Szerda délután, a Demokrata főszerkesztőségében bemutatták a Magyar Krónika első számát. Bencsik András „házigazda”, Kerényi Imre, „az újság producere”, és Bencsik Gábor, „az újság rendezője” elmondták, hogy a vállaltan Fidesz-közeli újság pontosan hány példányban, mennyi pénzből jelenik meg, ezeket az információkat a cikk végén közölt MTI-hírben olvashatják.
Az MTI-közleményből viszont kimaradt, hogy milyen véleményt fogalmaztak meg a vállaltan Fidesz-közeli Magyar Krónikát bemutatók a magyar médiáról és a sajtószabadságról.
„Az Echo TV-től van itt valaki? A Hír TV-től? Az M1-től? A Magyar Nemzettől?”- kérdezte Bencsik Gábor a megjelent újságírókat. Mivel senki nem jelentkezett, folytatta: „Nem tudom, hogy ebből milyen következtetést lehet levonni, de ha nem sértem meg önöket, csak az ellenzéki média képviselői vannak itt, és kíváncsiak ránk” – mondta, majd hozzátette, hogy azért örömmel üdvözöl mindenkit (többek között az Index, a 444, a VS, a HVG, a Mandiner és az Orgio munkatársait).
A 444 tudósítója közbeszólt, hogy szerinte Bencsik megsérti a jelenlevőket, de Bencsik azt mondta, hogy az általa olvasottakból ezt szűri le, és ő legalább bevallja azt, hogy a Fidesszel szimpatizál. Kerényi Imre szerint lehetetlen függetlennek lenni: „Mindenki tartozik valahova. Amikor előrántjuk ezt a nagy függetlenséget, én azt gondolom, hogy hipokriták vagyunk. Ott középen van egy ilyen húr, de azon nem fér el egy emberi test sem, de egy emberi lélek sem”.
Arra a kérdésre, hogy eszerint elképzelhetetlennek tartják-e, hogy független, objektív média létezzen Magyarországon, Kerényi azt válaszolta: „Én még nem láttam, és nem is tud létezni”.
Bencsik Gábor szerint Európában és Magyarországon „elég erős az értékek polarizációja” és ebbe a rendbe valahogyan mindenki belehelyezkedik. „Egy normális embernek törekvései vannak arra, hogy az ő általa képviselt értékrend érvényesüljön. E tekintetben Magyarországon független médium nem nagyon van. A két nagy pólus pedig odahúzza magához a médiumokat” – mondta.
Kerényi viszont hangsúlyozta, hogy a Magyar Krónika nem egy zárt rendszer, ha a „másik oldalon” valakit öröm ér, azt nyugodtan megírhatja. Később pontosította, hogy a „másik oldal” alatt mit ért: „az ellenzéki oldal és a civil társadalom, amely nem a Fideszhez és holdudvarához tartozik”.
Bencsik és Kerényi egyetértettek abban, hogy a közélet átláthatósága fontos és örömteli dolog, ettől függetlenül viszont nem közölnék, ha kiderülne minden részlet Lázár János utazásairól. „A sajtószabadság nem azt jelenti, hogy mindenki mindenhol mindent megírhat. A Magyar Krónikába a napi aktualitás igen kevéssé fér bele, nem kívánunk direkt politizálással foglalkozni, sem egyik oldal mellett, sem másik oldal mellett” – mondta Bencsik.
Arra kérdésre, hogy mi a véleményük az Origónál történt változásokról, Bencsik azt válaszolta: „Nem tudom, mi történik az origós kollégákkal. Olvasom természetesen az információkat róla, de nem vagyok képben. Ha megismerem a részleteket, arról valószínűleg véleményem lesz, de az kevéssé fog tükröződni a Krónikában, mert úgy tűnik, hogy ez aktuálpolitika.”
Hozzátette még, hogy nagy probléma, hogy „szétterül Magyarország fölött a rosszkedv, az érezd-magad-szarul-kultúra rátelepült az országra. A Krónika viszont olyan képet akar tükrözni, hogy jó dolog élni, jó dolog Magyarországon élni”.
A Krónika szerkesztősége beváltotta az ígéretet, már a főszerkesztő első, beköszönő cikkében: „Az élet akkor is szép, amikor hideg van, ónos eső esik, a felhők alja a földig ér, és még éhes is az ember.”
Megjelent a Magyar Krónika első száma. A közéleti kulturális havilapot Bencsik Gábor főszerkesztő és a lap producereként említett Kerényi Imre mutatta be szerdán sajtótájékoztatón.
