Hogy én falura menjek? Még ötmillióért se!

Felszámolás előtt a diósgyőri focistadion melletti szegénynegyed.

Heves vita után a miskolci közgyűlés elfogadta azt a rendeletet, hogy akár kétmillió forintot is hajlandó fizetni a nyomortelepen élőknek, ha vidékre költöznek, és ott vesznek maguknak új házat. A bibi csak az, hogy a nyomortelepeken élők inkább maradnak a pottyantós házaikban, minthogy vidékre menjenek, kényszeríteni pedig senki sem tudja őket a szedelődzködésre.

„Rég volt ilyen parázs kezdés – mondta egy képviselő csütörtökön, alig egy órával az után, hogy elkezdődött a közgyűlés a miskolci városházán. Ez alatt az egy óra alatt már majdnem megvonták a szót egész napra két képviselőtől, egyiküknek a polgármester még egy Xanaxot is felajánlott. A pulpitus előtt pedig már hosszú percek óta két tüntető állt „Ne szavazd meg a kitelepítést!”, és „Szegények mindig lesznek köztetek” feliratú papírlapokkal.

A miskolci önkormányzat csütörtök délelőtt tárgyalta azt a közbiztonsági csomagot, amelyet a Fidesz helyi frakcióvezetője, Kiss János szerényen minden idők legnagyobb közbiztonsági csomagjának nevezett, az ellenzéki képviselők azonban nem voltak elragadtatva tőle. A pakett több részből állt, az egyik a helyi rendészeti erőket erősíti, mintegy 150 millió forintos keretből, de bővítenék a térfigyelőkamera-rendszert is. Az ellenzéki kritikák és a pulpitus előtt strázsáló két roma aktivista feliratai azonban a csomag másik részének, azaz a miskolci gettók felszámolását célzó javaslatnak szóltak.

Soós Attila Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő és a közgyűlésen tiltakozó romák. További képek a galériában! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ezt a javaslatot a helyi Fidesz szóvivője, Soós Attila már kedden beharangozta, akkor azt mondta, tarthatatlanná vált a helyzet, néhány tucat család megkeseríti több ezer ember életét Miskolcon, a Fidesz célja pedig a bűnözés melegágyának tekinthető gettók, a nyomortelepek megszüntetése. A javaslat értelmében minden olyan önkormányzati bérlakásból kiköltöző lakót 1,5-2 millió forinttal támogatnának, aki Miskolc közigazgatási határán kívül vásárolna ingatlant. A Diósgyőri stadion árnyékában húzódó cigánytelepen jártunk utána, mit szólnak ehhez a helyiek, és mi van akkor, ha ők inkább maradnának Miskolcon.

Még a fülbevalónak is lába kélt

„Tudja én ezt úgy élem meg, mintha a Harlem lenne, az utca egyik oldalán a feketék, a másikon a fehérek” – mondta az Origónak egy kertészkedő férfi a miskolci Andrássy Gyula utcán, miközben az utca túloldalán lévő lepukkant házakra mutatott. Ott húzódnak az úgynevezett számozott utcák, amely egy tizenegy utcából álló diósgyőri telepet jelent, közvetlenül a DVTK stadionjának a szomszédságában. Eredetileg az acélgyár munkásainak építették, a rendszerváltás után azonban évről évre egyre ramatyabb állapotba került, a megroggyant sorházakba pedig idővel új lakók érkeztek, köztük olyanok is, akik korábban már felszámolt telepeken laktak.

A kertészkedő férfi azt mondta, az ott lakók soha nem jöttek még át az ő utcaoldalára, a meccsekre érkező szurkolókkal is több baja van, mint velük, a hangoskodás azonban mindennapos, és az is gyakran előfordul, hogy szemetet égetnek a telepen. A legutóbb épp szerda éjjel látott egy hatalmas tűzcsóvát a telep szélén, még a tűzoltókat is kihívták az oltásához. Később azonban kiderült, hogy nem a szemét lángolt, hanem egy többcsaládos ház pajtája gyulladt ki ismeretlen okból.

A tizedik utca egyik házának csűrje leégett szerda éjjel. Nem tudni, mi okozta a tüzet (a képre kattintva galéria nyílik). Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A telep szélén lévő panelházban nincsenek jó véleménnyel az ott lakókról. A 78 éves Dezső nyolc éve él a környéken, ő azt mondta, az elején egyszerűen szörnyű volt ott lakni, rögtön az első napokban megpróbálták kirabolni a feleségét, neki pedig a szobalétrával kellett elüldöznie a támadót. Az évek során azonban szerinte sokat javult a helyzet, de a feleségétől még így is ellopták a fülbevalóit. Azt mondta, jobban szeretné, ha a telepen élők elköltöznének onnan, bár azt is megjegyezte, hogy az ott élők közül sokan rendesen viselkednek vele.

