Váratlan e-mailt kaptak szerdán kora délután az MSZP elnökségi tagjai Mesterházy Attilától. A pártelnök ebben azt közölte, hogy szombaton arra fogja kéri a választmányt, fogadja el a vasárnapi csúfos EP-választási vereség után bejelentett, teljes elnökségre vonatkozó lemondást, és írja ki az azonnali tisztújítást.
Az elnökségi tagoknak gyorsan kellett igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk arra, hogy támogatják-e ezt az elnöki felvetést, egyikük szerint egy órát sem kaptak a mérlegelésre. Voltak olyan elnökségi tagok, akik nem is küldték el időben a választ, így csak a sajtóban olvasták szintén délután Mesterházy Attila Népszabadságnak adott nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy azonnali tisztújítást szeretne.
Mesterházy Attila szerdai lépése azért volt meglepő, mert eddig a választások óta többször is arról beszélt párttársainak, hogy nem szabad most egy tisztújításba belemenni, mert annak nagy veszélyei vannak. A pártelnök most feltehetően azért váltott taktikát, mert azt az egyszerű, ám politikai karrierje szempontjából feltehetően végzetes megoldást akarja elkerülni, hogy csak az elnököt, azaz őt váltsák le szombaton. Több MSZP-s szerint Mesterházy úgy gondolja, hogy "az életben maradásra" az egyetlen lehetősége, ha egy teljes tisztújítás után összehívott kongresszus újraválasztja, ezzel legitimálja régi-új hatalmát.
Mesterházy több hozzá közel álló szerint továbbra sem szeretné feladni az eddigi pozícióját, meg akarja őrizni a hatalmát. Vasárnap még úgy gondolta, hogy ehhez elég, ha a választmányt olyan döntés elé állítja: vagy ő, vagy az elhúzódó tisztújítás. A hét közepére azonban rá kellett jönnie, hogy a pártban egyre csak nő a felháborodás, a befolyásos angyalföldi és csepeli szervezet után szerdán már egész Budapest ellene fordult (nekik van a legtöbb delegáltjuk a választmányban).
Sőt, egyik korábbi szövetségese, Horváth Csaba alelnök is kiállt a háta mögül. szerdán az ATV-nek Horváth már arról beszélt, hogy
"Mesterházynak le kell mondania, de úgy, hogy ez a legkevesebb zavart okozza".
Horváth ráadásul hozzátette, hogy örülne, ha Botka László lenne az új elnök.
A pártelnök mindezek hatására dönthetett úgy, hogy taktikát vált, a teljes tisztújítást elkezdi támogatni, és elindul az elnökségért. Hallottunk egy olyan forgatókönyvről is, hogy ha kezelhetetlenül nagyra nő az indulat párton belül Mesterházy ellen, akkor elképzelhető, hogy egyik bizalmasa, Harangozó Tamás elnökségi tag száll harcba az elnökségért. Harangozó biztosan nem veti fel, hogy Mesterházy maradjon-e frakcióvezető.
Mesterházy a legélesebb kritikákat a budapesti szervezetek mellett két korábbi pártelnöktől, Lendvai Ildikótól és Kovács Lászlótól kapta. Mesterházy a Népszabadságban nem leplezetten neki is ment elődeinek: "a jövő és a változás üzenetét szerintem nem Lendvai Ildikó és Kovács László hordozza" – fogalmazott Mesterházy. Lendvaiék valóban leváltanák Mesterházyt, ám nehezen találják a megoldást, hogyan és ki vehetné át a pártot ebben a nehéz helyzetben.
Kovács szerdán ugyan javasolt egy megoldást, szerinte egy győztes egyéni jelöltekből és volt pártelnökökből álló testületre kellene bízni a pártvezetést, probléma azonban, hogy az alapszabály szerint ez nem megvalósítható. A legkézenfekvőbb megoldás - hogy a Szegeden sikeres Botka László vegye át a pártot -, szintén tűnik megvalósíthatónak, mert a szegedi polgármester az önkormányzati választások előtt hallani sem akar arról, hogy pártelnök legyen.
Így aztán információnk szerint egy olyan terven törik Lendvaiék a fejüket, amelynek lényege: szombaton a választmány külön döntene az elnökség, illetve maga Mesterházy Attila elnök lemondásáról. Ha csak az utóbbit szavazzák meg a küldöttek, elkerülhető a teljes tisztújítás, elegendő, hogy egy rendkívüli kongresszuson új elnököt válasszanak. Lendvaiék szerint ez lehetne egy átmeneti elnök, aki az önkormányzati választásokig vezeti a pártot, és utána meg lehet tartani a teljes "sorcserét". Ekkor már Botka Lászlóval is lehetne számolni. Nem tudni, hogy Mesterházy értesült-e erről a forgatókönyvről, vagy csak ugyanúgy gondolkodik, mint pártbéli ellenlábasai, mindenesetre szerda délutáni levele jól rímel erre az esetleges elnökbuktatási tervre.
Úgy tudjuk, meg is van az a szocialista, aki vállalná az átmeneti elnökséget: Ujhelyi István. Ő éppen most lett európai parlamenti képviselő, és Botka László egyik bizalmasának számít. Többek szerint hajlandó arra, hogy az önkormányzati választásokig vezesse a pártot. Az elnökséggel sem kellene bajlódnia, ugyanis a kampányban a pártot az úgynevezett országos választási bizottság vezeti, amelyet a választmány sima többséggel feltölthet új emberekkel. Ez is egy indok egyébként arra, hogy a választmánynak nem feltétlen szükséges az elnökség lemondását elfogadnia szombaton, elég csak Mesterházyét. Az önkormányzati választás után pedig megtarthatják a teljes tisztújítást, és ha Botkát októberben újraválasztják szegedi polgármesternek, át tudja venni a pártot.
Az igazi kérdés tehát, hogy a választmányon Mesterházy vagy a kritikusai által kieszelt forgatókönyv kap többséget, és azután hogyan lépnek a szembenálló felek a kialakult helyzetre. Azt ugyanakkor a legtöbb megkérdezett MSZP-s belátja, hogy ennek a mostani szituációnak – "az alapszabály-értelmezgetéssel járó harcnak", ahogy egyikük fogalmazott – súlyos következményei lehetnek: elindulhatnak a tömeges kilépések, és több MSZP-s helyi vezető úgy érzi, kevésen múlik, hogy a tagok egy része átlépjen a DK-ba.
Éppen erre célzott Korózs Lajos elnökségi tag is egy szerdai, Origóhoz is eljutott levélben, amelyet Mesterházy Attilának címzett. Korózs azt írta: "Nekem most az egri és füzesabonyi párttagok elé kell állnom egy félórán belül.
Ha csak a mismásolást látják, és nem egy határozott és legfőképpen innovatív megoldást, csapatostul átlépnek a DK-ba."
Korózs keserűen azt is megjegyezte, hogy megismerte Mesterházy terveit a szombati választmányra, és "abból csak egy elhúzódó, sehová nem vezető bénázás tűnik ki".