Ahogy Bencsik Gábor történész elmondta, a folyóirat a Demokrata című hetilap "szellemi és fizikai műhelyében készül". A főszerkesztő emellett szólt lapja kormánypárthoz közeliségéről. Hozzátette: nem leszerződött valaminek a szolgálatában, hanem nagy mértékben támogatja a Fidesz törekvéseinek nagy részét.
Úgy fogalmazott, bár a párt és a körülötte lévő szellemi környezet "egy rakás hibát elkövet", "de szerintem hazám érdekeit leginkább ez a szellemi és politikai kör szolgálja".
A főszerkesztő látványos lapot ígért, amelyben minél több kép és minél kevesebb szöveg kap helyet. Megjegyezte, ez utóbbi kitétel miatt vitái is támadtak a lap egyes szerzőivel.
A folyóirat finanszírozásáról szólva kifejtette: annak első három számához 30 millió forintot hagyott jóvá a Polgári Magyarországért Alapítvány, később azonban saját lábra kell állniuk, részben hirdetésekből, részben támogatásokból kell elkészíteniük az újságot.
A Magyar Krónika havonta 10 ezer példányban jelenik meg, amiből mintegy 5800-at köz- és iskolai könyvtárakba, valamint a határon túli magyar intézményekbe küldenek ingyenesen, emellett háromszáz közintézmény-vezetőnek személyesen is eljuttatják.
A 980 forintba kerülő lap első számában valamennyi hirdetést ingyenesen helyezték el.
Kerényi Imre a lap elindításának ötletéről szólva azt mondta: a Fidesz vezető köreiben merült fel egy olyan havilap indításának a gondolata, amely a szellemi-politikai kör értékeit jeleníti meg.
A finanszírozásról szólva úgy fogalmazott: szíve szerint nem tenne hirdetéseket a lapba, ezrét megpróbálja elintézni, hogy ne is kelljen, akár támogatások, akár állami szubvenció által. Megjegyezte, hosszú távra terveznek, minimum 2018-ig.
Mivel Kerényi Imre szerint a lap naiv jelmondata, hogy "keresd a jót", az örömökről, az eredményekről kívánnak beszámolni abban, az aktuálpolitikát azonban kerülni fogják - hangozott el. Szerinte minden politikai tábornak lehetnek örömei, amelyet, ha megosztanának - és az egyezik a főszerkesztő véleményével - a Magyar Krónika le is közli azt, még akkor is, ha az a másik tábortól érkezik - fogalmazott. Kerényi Imre megjegyezte: az első szám tartalmazza Jordán Tamás rendező írását.
Bencsik Gábor ezt úgy fogalmazta meg: arra törekednek, hogy a rosszkedvkultúrával szemben olyan képet mutassanak, amely szerint "jó dolog élni, Magyarországon élni, magyarnak lenni".
Az országépítésről akarnak szólni - fűzték hozzá -, a következő lapszámokba pedig többek között a Kossuth tér, a Ludovika vagy a romkocsmák témáját ígérték.
Kerényi Imre elárulta: a jövőben Verebes István Hattyúdal-rendezéséről fog méltató írást közölni, de mint mondta, csak olyan színházi előadásokról ír majd, amelyek tetszettek neki.
Az első lapszámban Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Csukás István író, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Jordán Tamás rendező, Koltay Gábor rendező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, valamint több kormánypolitikus is publikált. A főszerkesztő Pitypang címmel jelentette meg indító írását.
Az első szám borítóján a koronázási palást látható, amely Bencsik Gábor elmondása szerint nemcsak az alaptörvény díszkiadására reflektál, hanem az ezeréves államiság egyik legtisztább megtestesítője. A főszerkesztő a palástot angyalszárnyhoz hasonlította, amely az országot is körülöleli.
A háttérben a Várkert Bazár tűnik ki, amelynek mintegy 40 oldalt szántak a 130 oldalas folyóiratban.
Kérdésre válaszolva, miszerint melegekről szóló színházi előadásról beszámolnának-e, Bencsik Gábor úgy felelt: Európa nagy kérdései közül az egyik a melegekhez való viszony. Mély és súlyos problémakörnek értékelte ezt, amelyhez - mint mondta - megfontoltan kell hozzányúlni. Egyik vetülete szerinte, hogy Európa elvesztette reprodukció-képességét, "és ha elbukik, és jönnek az iszlám fundamentalisták, megnézheti magát a melegjogi aktivista".
Arra a kérdésre, hogy bírálatokból mit fogadtak meg, Kerényi Imre úgy felelt: például Jókai Anna író ajánlását, hogy az első számot ne május 1-jén, hanem egy ünnepélyesebb alkalommal jelentessék meg. Ezért időzítették azt pünkösdre - tette hozzá.
A tájékoztatón "házigazdaként" jelen volt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője is.