Elsimítja a necces ügyeket Orbán Viktor új minisztere

Budapest, 2010. szeptember 29. Trócsányi László kinevezett párizsi nagykövet a Sándor-palotában, mielőtt átvette megbízólevelét a köztársasági elnöktől. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Jobboldali elkötelezettségű, tevékenysége mégsem szúrja az ellenzék szemét. Sok kényes ügyet bíz a cégére a kormány, de volt részese nagy jogi csatáknak a Fidesszel szemben is. Ráadásul legendás arról, hogy szereti meghallgatni ellenfeleit is, még ha nem is feltétlenül ért velük egyet. Kicsoda Trócsányi László, aki a harmadik Orbán-kormány igazságügyi minisztere lesz?

Trócsányi László szereti meghallgatni az ellenfeleit. És szereti azt is, ha az egymással szembenálló felek meghallgatják egymást. Ez derült ki ügyvédi és diplomáciai karrierjének egyik legkényesebb ügyében is, amikor irodájának egy régi ügyfele, a francia Suez a pécsi fideszes önkormányzattal találta magát szemben.

Az Orbán-kormány későbbi politikai irányvonalának előszele volt, hogy 2009-ben a pécsi önkormányzat meglehetősen konfliktusosan szerezte vissza a helyi vízműcéget a francia Suez Environnementtől, még épületfoglalás is volt a hamar elmérgesedett vitában. A helyzet kényes volt Trócsányi számára, a nevét viselő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda a 1990-es évek közepe óta képviselte a francia vállalatot, Trócsányi 2003-ban, még brüsszeli nagykövetként egy konferenciát is szervezett a Suez részvételével.

Az iroda az önkormányzat és a cég között indult tucatnyi perben is képviselte a franciákat. Az ügy végül megegyezéssel zárult. Bár ennek kidolgozásában sem Trócsányi, sem az iroda nem vett részt – 2010-ben ő lett párizsi nagykövet –, mégis többen úgy emlékeznek, hogy Trócsányinak nagy szerepe volt az ügy elsimításában. "Próbálta noszogatni a feleket, hogy nagyobb bizalommal legyenek egymás felé" – fogalmazott az Origónak a szerepéről egyik ismerőse. A közvetítésért Páva Zsolt fideszes polgármester tavaly köszönetet is mondott neki.

Orbán Viktor, jobbra Lázár János, mellette Trócsányi László. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Elkötelezett, de nem pártkatona

Hogy mindennek szerepe van-e abban, hogy Orbán Viktor őt bízza meg az Igazságügyi Minisztérium vezetésével, nem tudni. Trócsányi az Origónak nem kommentálta a felkérést, vezető fideszes politikusok szerint mindenesetre a kormányfő jó véleménnyel van Trócsányi alkotmánybírói és nagyköveti teljesítményéről. Igazságügyi miniszterként pedig azt várja tőle, hogy az új alkotmány a kormány szándékainak megfelelően csapódjon le a jogásztársadalomban, illetve a jogi egyetemeken.

A jogász családból származó Trócsányi (apja az Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója volt) 1991-ben hozta létre saját ügyvédi irodáját. Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-ban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, az Országgyűlés végül egy szavazat híján nem választotta meg ombudsmannak. Brüsszeli nagykövet volt 2000–2004 között, majd 2007-ben a Fidesz javaslatára alkotmánybírónak választották, a megbizatást 2010-ben, a párizsi nagyköveti poszt miatt hagyta ott, mandátuma május 31-én jár le.

Az 58 éves jogászt környezete nagy tudású ügyvédnek tartja. Nem pártkatona, de nyilvánvaló a politikai elkötelezettsége, párbeszédre való törekvésének köszönhetően pedig konzervatív szemléletű alkotmánybírói tevékenysége sem generált konfliktusokat. Brüsszeli nagyköveti kinevezése ellen az ellenzék sem emelt kifogást, sőt posztját a 2002-es kormányváltás után is megőrizhette. Trócsányi az Origónak ezt így magyarázta: “A hosszú évek gyakorlata igazolta számomra, hogy elkerülhetetlen az, amit elvből kezdettől fontosnak tartottam: a párbeszéd, a különböző nézetek alapos megismerése, átgondolása és figyelembevétele a döntéshozatal során.”

Martonyi János, Áder János és Trócsányi. Forrás: MTI/Soós Lajos

Vigye a Nagy és Trócsányi

A nevét viselő ügyvédi iroda az 1990-es évek óta a jobboldal környékén mozog. A működésüket közelről ismerő forrásunk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP-s kormányok alatt is kapott állami megbízásokat az iroda. Jelenleg a legjelentősebb magyar jogi irodák egyike, a XII. kerületi Ugocsa utcában saját irodaházuk van, önálló könyvtárral, az ötemeletnyi irodában pedig közel ötven alkalmazott dolgozik. Főként gazdasági joggal foglalkoznak, ügyfeleik között bankok, gazdasági társaságok találhatók. Az iroda külföldre is dolgozik, honlapjuk kizárólag angolul érhető el.