A Fidesz-KDNP által támogatott, és a városvezetés által benyújtott telepfelszámoló javaslat konkrétan egy helyszínt sem említ, így tulajdonképpen mindenkire vonatkozik, aki önkormányzati bérlakásban él Miskolcon. Soós Attila fideszes képviselő azonban az Origónak elmondta, hogy a számozott utcákhoz hasonló telepeket értik ide.

A közgyűlési ülésen elsősorban közbiztonsági kérdésként beszéltek a javaslatról a kormánypárti képviselők, Kiss János frakcióvezető például azzal vezette fel a csomagot, hogy „a bűnözés elleni harcból nem engedünk”, több helyi fideszes képviselő pedig arról beszélt, hogy a telepeken élőkre sok panasz érkezett hozzájuk. Soós Attila azonban elsősorban mégis szociális kérdésként magyarázta a telepfelszámolás szükségességét.

A helyi Fidesz szociális kérdésként magyarázza a telepfelszámolást, szerintük elképzelhető, hogy az itt élők szeretnének emberi körülmények között élni (a képre kattintva galéria nyílik). Fotó: Tuba Zoltán - Origo

„A mai normák szerint az ezeken az avult telepeken lévő ingatlanok normális emberi lakhatásra, gyermeknevelésre nem alkalmasak. Ezek semmilyen formában sem fejleszthetők, gyakorlatilag az egészet le kellene dózerolni és új sorházakat építeni” – mondta Soós. Szerinte az albérlőknek nincs pénzük felújítani a lakásokat, viszont elképzelhető, hogy ők is szeretnének emberi környezetben élni. A telepek által elfoglalt területet pedig tovább lehetne fejleszteni.

A pénz csak vidékre költözés esetén jár

A városvezetés által benyújtott javaslat nem számít teljes újdonságnak. Azt ugyanis eddig is törvény mondta ki, hogy az önkormányzati bérlakásokban élőket csak akkor lehet kiköltöztetni a lakásukból, ha cserébe az önkormányzat pénzt vagy egy jobb komfortfokozatú lakást ajánl fel, és ekkor is csak abban az esetben, ha belegyeznek a költözésbe. A mostani javaslat újdonsága tehát nem az, hogy a nyomortelepeken lévő bérlakásokban élő emberek pénzt kapnak a költözésért, hanem az, hogy ezt csak akkor kapják meg, ha Miskolc határán kívülre költöznek. Valamint a pénzösszeget is növelték, a korábbi másfélmillió forintos plafonból kétmillió forint lett.

Azaz ha egy alacsony komfortú bérlakásban élő család el akar költözni a lakhelyéről, két választása van: marad Miskolcon, de akkor egy magasabb komfortú lakásba kell költöznie, annak pedig drágább lesz a bérleti díja. Vagy beleegyezik, hogy Miskolcon kívül vesz egy ingatlant, amelynek az árába az önkormányzat maximum kétmillió forintot belead.

Az önkormányzati bérlakásokba nincsen bevezetve a víz, azt az utcai kutakról hordják a lakók (a képre kattintva galéria nyílik). Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Miskolcról való kiköltözés előírását azonban többen is támadták a csütörtöki közgyűlési ülésen, köztük a roma kisebbségi önkormányzat vezetője, Váradi Gábor is. „Azt, hogy a telepet fel kell számolni, az 20 éves kérés (…. ), de azzal nem tudunk azonosulni, hogy csak a határon kívül adjunk lehetőséget ezeknek az embereknek” – mondta. A DK képviselője, Varga Gergő is bírálta a javaslatot, szerinte „a Fidesz nem tekinti Miskolc polgárának azt, aki nagy szegénységben él", sőt fizetni is hajlandó, hogy a társadalmi problémát ne neki kelljen megoldania.

Soós szerint azért fontos, hogy a pénztelen teleplakók a városon kívülre költözzenek, mert ott az alacsonyabb ingatlanárak miatt egy jobb komfortfokozatú házat is tudnak venni az önkormányzat által adott pénzből. „Szerintünk ezekből az alacsony komfortfokozatú ingatlanokból nem lehet kitörni” – mondta. Városszerte összesen 250 ingatlant érintene a teleprendezési javaslat, így Soós szerint, ha a lakók minden esetben a költözés mellett döntenének, az 500 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak, ők pedig készek arra, hogy ezt az összeget előteremtsék.

