„Szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz megfelelnie a magyar intézményrendszernek, illetve, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy a források felfüggesztésének feloldását elérhessük?” – írta az Index szerint Vitályos Eszter államtitkár a norvég alap pénzeiről döntő szervezet két vezetőjének, Andreas Erdal elnöknek és Stine Andersen igazgatónak.
A befagyasztott több mint 30 milléárdos civil támogatás feloldását kérő levélen a lap szerint nem esik szó a civileknél elrendelt Kehi-vizsgálatról, csak arról, hogy a Miniszterelnökség szeretné, ha a Norvég Alapok már a július 28-i brüsszeli éves ülésükre feloldanák a támogatások felfüggesztését.
Vitályos ezen kívül bemutatta a tervezett kormányzathoz közeli pénzelosztó rendszer elemeit, és arról is írt, hogy a fejlesztési pénzek felhasználásában kizárólag központi kormányzati és az állam kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságok tevékenykednének, mert ez a biztosíthatná egyedül a programok végrehajtásában az átlátható működést.
Lázár János főminiszter korábbi, az ügyben a norvég kormánynak elküldött politikai vádjai, hogy a pénzt osztó civilek az LMP-hez köthetők, nem szerepelnek a levélben - olvasható az Indexen.
A vita lényege, hogy a Norvég Alapként emlegetett támogatási rendszer 12 különböző elemből áll. Ebből háromnál (a Civil Alapnál és még két kisebb pillérnél) a pénzek szétosztását nem a magyar állam felügyeli, kilencnél viszont igen. Utóbbiaknál a pénzosztási rendszert a magyar kormány megváltoztatta, ami nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. A három másik elemnél a magyar államnak nincs beleszólása az osztásba, ezeknél viszont Lázár János kérte még korábban egy levélben a támogatások leállítását, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők.
Magyarország 36 milliárd forint támogatást bukhat, ha a kormány nem találja meg a közös hangot Norvégiával.
A konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.