Bár Trócsányi 2000–2004 között szüneteltette, majd 2007-től ismét szünetelteti tagságát, és az irodából elmondása szerint bevétele sem származik, az ügyvédi iroda és az Orbán-kormány közti aktív kapcsolat megmaradt. Egy kormánytisztviselő például arról beszélt, hogy az elmúlt években, amikor a nagyobb horderejű jogi ügyeknél azt fontolgatták, hogy melyik irodát lehet megbízni az üggyel, akkor többször is lehetett hallani azt a mondatot, hogy „ezt vigye a Nagy és Trócsányi”.

Az iroda legfeljebb 170 millió forintos munkadíjért látja el a magyar állam képviseletét abban a 8 milliárdos eljárássorozatban, amelyet egy szerencsejáték-szervező indított a nyerőautomaták betiltása miatt. Havi egymillió forintért adott tanácsokat a kormányzatnak a jogi iroda 2011. február és 2013. augusztus között a Postabank-ügyben. Ennek előzménye, hogy az iroda még az első Orbán-kormány felkérése képviselte az államot a csődbe ment Postabank könyvvizsgálói ellen indított perben. De a Nagy és Trócsányi ügyfele a kormány abban a perben is, amelyet civil szervezetek indítottak, hogy megismerjék a paksi bővítést megalapozó tanulmányokat.

A kormányzati munkákról az iroda valószínűleg Trócsányi miniszteri kinevezése után sem mond le. "Trócsányi László szünetelteti tagságát az ügyvédi irodában, így esetleges igazságügyi miniszterré való kinevezése a jelen helyzeten mit sem változtat" – írta az Origónak az iroda. A válaszukban kitértek arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt az Igazságügyi Minisztériumnak nem fognak dolgozni. Arról viszont nem árultak el részleteket, hogy az elmúlt ciklusban összesen mekkora összegű kormányzati megrendelést kaptak.

Az iroda befolyásos emberének az egyik vezetőt, Bogdán Tibort tartják, aki az MDF-kormány idején, 1990–1993 között a Balsai István vezette igazságügyi tárcánál volt közigazgatási államtitkár. (Balsai később a Fideszben politizált, 2011-ben a kormánypárt javaslatára lett alkotmánybíró.) Az egyik fideszes politikus Bogdánt olyan embernek írta le, akinek nagy szerepe van az ügyvédi iroda kapcsolati rendszerének kialakításában.

Köztársasági elnökké választása előtt megfordult az irodánál Sólyom László is. A volt államfő olyan ügyekhez készített szakvéleményt, amelyekhez komolyabb elméleti megalapozásra volt szükség. A korábbi államfő jelenleg szünetelteti ügyvédi tevékenységét az irodánál. Sólyomhoz való viszonyáról Trócsányi megkeresésünkre azt írta: a barátság nem azt jelenti a számára, hogy „mindig minden ügyet azonosan ítélnénk meg, de egymást meghallgatjuk, az eltérő álláspontokat megfontoljuk, és egymást tiszteljük. Így volt ez a korábbiakban alkotmánybíró kollégáimmal és Sólyom Lászlóval is, akit több mint harminc éve ismerek, és munkásságát nagyra értékelem.”

Nagy energiával a munkába

Az Alkotmánybíróságon sem tartották provokatívnak, a testületben dolgozók olyan ambiciózus embernek látták őt, aki nagy energiával öli bele magát a munkába. Foglalkoztatta a nemzetközi és a nemzeti jog kapcsolata, ebben középutas álláspontot képviselt. Egyrészt a nemzetközi, uniós előírásokat fontos igazodási pontnak tartotta, másrészt hangsúlyozta azt is, mennyire fontos egy országnak a saját alkotmányos identitása. Ez olvasható ki abból a párhuzamos indoklásból is, amelyet az uniós lisszaboni szerződés alkotmányosságát vizsgáló határozathoz írt.

Trócsányi László még alkotmánybíróként. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Alkotmánybírói tevékenysége során előszeretettel hivatkozott az alkotmány jogállamiságról szóló passzusaira, vagyis elkötelezett volt a jogállamiság iránt. Cikkeiben, írásaiban többször nyúlt olyan felkapott témákhoz, amelyek a nemzetközi tudományos közvéleményt foglalkoztatták. Az alkotmánybírói tisztségről 2010 szeptemberében, még az előtt mondott le, hogy a kétharmados kormánypárti többség korlátozta volna a testület jogköreit.