Egy tapodtat sem mozdulnak a számozott utcákból

„Hogy én falura menjek? Még ötmillióért se” – fakadt ki az Origónak a Tizedik utcában élő Gizella, amikor meghallotta, hogy a falura költözés az ára annak, ha új lakást akar. Gizella ötödmagával él már évek óta egy komfort nélküli házban, pont a DVTK stadion tőszomszédságában. Neki azonban semmi baja nincsen ezzel a felállással: a ház tiszta és takaros, a gyerekeknek van kert, az iskola pedig a közelben van. Még a stadion zavarja őket a legjobban, mert ha meccs van, a szurkolók mindig lekiabálnak nekik a kertbe, hogy „cigányok, kinyírunk benneteket”. Ők azonban nem törődnek vele, ahogy azzal se, hogy a kertből gyakran tűnik el ez-az, hol a szőnyeg, hol a mosógép egy alkatrésze.

Járőröző közterület-felügyelők a felszámolás előtt álló, diósgyőri focistadion melletti szegénynegyedben (a képre kattintva galéria nyílik). Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Arra a kérdésre, hogy elhagynák-e a bérházukat és a számozott utcákat, Gizelláék határozott nemmel feleltek. Vidékre nem mennének, ugyanis mindig is Miskolcon éltek, a családjuk is a városban lakik, a gyerekek is ide járnak iskolába. Drágább bérházba pedig azért nem költöznének, mert nem biztosak benne, hogy a jelenlegi, hatezer forintos bérnél nagyobb összeget is ki tudnának-e fizetni. „Csak olyanba szabad lakni, amit az ember ki tud fizetni. Ha egyszer elmaradok a bérrel, akkor az úgy is marad, én meg hajléktalan leszek” – mondta.

A számozott utcák lakói közül szinte mindenki Gizellához hasonlóan vélekedett. A pár utcával arrébb élő Szabó Mihályné egy háromszobás lakásban él, amelyről szinte csak annyi pozitívum mondható el, hogy van mellette egy pottyantós WC, mégsem költözne sehová máshová. „Miskolc a hazám, 59 éve élek itt” – mondta. A faluban szerinte be sem fogadnák őt és a férjét, ráadásul betegesek is, oda pedig még a mentő is nehezebben ér ki. A szintén pár utcával odébb élő Nagy Zsolt szívesen megválna ugyan a házától, de Miskolcról ő sem költözne el. A Bosch gyárban dolgozik, és ha elmegy, pluszpénzt kellene költenie a közlekedési bérletre, azt pedig nem szeretné.

Felszámolás előtt a diósgyőri focistadion melletti szegénynegyed. A háttérben a focistadion lelátója (a képre kattintva galéria nyílik). Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Egyedül a tizenéves Dani és a középkorú Sándor mondta, hogy szívesen elmenne a számozott utcákból. „Nekem épp a minap lopták el a harmincezres biciklimet” – mondta Dani, majd hozzátette, hogy neki édes mindegy, hogy vidéken vagy Miskolcon kell élnie. Sándor viszont szomorúan vette tudomásul, hogy rajta nem segít az önkormányzati rendelet. Ő ugyanis nem bérlakásban, hanem a saját lakásában él, az onnan való elköltözésért pedig nem jár semmiféle pénz.

Kampányszagú ez az intézkedés

A nyomortelepek felszámolását célzó javaslatot csütörtök este elfogadta a miskolci közgyűlés. A javaslatot 15 igennel, négy nem és hét tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők. Igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, nemmel a Demokratikus Koalíció és a Jobbik képviselői, míg az MSZP képviselői tartózkodtak.

„Kampányszagú ez az intézkedés” – mondta a rendeletről még napközben Pakusza Zoltán jobbikos képviselő. Szerinte ez egy előkészítetlen dolog, amit azért csináltak a kormánypártok, hogy valamit felmutassanak, mert „négy év alatt nem sikerült megteremetni a közbiztonságot”. A DK-s Varga Gergő szintén kampányfogásnak nevezte a rendeletet, az MSZP helyi frakcióvezetője, Földes Norbert pedig az Origónak azt mondta, hogy a rendeletnek semmi értelme, mivel a lakók számára csak egy opcionális lehetőség a költözés, így semmire sem kényszeríthetők.