő ember felel majd.
Egyelőre kérdéses az is, hogy ki lesz a fejlesztési miniszter. A poszttal kapcsolatban korábban felmerült Rogán Antal neve is, de ez már nincs napirenden. Hétfőn vált hivatalossá, hogy Rogán frakcióvezető marad. A Fidesz hétfői alakuló frakcióülésén Orbán Rogánról azt mondta, hogy fenntartja magának a jogot, hogy a politikust később beemelje a kormányába, tehát ezt a kérdést még nem tartja lezártnak. Konkrétumokat azonban nem mondott. Mindenesetre a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos támadások miatt nem változott Rogán pozíciója a párton belül, továbbra is Orbán szűk stábjának a tagja maradt.
Lázár a miniszterjelöltekkel folytatott egyeztetéseken átbeszélte azt is, hogy a miniszterek milyen államtitkárokat szeretnének maguk mellé. Az államtitkári karban komoly cserék lesznek. „Nagy változások várhatók” – fogalmazott egy Fidesz-vezető. A politikus arra utalt, hogy államtitkár lehet több olyan fideszes parlamenti képviselőből is, aki eddig nem volt az. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában állítólag a közigazgatási államtitkár Lengyel Györgyi kivételével a többi államtitkárt lecserélik. Arról még nincs végleges döntés, hogy ki lehet az oktatási és az egészségügyi államtitkár.
Az új minisztereket a május 25-i EP-választás utáni héten mutatják be, ekkor kezdik őket meghallgatni a parlament érintett bizottságai. A miniszterek a tervek szerint június 7-én tehetik le az esküjüket.
A minisztériumokat felsoroló törvény benyújtása után a következő lépés az lesz, hogy Orbán hétfő és csütörtök között társadalmi és gazdasági szervezetek vezetőivel tart konzultációt. Találkozik többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamera, az Orvosi Kamara, a Gyógyszerészi Kamara, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék, a pedagóguskar és a fogyatékkal élők vezetőivel.
A társadalmi konzultáció során Orbán azt kéri az érintettektől, hogy értékeljék az elmúlt négy évet, mondják el, min változtatnának, milyen kéréseik vannak. Nem szervezeti, hanem tartalmi javaslatokat vár a miniszterelnök.