Orbán Viktornak egyelőre bejött a számítása Brüsszelben. Az uniós kormányfők keddi tanácskozásukon nem fordultak ellene, sőt David Cameron brit miniszterelnök személyében szövetségest is talált magának, miközben a német konzervatívok is védelmükbe vették a Fideszt a német szocialisták kritikáival szemben.
Pedig a múlt hét végén még kockázatos lépésnek tűnt, hogy Orbán közölte, nem támogatja, hogy Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi miniszterelnök, az Európai Néppárt listavezetője legyen az Európai Bizottság új elnöke. Főként, hogy a vasárnapi választások előtt Orbánon kívül más uniós konzervatív politikus nem vetette fel nyilvánosan, hogy Junckerrel probléma lenne.
Kedden viszont már a Reuters és a Financial Times is arról írt, hogy a brit kormányfő sem tartja jó ötletnek a luxemburgi politikus jelölését, mert szerinte túlzottan pártolja az EU-s intézmények erősödését a nemzetállamok kárára. Angela Merkel nyilatkozatából pedig az derült ki, hogy a német kancellár Juncker mellett más konzervatív politikust is elképzelhetőnek tart az Európai Bizottság élére.
„Orbán bátrabban, újszerűbben szólalt meg” – mondta a magyar kormányfő fellépéséről a Fidesz egyik vezető politikusa. Szerinte ez tökéletesen passzol a Fidesz korábbi unortodox, konfliktusosabb politikájába. A politikus szerint uniós szinten ez azért is indokolt, mert az EU-nak változtatnia kell a saját hangján, ha közelebb akar kerülni az emberekhez.
A Fidesz korábban sem rejtette véka alá az EU-val szembeni kritikáját, ezek többsége azonban védekező pozícióból, a kormányt érő uniós bírálatokkal szemben hangzott el. Az előző ciklus nagy része így azzal telt, hogy az új alkotmányt, a médiatörvényt vagy a multinacionális cégeket sújtó adókat védte a kormány Brüsszelben.
A kormánypártban úgy vélik, hogy Orbán helyzete most könnyebb lett az európai nagypolitikában. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ország gazdasága stabilabb, a Fidesz április 6-án újabb kétharmados többséget szerzett, ami növeli a kormányfő legitimitását az EU-ban is. A fideszesek szerint Orbán ezért úgy érzi, nagyobb lehetősége van arra, hogy beleszóljon az uniós ügyekbe.
Kérdés persze, hogy Orbán terve hosszú távon mennyire lesz sikeres. Ha a Fidesz szándékainak megfelelően nem Juncker lesz az Európai Bizottság elnöke, azt a magyar kormánypárt óriási sikerként fogja elkönyvelni. Ha mégis a luxemburgi politikus lesz a befutó, az kellemetlen lehet Orbán számára.
Fideszes politikusok egyelőre nem tudták megmondani, hogy Orbán kit szeretne látni az Európai Bizottság vezetőjeként. Az egyik vezető fideszes a kritériumokat úgy foglalta össze, hogy olyan embert szeretnének, akivel szót tudnak érteni, illetve aki nem föderalista, hanem a nemzetállamok Európájában gondolkodik. Az új elnök személye június végére kristályosodhat ki.
A Fidesznek több kifogása is van Junckerrel kapcsolatban. Nem felejtették el neki például azt, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsának elnökeként 2006-ban nem szorongatta meg a Gyurcsány-kormányt a rossz költségvetési adatok miatt. Az elmúlt ciklusban pedig a szintén luxemburgi (és szintén néppárti) Viviane Reding alapjogokért felelős biztos kritikájával szemben sem védte meg a magyar kormányt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az EP azt szeretné, ha a pártcsaládok kampányát vezető csúcsjelöltek közül kerülne ki az Európai Bizottság elnöke. Mivel az EPP kampányát Juncker vezette, ezen logika szerint a konzervatívok részéről csak ő jöhetne szóba. Az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács viszont fenntartaná magának a jelölés jogát, így más konzervatív politikus is felmerülhetne.