Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőknek csak akkor nem lehet felmondani, ha állapotukrók még a felmondás közlése előtt beszámoltak munkáltatójának - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), és keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.
Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka, illetve a várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magánügye, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása pedig így a magánszférába való beavatkozás.
Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a dolgozó nem tudott várandósságáról, amikor felmondtak neki, akkor a várandósság utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság első időszakában a nők nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elő a felmondás közlését megelőző tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nő tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.