Szombaton délelőtt összeül az MSZP országos választmánya, amelyen a párt jövőjét érintő alapvető kérdésekről beszélgetnek és döntenek a szocialisták, és talán tisztul a kép, ki veszi majd át a pártot Mesterházytól. Miután múlt vasárnap minden előzetes várakozást alulmúló, csúfos vereséget szenvedtek a szocialisták az EP-választáson, a pártvezetés felajánlotta a lemondását.
Ezután a héten több alapszervezet és ismert MSZP-s hevesen bírálta Mesterházy Attilát, így a pártelnök csütörtökön úgy döntött, nem várja meg, hogy szavazzanak róla, és minden tisztségéről lemondott. Ezután pénteken hat elnökségi tag is követte Mesterházy példáját, így teljes tisztújítás következik az MSZP-ben. Ilyen előzmények után ül össze az MSZP választmánya, összeszedtük, miről dönthet a testület, és miről is szól a szombat az MSZP számára.
Az MSZP-t a pártelnök és az elnökség vezeti. Emellett bizonyos időközönként összeül egy valamivel több mint száz tagú testület, amelybe minden megye, platform, szakpolitikai tagozat és persze a frakció delegál tagokat, és például a párt stratégiájáról vagy a kongresszus összehívásáról tárgyal és dönt. Ez az úgynevezett választmány, amelyet a párt parlamentjének is neveznek. 2012 óta Botka László szegedi polgármester az elnöke.
Már április 12-én eldöntötték, hogy az EP-választás után az MSZP tart egy kibővített választmányi ülést, ahol levonja az idei választások tapasztalatait, és dönt a párt jövőjéről. Áprilisban azonban még egyetlen megkérdezett szocialista sem gondolta, hogy ez az ülés a teljes tisztújítás előkészítéséről és Mesterházy lemondásának értékeléséről fog szólni.
Miután csütörtökön Mesterházy Attila pártelnök, majd pénteken a fél elnökség lemondott, a választmány kész helyzetben találja magát: az alapszabály szerint kötelesek kiírni a teljes, alulról felfelé történő tisztújítást. Ez azt jelenti, hogy minden alapszervezet a következő hetekben új vezetőt választ, majd ez alapján, a településeken és a megyékben is megtörténik a sorcsere, végül összeül a kongresszus, amely dönt az elnökről és az elnökségről. Ennek az ütemezéséről dönt a választmány. Botka László azt mondta, a lehető legkorábbi időpontra, július 19-re szeretnék összehívni a kongresszust.
Értelemszerűen most nem dől el, hiszen legkorábban július 19-én választja meg az új elnököt a kongresszus. Ugyanakkor nyilván elhangzanak majd nevek, és kiderül, ki hajlandó átvenni a párt vezetését. Az már kiderült, hogy a korábban emlegetett Ujhelyi István nem vállalja a jelöltséget (ő átmenetileg fogadta volna el). Szóba jöhet még Tóbiás József frakcióigazgató, esetleg Hiller István volt pártelnök, de akár még egy Mesterházy Attilához közel álló politikus is próbálkozhat. Az igazi kérdés, hogy Botka László, akit régóta többen is biztatnak erre, milyen beszédet mond, és ezúttal elfogadja-e a jelöltséget. Az elnökjelölteknek mérlegelniük kell, hogy a következő hetekben háromezer aláírást kell összegyűjteniük a párttagoktól személyesen, vagyis egy elég fárasztó országjárásba kell kezdeniük.
Egy szocialista tanácskozást szinte el sem lehet képzelni vita nélkül, és most is számíthatunk arra, hogy sokan elmondják a véleményüket Mesterházy Attila elnöki teljesítményéről, felelősségéről, lemondásáról, illetve nagy egymásnak feszülés lehet amiatt, hogy ki hogyan képzeli el az MSZP jövőjét. A választmányon ugyanis nemcsak a küldöttek lesznek ott, hanem várhatóan a volt pártelnökök, a frakcióból most kiesett régi szocialisták is elmondják a véleményüket. Nem tudni, hogy Mesterházy Attila elmegy-e az ülésre, de azért nagy tétekben egyetlen MSZP-s se mert erre fogadni.
Aligha. A választmányi ülés most arra jó, ahogy egy szocialista fogalmazott, hogy "közösen kieressze a párt a gőzt", illetve hogy néhány dologban tisztuljon a kép. Például világosan látni fogjuk a menetrendet, hogyan áll fel a párt új vezetése. A válság azonban megmarad, hiszen kérdés, hogy mi lesz a frakcióval, megmarad-e ott a Mesterházyt támogatók befolyása, és hogy végül is hogyan tudnak majd tárgyalni a szocialisták az önkormányzati helyekről. Több MSZP-s szerint a nyári tisztújítás azért hozza rossz helyzetbe a pártot, mert így gyakorlatilag július közepéig nincs, aki hivatalosan tárgyaljon a DK-val és az Együtt–PM-mel az önkormányzati helyek elosztásáról.